Közeledik az év vége, ilyenkor már a szakmai körökben kiderül, hogy lesz-e kenyér- és lisztáremelés, valamint, hogy a malomipar milyen reményekkel kezd neki az új esztendőnek.

 

A Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lakatos Zoltán a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában azt nyilatkozta, hogy az áremelés egy olyan szükséges lépés, amely mögött több folyamat is van. Egyfelől keresleti piac alakult ki a jó minőségű étkezési búza iránt, másrészt januártól megemelkedik a minimálbér is – írja a novenyvedoszer.hu.

 

A piacon kelendőbb az étkezési búza

A szakember kiemelte, hogy a hazai búzatermés mennyiségileg nem volt rossz, hiszen 5 millió tonnányi búza termett, ami bőven elegendő, mert 3 millió tonna a belföldi felhasználási igény – a gondot az jelenti, hogy 18-20 százaléknál nincs több olyan jó minőségű búza, ami önmagában is  alkalmas lenne az őrlésre.

 

Nem a fertőzöttséggel van a baj, hanem a gyenge minőséggel. A gazdák a nagyobb hozamú hibrid fajtákat vetették, s ezek a nagy hozamú fajták nem jól szerepeltek: nagyon kicsi volt a sikértartalom és rossz volt a sütőipari érték, tehát ezeket csak keveréssel lehet az őrléshez használni. Pedig a malomipar igényt tartana a jó minőségű búzára, illetve az exportpiacok is ezt szeretnék felvásárolni, a takarmányipar is a magasabb fehérjetartalmú búzát keresi – fogalmazott Lakatos Zoltán.

Januártól emelkedhet a liszt ára, ami a minimálbér emeléssel együtt hatással lesz a kenyér árára is – fotó: pixabay.com

 

Idén kezdetben nem volt nagy különbség az étkezési és a takarmánybúza ára között, de ez mára már megváltozott, ugyanis akár 10 ezer forint is lehet az eltérés tonnánként a kétféle búza között, de Magyarország célja nem az, hogy takarmánybúzát termeljen.

 

Lakatos Zoltán szerint a piacon kelendőbb az étkezési búza. Hozzátette: „a szegedi és a martonvásári vetőmag intézetek jó lenne, ha kihoznának olyan hazai fajtákat, amelyek hozamban is többet produkálnak és őrlésre is alkalmasabbak".

 

Nem csak a malomiparon múlik a termék ára

Elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a malomipar az utóbbi egy évben nem emelt lisztárat.

 

Az emelkedés oka az volt, hogy amikor a hatósági ár megszűnt a liszt esetében, akkor az ár felszabadult, a kereskedelem pedig akkora árréseket érvényesített a liszt kilogrammjánál, ami többszöröse volt a malomipar által megkereshető árrésnek, ezért a liszt drágulását a vezérigazgató szerint nem szerencsés az ő "nyakukba varrni".

 

Emelkedni fog, de mennyivel?

Mivel idén kevesebb az étkezési búza mennyisége, és megnövekedett iránta a kereslet, a magasabb kereslet megnövelte az árakat is, amelyek most 90 ezer forint körül tartanak tonnánként (62 ezer forintról indult).

 

Ezek az árak és a kötelező béremelés együtt azt eredményezik, hogy januárban emelkedik a liszt ára. Jelentősen megemelte a búza iránti keresletet az is, hogy idén a minősítő intézetek szerint a kukorica csaknem 40 százaléka aflatoxinos, ezért a takarmányiparnak kényszerből búzával kell helyettesíteni a kukoricát.

 

Indexkép: pixabay.com

 

forrás: agroinform.hu