Elfogadták a dolgozók a Fidesz alkuját

2021. május 03. 09:07
Körkép a munka világáról
Elfogadták a dolgozók a Fidesz alkuját

Az utóbbi másfél év megváltoztatta a munka világát – derült ki a Policy Solutions felméréséből. 2020 I. félévében csökkent a foglalkoztatottság és nőtt a munkanélküliség. Körülbelül 400 ezer munkanélkülivel lett több a KSH kimutatása szerint. A Policy Solutions felmérése szerint viszont a hivatalos statisztikáknál nagyobb mértékű leépítések történtek: saját bevallása szerint a válaszadók tizede veszítette el a munkáját az elmúlt évben. A politikai elemző cég felmérése szerint a magyarok több mint fele (55%) tart attól, hogy a járvány miatt kevesebb lesz a fizetése, és a megkérdezettek 45%-a tart attól, hogy elveszti az állását. Tízből négyen (39%) azt válaszolták, hogy romlott az anyagi helyzetük, 59% pedig nem érzékelt változást. Alig volt olyan válaszadó, aki az anyagi helyzete javulásáról számolt be (2%).

– Megváltozott a munkavállalók pozíciója – magyarázta Székely Tamás az adatokat. A Vegyipari Szakszervezet elnöke szerint az elmúlt év alaposan felforgatta a munka világát: európai viszonylathoz képest is csökkentek a munkavállalói jogok a kormányzat munkavállaló-ellenes intézkedéseinek köszönhetően. A szakszervezeti vezető sorolja is ezeket: könnyebb lett a felmondás, a munkáltató akár egyoldalúan is jogosult legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeret elrendelésére. – Világviszonylatban is siralmas a magyar helyzet – mondja Székely Tamás.

Nemcsak a jogi helyzet romlott, de a gazdasági is: köszönhetően a szakképzett-munkaerő hiányának, a szakszervezetek és a dolgozók is rosszabb alkupozícióban találták magukat a vírushelyzettel. Ugyan több vegyésztechnikus nem lett, de bizonyos ágazatokban – vendéglátás, turizmus – óriási lett a munkanélküliség.

A Covid miatt a szakszervezetek mozgástere is beszűkült. – Nyilván nagyon fontos az online jelenlét, de a szakszervezet a személyes kapcsolatokon is múlik – mondta Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint vannak olyan szerveződések, akik megpróbálnak tudatosan jelen lenni a digitális világban, social médiában, de sokan vannak, akik sodródnak, vagy a megszűnés határára jutottak. Székely pozitívnak értékelte viszont, hogy ahol erős a szakszervezet, ott a munkáltatók bevonták a szakszervezeteket a home office és a pandémiás intézkedések megalkotásába, vagy legalább kikérték a véleményüket. 

Nincs mit ünnepelni

Idén sem találtunk olyan programokat, amiket a Covid előtt minden évben megrendeztek a szakszervezetek. A hagyományos majálisokat biztosan nem rendezik meg. Több szakszervezet buzdított a mérce.hu és a Partizán közös online majálisára, ahol szakértők beszélnek majd a magyar munkavállalók és szakszervezetek helyzetéről, de gyűlésről a járványhelyzet miatt szó se lehet.  

– Nincs mit ünnepelni idén sem – summázta Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke. A politikus az utóbbi években több sztrájk-megmozduláson volt jelen, sokszor szervezőként. Mind a szakszervezetek, mind a munkavállalók helyzetét sötéten látja. A politikus szerint tíz éve majd’ minden évben volt valamilyen kormányzati intézkedés – a rabszolgatörvény, a korlátozott sztrájkjogok, vagy az Érdekegyeztető Tanács felszámolása – ami kiszolgáltatottabbá tette a dolgozókat.  – Ki az az agyament ember, aki a járvány kellős közepén elkezdi a munkavállalók jogait csorbítani? – tette fel a költői kérdést az MSZP elnökhelyettese, aki felhívta a figyelmet: a Covid alatt a kormány még inkább szabadjára engedte a cégeket, azaz több túlórát rendelhetnek el a cégek. Ilyenkor pedig nem kell figyelembe venni a kollektív szerződést, vagy a szakszervezet véleményét, csak a munkaáltató és a munkavállaló megegyezésén múlik, mennyi a munkaidő-keret. Komjáthi szerint ez a rabszolgatörvény „a járványhelyzetben továbbfejlesztett változata”.

– Ez a május 1. olyan lesz, mint a tavalyi, nem lesz jóízű – értett egyet Székely Tamás, a Vegyipari Szakszervezet elnöke. – Jól látszik a kormányzati szándék, hogy a munkaerő értékét bizonyos szint alatt szeretnék tartani, hogy a keletről jövő beruházásokhoz igazítsák a munkaerőpiacot – tette hozzá. A szakszervezeti vezető szerint egyes ágazatokban borzasztó feszültségeket generál az alacsony fizetési színvonal – lassan Bulgária is lehagyja Magyarországot az átlagkeresetekben. – A kormányzat a megfélemlítés és az elszegényítés eszközét használja a munka világában – foglalta össze Székely a helyzetet. Szerinte a béreket mesterségesen tartják alacsonyan, a munkavállalókat pedig direkt teszik kiszolgáltatottá, extra jogokat adva a munkavállalóknak.

Komjáthi Imre abban bízik, hogy jövőre kormányváltás lesz. Az MSZP folyamatosan a szakszervezetekkel egyeztetve nyújt be törvénymódosításokat – például, hogy aki a koronavírus miatt táppénzre megy, járjon neki 100%-os táppénz, a 9 hónapos álláskeresési járadék bevezetése, vagy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése –, de ezeket a fideszes többség rendre leszavazza.

A magyar munkavállaló hátán fát lehet vágni

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint Magyarország a rendszerváltáskor relatívan jó helyzetből indult, ami a munkavállalói jogokat illeti, ezek a jogok azóta folyamatosan erodálódtak. Ennek magyarázata szerinte nagyon egyszerű. - Azt gondolom, hogy azért tartanak itt a magyar munkavállalók, mert a Fidesz mindent megcsinál, amit megengednek neki – mondja a kutató. – Szerintem a munkavállalók nem akarják megvédeni magukat. 9%-uk tagja valamelyik szakszervezetnek. Nem is nagyon sztrájkolnak, pedig az utóbbi években a sztrájok általában sikeresek.

A közgazdász szerint a magyarok a rabszolgatörvényre se akartak általános sztrájkkal válaszolni, pedig ez bevett szokás nyugat-európai és dél-európai országokban is. A nemzetközi gazdaságtan szakértője szerint a magyar emberek egyszerűen azt várják, hogy minden évben jobb lesz, ami sokáig a munkaerőhiány miatt és a gazdasági fellendülés miatt igaz is volt. De tenni nem tesznek érte semmit – vagy egyénileg alkudoznak a főnökükkel. – Abban hisznek, hogy a munkaadó jóindulatából majd növöget a bérük. Ezt a Fidesz is érzi. Fel is teszik maguknak a kérdést: akkor miért adjanak több bért? Ez az ország ezt a dealt elfogadta. És ha ezt elfogadták, akkor ezt kapják – mondta a kutató, aki a kozmetikusok demonstrációját hozta fel példának. – A Covid alatt sem azért tüntettek, hogy kapjanak állami támogatást, hogy ne kelljen dolgozniuk. Azért tüntettek, hogy dolgozhassanak. Egy olyan szakmában, ahol közeli kontaktusba kerülnek a vendégükkel, azaz fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek.  

Miért május elseje?

Hagyományosan május elseje a munka ünnepe mindenhol a világon. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. A munkások és a rendőrök a következő napokban többször összecsaptak, több halálos áldozattal jártak a megmozdulások, ami hatalmas felháborodást keltett. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

 

Forrás: 168 óra / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Hívd be Te is állásinterjúra, hogy megismerd!

2019. október 09. 08:28
HR kampányt indított a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. A munkaadók és a toborzással, kiválasztással foglalkozó HR szakemberek legyenek nyitottak és kíváncsiak a siket és nagyothalló jelentkezőkre, kezeljék elfogadóan álláspályázatukat - erről szól a SINOSZ szemléletformáló kampánya: „Hívd be Te is állásinterjúra, hogy megismerd, milyen klassz ember!”

A százmilliós adatvédelmi bírság tanulságai

2020. július 27. 08:19
A személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 83. cikke akár milliárdos bírságok kiszabását is lehetővé teszi. Ez idáig azonban jelentős mértékű adatvédelmi bírság kiszabására Európában alacsony, bár egyre növekvő számban került sor. Magyarországon az első százmilliós nagyságrendű büntetést a felügyeleti hatóság 2020. május 18. napján szabta ki, s ezzel új fejezet nyílt az adatvédelem történetében. Az alábbiakban az ügy tanulságait mutatjuk be: