Előrehozott női nyugdíj esetében nincsen munkajogi védelem
Védett korban számos munkajogi előny érvényesül
Az Mt.66.§ (4)-(5). bekezdései alapján a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból (rendkívüli felmondás esetei) szüntetheti meg. A munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével (egészségügyi vagy szakmai alkalmasság) vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződés szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Védett korban tehát a jogszabályok felmondással szembeni védelmet biztosítanak a munkavállaló részére. Előállhat ugyanakkor az a helyzet, hogy a munkaviszony a szigorított feltételekkel jogszerűen mégis megszüntethető. Erre az esetre is tartalmaz a törvény szabályozást.
Amennyiben a munkaviszony mégis megszüntetésre kerülne, a munkavállaló emelt összegű végkielégítésre is jogosult. Az Mt.77.§ (1)(a) bekezdése alapján végkielégítés illeti meg a munkavállalót, amennyiben a munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg. A végkielégítés mértéke a munkaviszony tartama alapján 1-3 havi távolléti díj összegével egyezik meg. Amennyiben ugyanakkor a munkaviszony az un. védett korban, azaz a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg, a munkavállaló szintén a munkaviszony tartama függvényében az Mt.77.§ (4) bekezdése alapján az eredeti végkielégítésen felül további 1-3 havi távolléti díjra is jogosult.
Ez a társadalombiztosítási szabály vonatkozik a nők 40-re
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.tv. 18.§ (2)-(2a) bekezdései alapján öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő – a nyugdíjtörvényben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A szabályozásból látható, hogy ez utóbbi nyugdíjfajta is öregségi nyugdíjnak minősül.
Kúria: A nők előrehozott nyugdíjára nem vonatkoznak a munkajogi kedvezmények
Az Mfv.II.10.170/2015. számú döntésében a Kúria a fenti kérdést megvizsgálta és az alábbiakat fektette le. Az a körülmény, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény 18.§ (2a) bekezdés az életkortól függetlenül teljes öregségi nyugdíj igénybevételére ad lehetőséget azon nők számára, akik a 40 év jogosultsági időt elérték, nem érinti a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, mely egyedileg meghatározott, és nem teszi lehetővé az ettől eltérő életkor figyelembevételét a munkaviszonyban biztosított kedvezmények szempontjából. Mind a felmondási védelem, mind pedig az emelt összegű végkielégítés vonatkozásában ugyanis a jogosultságot a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez és nem az öregségi nyugdíjjogosultsághoz köti a törvény, így a nők előrehozott öregségi nyugdíja vonatkozásában a munkajogi kedvezmények nem alkalmazhatóak.
Jogosultságok, amelyek ilyen esetben is alkalmazandóak
Habár a felmondási korlátozás fenti szabálya nem alkamazható, a munka törvénykönyve olyan általános szabályai, mint például az egyenlő bánásmód követelménye, illetve a joggal való visszaélés tilalma, előrehozott öregségi nyugdíjjal összefüggésben is alkalmazható. Amennyiben tehát a munkáltató felmondása a munkavállaló életkorával vagy azzal a szándékával áll összefüggésben, hogy belátható időn belül élni kíván a törvényi, előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó lehetőségével, a munkáltató felmondása jogilag támadható.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd