Élesen bírálja a magyar kormányt a legnagyobb európai szakszervezeti szövetség főtitkára, mert a válsághelyzetben magukra hagyja a munkavállalókat.
Már európai szinten is beszédtéma az Orbán-kormány tétlenkedése a bajban lévő dolgozók megsegítésében. Egy tegnap nyilvánosságra került, a magyar miniszterelnöknek címzett levélben mond lesújtó véleményt például Luca Visentini a kormány eddigi válságkezelő lépéseiről. Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára kifogásolja, hogy egyetlen új szabály megalkotása előtt sem egyeztettek a szociális partnerekkel, holott épp a mostani válsághelyzetben lenne a legnagyobb szükség minden ötlet, vélemény megismerésére. Ráadásul szerinte a magyar intézkedések – Európában egyedülálló módon – védelem nélkül hagyják a dolgozókat és egész ágazatokat is. Ezért Luca Visentini felszólítja Orbán Viktort és kormányát, hogy dolgozzon ki állami támogatási rendszert a munkavállalók védelmére, teremtsen egyensúlyt a dolgozók és a foglalkoztatók jogai közt.
A levél üzenete, hogy ha nem tesz meg valamennyi ágazatban mindent, hogy akár részmunkaidős foglalkoztatással is, de az emberek megőrizhessék a munkájukat és kompenzációt kaphassanak a kieső jövedelmük pótlására, azzal nehezíti az ország válság utáni talpra állását. Mivel pedig a magyar kormány a mostani magatartásával uniós irányelveket is sért, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára azt is megüzeni Orbánnak levele végén, hogy az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament elnökeinek figyelmét is felhívja, mennyire aggályos, hogy a magyar munkavállalók ennyire sebezhetők.
Közben a hazai munkaadói szervezetek hosszú idő óta először írtak alá egy levelet a versenyszférában működő szakszervezeti tömörülések vezetőivel, amelyben immár közösen kérik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) összehívását, hogy megoldást találjanak a kormánnyal a munkahelyek megmentésére. A Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárnak címzett üzenetben a cégek képviselői is megfogalmazzák, csak az állam fokozott szerepvállalásával érhető el, hogy a dolgozók eddigi jövedelmük minél nagyobb részének megtartása mellett őrizhessék meg munkahelyüket. A levél, amelyet a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnökei mellett aláírt az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is, egyértelmű helyzetképet tár a kormányzat felelősök elé. Azt írják: „belátható, hogy a bérből élő emberek jövedelem nélkül nem képesek eltartani magukat és családjukat, az elapadó kereslet pedig tönkreteszi a vállalkozásokat. Belátható, hogy a vállalatok többsége bevétel nélkül nem képes ekkora terhet elviselni és belátható az is, hogy hatékonyabb állami szerepvállalás nélkül a munkavállalók elvesztik állásaikat, a munkáltatók pedig bevételeiket és dolgozóikat”.
Egyben kérik, hogy a videokonferencián lehessen jelen a közszféra szakszervezeti tömörülése, a SZEF vezetője is. Hivatalos válasz még nem érkezett a héten elküldött tárgyalási kezdeményezésre, de Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint félő, hogy megint a megszokott forgatókönyvre készülhetnek: a kormány ismerteti a gazdaságvédelmi mentőcsomagot, amiben kevés szó esik majd a munkavállalókról, az érdekvédők véleményét pedig nem veszik figyelembe. Pedig sok formában próbálták a kormány és a közvélemény elé tárni javaslataikat. Tegnap például a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke hozta nyilvánosságra elvárásaikat. Székely Tamás is azonnali párbeszédet sürgetett a közleményben, 75 százalékos bértámogatást kért a Bérgarancia Alapon keresztül a veszélyben lévő munkahelyeken, a gyermekápolási díj kiterjesztését követelte a 14 év alatti gyerekek felügyeletének idejére, továbbá az álláskeresési járadék időszakának megnövelését a mostani 90-ről 270 napra. Ötödik javaslata az, hogy a 60 és 64 év közötti munkavállalókat engedje a kormány korengedményes nyugdíjba.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szervezési titkára, Dvorácskó Balázs pedig – szintén csütörtökön egy tízpontos csomagot tett le az asztalra, amelyben nemzetközi példák alapján javasolta a kormánynak egyebek mellett a rezsitámogatást, a lakhatási költségek időszakos átvállalását, a legszegényebbek adósságainak elengedését, és Székely Tamáshoz hasonlóan a munkakeresési járadék meghosszabbítását és megemelését, a kedvezményes nyugdíj bevezetését, továbbá a családi pótlék legalább átmeneti növelését, hogy ne menjenek teljesen tönkre százezrek, akik elveszítették vagy hamarosan elveszítik állásukat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nehéz elképzelni, hogy a kormány beépíti terveibe a munkavállalói kéréseket, csakhogy most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a munkaadók is hasonló elvárásokat tettek le az asztalra.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara épp a héten sürgette a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítását, a munkahelymegtartás támogatását, a kialakult munkanélküliség azonnali kezelését. Meg persze a gyáriparosokkal együtt sok olyan lépést is, ami a cégeknek épp dolgozóikkal szemben kedvez, de ezzel együtt is a kormány számára szokatlan egyetértés van a két partner között néhány kérdésben és ez hozhat valami eredményt.
Ellenzik a jelentési határidő kitolását
A járulékelengedésen keresztüli vissza nem térítendő támogatás, a kifizetett bérekhez arányuló állami kölcsön és egyes adók felfüggesztése vagy időszakos elengedése mind-mind lehetőséget biztosítanak a cégek mielőbbi talpraállására - állapítja meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már nyilvánosságot látott javaslatai alapján az Opten. A céginformációs szolgáltató üdvözli a lehetséges kormányzati mentőcsomagot, ami egyszerre élne az adócsökkentés és -haladék, a hiteltörlesztési türelem, az ügyviteli tehercsökkentés, sőt akár az állami befektetés eszközével is. Komoly szakmai előkészítésre vall, hogy jelentős támogatási különbségek várhatók, az alvó, tartósan veszteséges, vagy épp a szürke- és feketegazdaságban tevékenykedő társaságok lehetséges kiszűrésével. A készletezők külön kezelése, illetve a forgóeszközhitelek és a faktoring előnyben részesítése 280 ezer vállalkozás pénzügyi terhein enyhíthet. A kutatás-fejlesztési-innovációs források átrendezése több mint százmilliárdot juttathat az érdekelteknek. A Nemzeti Válságkezelési Alap pedig olyan vállalkozásoknak jelentene segítséget, ahol a jövedelmezőség legkésőbb 5 év múlva lehetővé teszi a 8 százalékos haszonnal növelt tulajdonrész-kivásárlást. Ezt a feltételt akár 225 ezer, több mint öt éves kis- és középvállalkozás is képes lenne teljesíteni. E kör átlagos EBITDA-eredménye közel 24 millió forint. Számításuk szerint akár több mint 40 ezer társaság is teljesítheti a várhatóan ötszáz milliárd forint forrású befektetési alap feltételeit. Kiemelten támogatandónak tartják a kivitelre termelő vállalkozásokat. Az Opten ugyanakkor határozottan ellenzi a beszámolóleadási határidő kitolását: érdemi döntések ugyanis csak friss pénzügyi adatok ismeretében hozhatók. Ehelyett inkább a személyes jelenlétet igénylő vállalati fórumok elektronikus alapra helyezését javasolják. M. I.
nepszava.hu
