Előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési innovációk

2016. október 20. 09:29
Rómában rendezték meg az Európai Vetőmag Szövetség konferenciáját. A globális élelmiszerellátási kérdéseket felvető rendezvényen a hazai Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is képviseltette magát.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint a világ népessége 30 éven belül eléri a 10 milliárd főt. Az Európai Vetőmag Szövetség (ESF) szerint a legnagyobb kérdés, hogy az élelmiszerlánc és benne az első lépcsőnek tekintett vetőmag-előállítás – a biológiai sokféleség megőrzését és az élelmiszerbiztonságot szem előtt tartva – hogyan tud alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez. 
A globálisan összesen 148 millió hektáron termő kukorica a legfontosabb élelmiszernövény a világpiacon. Ebből a mennyiségből az európai országok 26 millió hektárral veszik ki részüket. Az európai kukoricavetőmag-piac értéke 1,6 milliárd eurót tesz ki. Az ESF szerint a jövő legfontosabb célja ezen a területen a hozamjavulás, amely szélsőségesebb körülmények között is fejlődőképes, a betegségeknek és kórokozóknak jobban ellenálló fajtákkal érhető el. Globális szinten a kukorica és rizs után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a búza, amely 24 millió hektáron terem Európában. Az Európai Vetőmag Szövetség adatai szerint itt jelenleg évente 0,5 százalékos hozamnövekedést érnek el a gazdálkodók a folyamatosan fejlesztett fajtákkal. Olajos növényekkel – napraforgóval és repcével – pedig mintegy 11 millió hektáron foglalkoznak az európai országokban. Magyarországon mintegy 130 ezer hektáron zajlik vetőmag-előállítás, az exportorientált piac éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki.


Mint Garlich V. Essen, az Európai Vetőmag Szövetség főtitkára kifejtette: az európai vetőmagágazat vezető szerepet tölt be a fajták nemesítésében, köszönhetően az elmúlt évtizedben végrehajtott kutatásfejlesztési beruházásoknak. A nemesítésekkel és fejlesztésekkel a búza területén például 15 százalékkal, 22 millió tonnával sikerült növelni az éves termésmennyiséget.
– A következő három évtizedben még inkább előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési és termesztési innovációk, amelyekkel hasznosítani tudjuk a genetikai erőforrásokat, javíthatjuk a fajtákat, hogy továbbra is táplálhassuk a világ egyre gyarapodó lakosságát – mondta Garlich V. Essen.


– A jövő májusi ISF Világkongresszus házigazdájaként nagyon fontosnak tartottuk részvételünket és a budapesti rendezvény promócióját az Európai Szövetség római konferenciáján – hangsúlyozta Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Elmondta, az olasz fővárosba rekordszámú, több mint ezer szakember érkezett, akik fontos szakmai kérdésekről szóló előadásokon vettek részt. Emellett a találkozó lehetőséget biztosított a kapcsolataik építésére, valamint a legújabb innovációk megismerésére a technikai berendezések, mechanikai alkatrészek, technológiák és növénynemesítési szoftverek területein.

 
nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Ez nagyon durva lehet - Ide özönlenek az áfacsalók

2016. május 02. 07:56
Átlovagolhatnak a kertészeti termékekre azok az áfacsalók, akik eddig a tej- és a hússzektorban tevékenykedtek. Ennek oka az lehet, hogy a sertés tőkehús után 2017-től a tej, a baromfihús és a tojás áfája is 5 százalékra csökken, miközben a zöldségeké és a gyümölcsöké 27 százalék marad. Ez tovább ronthatja a legális zöldség-gyümölcs piaci szereplők helyzetét, mivel az ágazatban a feketegazdaság részaránya egyes becslések szerint már ma is 40-50 százalék között mozog.
 

Egy hatásos fegyver a fluktuáció ellen: a kommunikáció

2018. április 03. 07:23
A vállalatok folyamatosan küzdenek azzal, hogy hatékonyan informálják dolgozóikat. Zuhanó minőség a termelésben, félreértés miatt csúszó határidők, pletykák és bizalmatlanság a vezetőség felé. Ezek a leggyakoribb tünetei a belső kommunikációs problémának. A kommunikáció tág és sok cég számára nehezen megfogható, viszont ha le akarjuk győzni a fluktuációt, foglalkoznunk kell a területtel.