Egy friss jelentés szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg a rendszeres túlórázás miatt kialakult stroke-ban és szívbetegségben. A tanulmány szerint a legtöbb haláleset Délkelet-Ázsiában és a nyugati csendes-óceáni térségben fordult elő. Az 55 vagy annál több órás munkahét 35 százalékkal növeli meg a stroke és 17 százalékkal a szívelégtelenség miatti halálozást egy 35-40 órás munkahéthez képest.

A WHO jelentése azt is kimutatta, hogy a túlórák miatt elhalálozottak háromnegyede középkorú, illetve idősebb férfi. Bár a tanulmány a koronavírusos időszakot már nem fedte le, az Egészségügyi Világszervezet szerint az utóbbi évben a távoli munkavégzésben látott megugrás és a gazdasági problémák is növelhették a túlórázással kapcsolatban felmerült kockázatokat.

Magyarországon szigorú szabályozás van érvényben a rendkívüli munkavégzésről. A Munka törvénykönyve szerint naptéri évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor ez 300 órára emelhető. Külön megállapodással pedig akár 400 óra rendkívüli munkavégzés is elrendelhető.

Az azonban minden esetben igaz, hogy a túlórát csak indokolt esetben lehet elrendelni – mondta az InfoRádiónak Szűcs László ügyvéd. Hiszen a törvény egyik alapelve az, hogy

a munkavállaló szociális érdekeire is tekintettel kell lenni

ilyen típusú munkáltatói intézkedések esetében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, ha például a hét végére kíván a munkáltató túlórát elrendelni, ami mondjuk egybeesik egy fontos családi eseménnyel, akkor a jogos szociális érdekekre hivatkozással a munkavállaló jogszerűen mondhatja azt, hogy a túlmunkán nem kíván részt venni – magyarázta a szakember.

a megmaradt munkaerőt „maximálisan kihasználva agyontúlóráztatták az embereket, ami még most is jellemző”.

Hozzátette: várhatóan, ha a pandémiás időszak elmúlik, és a korlátozásokat feloldják, a magyar munkaerő egy része visszatér a jobban fizető nyugat-európai piacokra, Magyarország pedig ismét munkaerőhiánnyal fog küzdeni. „És az itt maradtaknak megint az lesz a sorsuk, hogy végetlenségig megpróbálják kihasználni a munkaerejüket.”

Szűcs László ügyvéd szerint a rendszeres túlmunka a munkavégzés hatékonyságát is csökkentheti az azzal járó negatív egészségügyi következmények mellett. „Ha 300-400 órát elérő túlmunkáról beszélünk, akkor egy idő után felmerül az a kérdés, hogy ez vajon mennyire áll összhangban az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésével, illetve, hogy ez hosszú távon nem hat-e ki a munkavállalónak az egészségére, továbbá arra, hogy hatékonyan végezze a feladatát.”

Egy korábbi kutatás szerint a magyar férfiak 61 százaléka dolgozik heti 40 óránál többet, míg a nőknek csaknem fele túlórázik.

Forrás: infostrat.hu