Elkaszálta a szuverenitásvédelmi törvény több pontját a Velencei Bizottság

2024. március 19. 15:26
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága elemzése és értékelése szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény több pontja nem felel meg az uniós jognak és alapelveknek, de a jogszabály egészével nincs probléma. 
Elkaszálta a szuverenitásvédelmi törvény több pontját a Velencei Bizottság
Az Európai Bizottság tanácsadó testületeként működő szervezet szerint a választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások bevezetése elvileg összhangban van a nemzetközi normákkal, de túl széleskörű a civilekre való kiterjesztése. Valamint a Velencei Bizottság indokolatlannak tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. Mindez alapján az Európai Bizottság akár az Európai Unió Bírósága elé citálhatja a magyar kormányt bizonyos pontok miatt.
 
Az Európai Bizottság februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt, mivel a parlament megszavazta a szuverenitásvédelmi törvényt. Brüsszel alapos értékelés után arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvény számos uniós jogszabályt sért, beleértve az uniós demokratikus értékeket, az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakat.
 
Különösen aggályosnak tartják a felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal széles hatáskörét és szigorú vizsgálati jogkörét – akár a titkosszolgálatok is bevonhatják az eljárásaikba –, ami az uniós végrehajtó testület szerint káros lehet a demokratikus folyamatokra.
 
A kötelezettségszegési eljárás keretében a magyar kormánynak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság felszólító levelére, a határidő pedig április elején jár le. Ha nem sikerül kiküszöbölniük a felmerült problémákat, a Bizottság tovább léphet az indokolással ellátott vélemény elküldésével. Amennyiben ezt követően sem születik megállapodás, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
 
Ezért is fontos, hogy – mint azt a hvg.hu kiszúrta – a Velencei Bizottság is elkészítette értékelését a törvényről, mivel azt az EB gyakran használja jogi érvelése alátámasztására. Az Európa Tanács (ez nem összekeverendő az uniós tagállamokat tömörítő testülettől) elismeri, hogy a külföldi finanszírozás korlátozása a választási folyamatokban elvi szempontból összhangban lehet a nemzetközi normákkal. Ugyanakkor a Velencei Bizottság véleményében hangsúlyozza, hogy ez a törvény túlmutat a választásokon, és kiterjeszti hatáskörét a politikai tevékenységekre és a civil társadalmi kampányokra is, ami aggodalomra ad okot a túlzott beavatkozás miatt.
 
A BIZOTTSÁG KÉTSÉGBE VONJA A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL JOGALAPJÁT ÉS SZÜKSÉGESSÉGÉT.
 
Úgy véli, hogy a demokratikus államokban az ilyen fenyegetések elleni védelem általában az állami intézményeken keresztül történik, nem pedig egy külön Hivatalon keresztül.
 
A bizottság rámutat, hogy a törvény nem nyújt megfelelő garanciát a Hivatal függetlenségére, mivel az állami hatalom részeként működik és az állami szervek által kinevezett vezetőket alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy
 
A TESTÜLET ÉRTÉKELÉSE SZERINT A HIVATAL HAJLAMOS LEHET AZ ÁLLAMI BEFOLYÁS ALÁ ESNI, AMI KÁROS LEHET A DEMOKRATIKUS FOLYAMATOKRA.
 
A Velencei Bizottság számos ajánlást fogalmaz meg a törvény módosítására. Ezek közé tartozik a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, a külföldi támogatás fogalmának pontosabb meghatározása, valamint a választási törvény és a Büntető Törvénykönyv módosításának szükségességének felülvizsgálata.
 
forrás: portfolio.hu

Kapcsolódó cikkek

Sokkoló látlelet a magyar oktatási rendszerről: a diákok több mint negyede nem is érti, miről olvas

2024. március 11. 18:13
A 15 éves diákok olvasási-szövegértési és matematikai képességeit mérő, nemzetközi PISA-felmérésen a magyar diákok évek óta rosszul teljesítenek, a legutóbbi, 2022-es felmérésből pedig kiderült, hogy a tanulók 27 százaléka funkcionális analfabéta.

Van értelme a szakszervezeti tagságnak?

2024. március 25. 14:52
Sok ágazatban adódik a kérdés munkavállalók számára, hogy érdemes-e tagja lenni valamelyik érdekképviseleti szervnek, szakszervezetnek.
Azonban a tagdíj, a szakszervezeti érdekérvényesítés korlátjai és az aggodalom, mely szerint a munkáltató esetleg rossz szemmel nézheti a munkavállaló szakszervezeti tagságát és aktivitását, elriasztanak sokakat a szakszervezetektől.