Az Európai Bizottság tanácsadó testületeként működő szervezet szerint a választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások bevezetése elvileg összhangban van a nemzetközi normákkal, de túl széleskörű a civilekre való kiterjesztése. Valamint a Velencei Bizottság indokolatlannak tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. Mindez alapján az Európai Bizottság akár az Európai Unió Bírósága elé citálhatja a magyar kormányt bizonyos pontok miatt.

 

Az Európai Bizottság februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt, mivel a parlament megszavazta a szuverenitásvédelmi törvényt. Brüsszel alapos értékelés után arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvény számos uniós jogszabályt sért, beleértve az uniós demokratikus értékeket, az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakat.

 

Különösen aggályosnak tartják a felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal széles hatáskörét és szigorú vizsgálati jogkörét – akár a titkosszolgálatok is bevonhatják az eljárásaikba –, ami az uniós végrehajtó testület szerint káros lehet a demokratikus folyamatokra.

 

A kötelezettségszegési eljárás keretében a magyar kormánynak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság felszólító levelére, a határidő pedig április elején jár le. Ha nem sikerül kiküszöbölniük a felmerült problémákat, a Bizottság tovább léphet az indokolással ellátott vélemény elküldésével. Amennyiben ezt követően sem születik megállapodás, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

 

Ezért is fontos, hogy – mint azt a hvg.hu kiszúrta – a Velencei Bizottság is elkészítette értékelését a törvényről, mivel azt az EB gyakran használja jogi érvelése alátámasztására. Az Európa Tanács (ez nem összekeverendő az uniós tagállamokat tömörítő testülettől) elismeri, hogy a külföldi finanszírozás korlátozása a választási folyamatokban elvi szempontból összhangban lehet a nemzetközi normákkal. Ugyanakkor a Velencei Bizottság véleményében hangsúlyozza, hogy ez a törvény túlmutat a választásokon, és kiterjeszti hatáskörét a politikai tevékenységekre és a civil társadalmi kampányokra is, ami aggodalomra ad okot a túlzott beavatkozás miatt.

 

A BIZOTTSÁG KÉTSÉGBE VONJA A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL JOGALAPJÁT ÉS SZÜKSÉGESSÉGÉT.

 

Úgy véli, hogy a demokratikus államokban az ilyen fenyegetések elleni védelem általában az állami intézményeken keresztül történik, nem pedig egy külön Hivatalon keresztül.

 

A bizottság rámutat, hogy a törvény nem nyújt megfelelő garanciát a Hivatal függetlenségére, mivel az állami hatalom részeként működik és az állami szervek által kinevezett vezetőket alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy

 

A TESTÜLET ÉRTÉKELÉSE SZERINT A HIVATAL HAJLAMOS LEHET AZ ÁLLAMI BEFOLYÁS ALÁ ESNI, AMI KÁROS LEHET A DEMOKRATIKUS FOLYAMATOKRA.

 

A Velencei Bizottság számos ajánlást fogalmaz meg a törvény módosítására. Ezek közé tartozik a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, a külföldi támogatás fogalmának pontosabb meghatározása, valamint a választási törvény és a Büntető Törvénykönyv módosításának szükségességének felülvizsgálata.

 

forrás: portfolio.hu