Érdekesség, hogy nem most májusban kezdődött a kardszárnyú delfinek furcsa viselkedése. Az Atlanti Kardszárnyú Delfin Munkacsoport adatai szerint (melynek tagjait spanyol és portugál tengerkutatók alkotják, akik kifejezetten az ibériai kardszárnyúakat tanulmányozzák) már három éve tudnak ilyen támadásokról.

 

2020-ban a tudósok 52 incidenst jegyeztek fel, melyek közül némelyiknél megsérült a kormánylapát. Ez a szám 2021-re már 197, míg 2022-re 207-re nőtt

 

- idézi a munkacsoportot a Phys.org. Úgy tűnik, hogy a gyilkos bálnák igen nagy területen, az Ibériai-félsziget nyugati partján, a Gibraltári Szoros vizeitől egészen a spanyol Galícia legészaknyugatibb partjaiig portyáznak. A problémásnak tartott egyedek egyébként egy kis, 35 fős csoport tagjai, melyek normál esetben az ibériai partok mentén vadásznak tonhalra. Ráadásul ezek jóval kisebb bálnák, mindössze 6,5 méteresek, ellentétben a sarkvidéki fajtársaikkal, melyek akár 9 méter hosszúra is nőhetnek.

 

A hajókat rongáló példányokat Gladisként, azaz gladiátorként tartják számon. Vélhetően néhány egyed tanítja a többieknek ezt a viselkedést: Fehér Gladis, aki az incidensek jelentős hányadánál jelen van, Fekete Gladis, aki 2020-ban sérüléseket szenvedett, vélhetően egy hajóval való összeütközéstől, és Szürke Gladis, aki 2018-ban végignézte, ahogy egy társa halászhálóba akad.

 

A támadások azonban sosem az ember ellen irányulnak, „csupán” a hajókat lökdösik az állatok, és a legnagyobb kár, amit okoznak, hogy eltörik a kormánylapátot, ezzel mozgásképtelenné téve a hajókat.

Az áldozatok beszámolója alapján pedig ahogy ez utóbbi megtörténik, a kardszárnyú delfinek elvesztik érdeklődésüket és tovább állnak. Az egyik hajó kapitánya, Sébastien Destremau a Newsweek-nek nyilatkozva elmondta, hogy a nagyjából 20 delfin, mely megállította a hajóját inkább játékosnak tűnt, semmit agresszívnek. Elmondása alapján az állatok finoman közelítették meg a hajót, és orrukkal lökdösték azt – bár ezek a lökések igen erőteljesnek érződtek,

 

nyilvánvaló volt, hogyha akarnák, egy szempillantás alatt rommá törhették volna a járművét. Ehelyett azonban csak lökdösték, és a kormánylapátból letört darabokkal játszottak, illetve buborékokat fújtak.

 

A DailyMail szerint a spanyol hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, azonosították az incidensben részt vevő hajót, és keresik az utasokat. Egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen nemzetiségű emberek támadtak az egyébként veszélyeztetett kardszárnyú delfinekre.

 

A tudósok óva intenek attól, hogy támadásként tartsuk nyilván ezeket az eseteket, inkább „interakcióként” utalnak rájuk, hívta fel a figyelmet a Bloomberg. Bár ez túlságosan finomnak hathat, tekintve hogy a drágább jachtokban komoly károk keletkeztek, azonban érdemes más szemszögből is megvizsgálnunk a témát: az ember, mint a föld csúcsragadozója áll szemben a kardszárnyú delfinnel, a tengerek csúcsragadozójával.

Főként azok után kell óvatosnak lennünk, ha belegondolunk, mekkora károkat okoztunk ezeknek az intelligens tengeri emlősöknek a populációban csupán a saját szórakoztatásunkra, amikor delfináriumok kicsiny medencéibe kényszerítettük őket.

Mindezt úgy, hogy legtöbb esetben magányosan kellett leélniük az életüket, miközben vadonélő társaik olyan bonyolult szociális rendszerekben élnek, ahol anyáról borjúra száll a tudás, egyedi dialektusokat „beszélnek”, és minden csoportnak saját vadászati módszere és kedvelt zsákmánya van.

 

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy nincs olyan dokumentált eset, amikor vadonélő kardszárnyú delfinek emberre támadtak volna. Az összes olyan eset, amikor ezek a tengeri ragadozók emberre támadtak (vagy meg is ölték áldozatukat), delfináriumokban történt. Az alábbi videó bizonyítja, hogy mennyi lehetőségük lenne arra, hogy kárt tegyenek bennünk - mégsem teszik, csupán kíváncsian méregetik a fura szárazföldi lényeket, akik betolakodtak a területükre.

 

forrás: magyarmezogazdasag.hu