Elszomorító adat érkezett: az álláskeresők fele a semmiből él

2020. augusztus 25. 09:39
Kijöttek a friss adatok, amelyek felemás képet mutatnak a regisztrált álláskeresőkkel kapcsolatban.
Elszomorító adat érkezett: az álláskeresők fele a semmiből él

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat július hónapra vonatkozó adatai alapján 6 hónap után először csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Ez összecseng a kormányzati kommunikációval, mely az elmúlt időszakban folyamatosan arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a munkaügyi hivataloknál és folyamatosan mérséklődik az újonnan regisztráltak száma. Júliusban az adatok alapján 10 500 álláskereső tudott elhelyezkedni, aminek eredményeként 365 755 volt a regisztráltak száma az előző havi 376 290 után.

Ezen belül azonban az egyes álláskeresői csoportok létszáma némely esetben rendkívül kedvezőtlenül alakult, ami újabb muníciót ad azoknak a kritikus hangoknak, melyek a munkanélküli ellátás 3 hónapos jogosultsági idejének – legalábbi átmeneti – meghosszabbítását szorgalmazták a kialakult gazdasági válságra való tekintettel. A kormány azonban inkább a közfoglalkoztatást favorizálja ebben a helyzetben is.

A folyamatok és döntések eredményeként mára minden második regisztrált álláskereső él a semmiből, bármiféle anyagi támogatás nélkül.

Fotó: MTI

Az ellátás nélküliek száma 190 982 fő volt júliusban ez 15 ezerrel magasabb az előző havinál, az előző évi létszámot pedig majdnem 80 ezerrel haladja meg. Arányuk a regisztrált álláskeresőkön belül 52,2 százalék lett a korábbi 46,7 százalék után. Ilyen magas arányra, vagyis arra, hogy minden második álláskereső anyagi segítség nélkül marad, nagyon rég nem volt példa. Legutóbb ennél magasabb arányt 2015. áprilisában képviseltek, akkor a regisztrált álláskeresők 53,6 százalékát tették ki.

Emellett egyébként csökken a szociális segélyben (74 504 fő) részesülők száma, a tartósan álláskeresőké ugyanakkor néhány százfővel emelkedett, 79 429-en voltak júliusban. 25 ezer fővel 100 ezerre mérséklődött azok száma is, akik álláskeresési járadékban (vagyis gyakorlatilag munkanélküli segélyben) részesültek a hetedik hónapban.

Ami az újonnan létrehozott munkahelyeket illeti, látható, hogy a közfoglalkoztatás nagyobb fokozatra kapcsolat, állami támogatással ugyanis 51 568 munkalehetőség nyílt meg, ami idén a második legmagasabb szám. Ennél csak a szokásos, tavaszi időszakban, márciusban jött létre több (92,2 ezer). Emellett – ha kicsit visszafogottabban is, de – a piac önerejéből is támasztott munkaerő-keresletet. 11 586 pozíciót nyitottak meg a cégek, ami a járvány hazai megjelenése utáni szintnek majdnem a duplája.

Mérséklődött az elbocsátási hullám is, hiszen csoportos létszámleépítés formájában 1565 dolgozó elbocsátását jelentették be a munkaügyi hivatalokhoz júliusban. Ez már a járvány előtti szintekhez közeli érték. Az NFSZ kimutatása szerint a leépítések elsősorban

  • az élelmiszer jellegű bolti  vegyes kiskereskedelem,
  • a háztartási villamos készülék gyártása,
  • a közúti áruszállítás,
  • az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás,
  • a máshova nem sorolható egyéb speciális gép gyártása,
  • a repülőgép, űrhajó javítása,
  • a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,
  • az egyéb hitelnyújtás
  • és a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás ágazatokat érintették.

Területi lebontás alapján a legtöbb elbocsátás

  • Pest,
  • Bács-Kiskun,
  • Jász-Nagykun-Szolnok,
  • Zala megyében
  • és Budapesten történtek.

Kapcsolódó cikkek

A létszám és ami mögötte van

2022. március 01. 09:07
Megváltozott a létszám fogalma. A 2020.évi CXVIII törvény módosította a számviteli törvényben a létszám fogalmát, amely az átlagos statisztikai létszámról átlagos létszámra változott. Az apró megfogalmazásbéli különbség azonban teljesen más számot takar, így érdemes feleleveníteni a különbségeket.