Előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési innovációk

2016. október 20. 09:29
Rómában rendezték meg az Európai Vetőmag Szövetség konferenciáját. A globális élelmiszerellátási kérdéseket felvető rendezvényen a hazai Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is képviseltette magát.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint a világ népessége 30 éven belül eléri a 10 milliárd főt. Az Európai Vetőmag Szövetség (ESF) szerint a legnagyobb kérdés, hogy az élelmiszerlánc és benne az első lépcsőnek tekintett vetőmag-előállítás – a biológiai sokféleség megőrzését és az élelmiszerbiztonságot szem előtt tartva – hogyan tud alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez. 
A globálisan összesen 148 millió hektáron termő kukorica a legfontosabb élelmiszernövény a világpiacon. Ebből a mennyiségből az európai országok 26 millió hektárral veszik ki részüket. Az európai kukoricavetőmag-piac értéke 1,6 milliárd eurót tesz ki. Az ESF szerint a jövő legfontosabb célja ezen a területen a hozamjavulás, amely szélsőségesebb körülmények között is fejlődőképes, a betegségeknek és kórokozóknak jobban ellenálló fajtákkal érhető el. Globális szinten a kukorica és rizs után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a búza, amely 24 millió hektáron terem Európában. Az Európai Vetőmag Szövetség adatai szerint itt jelenleg évente 0,5 százalékos hozamnövekedést érnek el a gazdálkodók a folyamatosan fejlesztett fajtákkal. Olajos növényekkel – napraforgóval és repcével – pedig mintegy 11 millió hektáron foglalkoznak az európai országokban. Magyarországon mintegy 130 ezer hektáron zajlik vetőmag-előállítás, az exportorientált piac éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki.


Mint Garlich V. Essen, az Európai Vetőmag Szövetség főtitkára kifejtette: az európai vetőmagágazat vezető szerepet tölt be a fajták nemesítésében, köszönhetően az elmúlt évtizedben végrehajtott kutatásfejlesztési beruházásoknak. A nemesítésekkel és fejlesztésekkel a búza területén például 15 százalékkal, 22 millió tonnával sikerült növelni az éves termésmennyiséget.
– A következő három évtizedben még inkább előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési és termesztési innovációk, amelyekkel hasznosítani tudjuk a genetikai erőforrásokat, javíthatjuk a fajtákat, hogy továbbra is táplálhassuk a világ egyre gyarapodó lakosságát – mondta Garlich V. Essen.


– A jövő májusi ISF Világkongresszus házigazdájaként nagyon fontosnak tartottuk részvételünket és a budapesti rendezvény promócióját az Európai Szövetség római konferenciáján – hangsúlyozta Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Elmondta, az olasz fővárosba rekordszámú, több mint ezer szakember érkezett, akik fontos szakmai kérdésekről szóló előadásokon vettek részt. Emellett a találkozó lehetőséget biztosított a kapcsolataik építésére, valamint a legújabb innovációk megismerésére a technikai berendezések, mechanikai alkatrészek, technológiák és növénynemesítési szoftverek területein.

 
nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Lázár: nem magyarok, ezért hiába kérjük az üzletláncokat

2016. április 08. 08:04
Nem lehet az osztrákhoz hasonló tejpiaci összefogást megvalósítani Magyarországon, mert a kiskereskedelem nincs magyar érdekkörben – hangoztatta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ha a kormánynak – hasonlóan az energia- és a bankszektorhoz – nagyobb befolyása volna, az üzletláncokat meg lehetne kérni arra, hogy magyar tejtermékeket vásároljanak.

Nem engedhetjük, hogy a multik becsapjanak bennünket!

2017. szeptember 19. 08:49
Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a legnagyobb világcégek az EU nyugati tagállamaihoz képest gyengébb minőségű, olcsóbb alapanyagokból készült termékeket forgalmaznak a később csatlakozott kelet-közép-európai országokban – jelentette ki dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn a parlamentben egy interpellációra adott válaszában.