Elveszhet a cafeteria igazi célja

2016. április 11. 08:51
A munkáltatók túlnyomó többsége – egy friss felmérés válaszadóinak 83 százaléka – pontosan ugyanakkora keretből gazdálkodna, mint most, ha bevezetnék az új, 2017-re ígért, egyelőre nehezen körülhatárolható béresített cafeteria-rendszert. Vagyis nem szívesen adnának hozzá a bérjellegű kiadásokhoz. Az is egyértelmű ugyanakkor: a legtöbb cégnél használnák a néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor által beharangozott „kettős bérrendszert".

– Ez azt jelenti, hogy hiába alakítják át a rendszert, az aligha eredményez majd érdemi többletet a fogyasztásban. Ehhez az kellene, hogy a béresített cafeteria adóterhe kisebb legyen, mint a most legelterjedtebb cafeteria-elemeké – mondta Fata László­ cafeteria-szakértő lapunk kérdésére. Hozzátette: összességében nehéz becsülni a várható hatásokat.

– A juttatások jelenleg többféle kulccsal adóznak: van pél­dául adómentes, aminél olcsóbbat nyilvánvalóan nehezen tud ajánlani az új rendszer. Emellett a száz forint nettó bérre rakódó teljes, kedvezmények nélkül 93 százalékos teherhez képest választható 34,51 és 49,98 százalékos adózású cafeteria. Kérdés, milyen arányban választják ezt vagy azt a típust a munkáltatók. S persze kulcsmomentum, mekkora lesz az új béresített rendszerben a pénzkifizetés és a jelenlegi juttatások adóterhe – magyarázta Fata László. Utóbbi elsődleges ugyan, de a cégek szempontjából fontos az öngondoskodás, a rekreáció támogatása, az egészségmegőrzés és a kiváló teljesítményt nyújtók megtartása is. Ezek a célok mind veszendőbe mennek, ha a kollégák készpénzben kapják meg fizetésük béren kívüli részét.

Bár a lakáshitel-törlesztés például bonyolult adminisztrációval adható, megéri – már csak azért is, mert csak egyszer kell végigcsinálni. Ráadásul nem is zavarja nagyon a cégeket – derült ki a Fata László által 317 munkáltató megkérdezésével készített kutatásból.

A statisztikák szerint jelenleg nagyjából 1,3 millió ember kap valamilyen fajta cafeteriát. Az egy főre jutó nettó juttatás idén átlagosan csaknem 268 ezer forint, ami havonta átlagosan 22,3 ezer forintot jelent. A kifejezetten magas, vagyis évente félmillió forintnál is több juttatást kapó munkavállalók aránya folyamatosan emelkedett az elmúlt évek során, s 2012 óta 4 százalékról 9 százalékra nőtt. A legnépszerűbb juttatási elem az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya és az önkéntes pénztári befizetések.

Megtartó erő

Tipikus példa a sikeres munkaerő-megtartásra a cafeteria-rendszer révén, amikor egy kisvárosban működő vállalkozás adómentes juttatás keretében részben átvállalja vezető beosztású mérnöke számára a szakember helyben vásárolt lakásának hiteltörlesztését. Amellett, hogy ez adómentes juttatás, erősen motiválja az alkalmazottat a településen – és a cégnél – maradásra.

Forrás: NOL

Kapcsolódó cikkek

Dráguló energia: rettegnek a cégek, de pánik még nincs

2022. április 11. 10:19
A beszállítókra nem vonatkozik semmilyen árkorlátozás

Utazási költségek - Visszamódosították a megtérítéséről szóló jogszabályt - Amire figyelni érdemes!

2017. február 02. 08:37
A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ennek egyik formája az utazási költségtérítés, melynek mértéke az utóbbi időben többször is változott. - Kiket is illet, és mennyi most az annyi?