Évente 50 ezer forintnyi ételt dobunk a szemétbe

2018. október 12. 08:35
Egy átlagos magyar fogyasztó évente 33 kilogramm élelmiszert dob ki csak azért, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, vagy csak mert feleslegesen vásárolta meg. Ha ezt sikerül kiküszöbölni, egy négytagú család évente akár 50 ezer forintot is megspórolhat.

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszerhulladék mennyi-sége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszertermelésétől (230 millió tonna).  Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartá-sokban termelődik.

Évi ötvenezer forintot dob ki egy átlagcsalád

Pazarlás helyett ételmegosztás
Ételmegosztó internetes portál indult Ausztriábanazoknak, akik nem szeretik kidobni a feleslegessé vált, de még használható élelmiszereket, illetve azoknak, akiknek jól jön egy doboz joghurt, egy fél doboz tojás vagy egy csomag hagyma.

Magyarországon fejenként éves szinten 68 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami az élelmi-szervásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki.  E mennyiség közel fele, évi mintegy 33 kg az, amely elkerülhető volna, míg nagyjából a másik felét az ún. nem elkerülhető hulladék teszi ki. Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg, míg pl. a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.

„A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszer-pazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot je-lent, amiből akár két heti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG háztartási elektronika üzletágának termékspecialistája.

Így segít spórolni a hűtőnk

A háztartási élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésében jelentős szerepet játszhat, ha jól használjuk a hűtőnket, netán a készülék is rendelkezik hasznos, az ételeinket hosszabban frissen tartó extra funkciókkal.

Meglepő lehet, de sokan egyszerűen nem használják megfelelően a hűtőszekrényüket: egy-részt nem elég hideg a belső tér, másrészt az oda nem való élelmiszereket is bent tárolják. Egy brit felmérés szerint, ha a háztartások 7 Celsius fok helyett az élelmiszerek jobb eltartha-tóságát szolgáló 4 fokon üzemeltetnék a frizsiderüket, továbbá a hűtést igénylő élelmiszereket mindig a hűtőben tárolnák, a hűtést nem igénylőket pedig eltávolítanák a készülékekből, évente közel félmilliárd (!) fontot takarítanának meg, miközben a hűtők nagyobb energiafo-gyasztása csupán 80 millió font többletköltséget eredményezne.

Hasonló a helyzet a CO2-kibocsátás terén is, itt közel 850 ezer tonna lehetséges megtakarítás áll szemben a többet üzemelő hűtőkhöz köthető, nem egészen 370 ezer tonnás plusz emisszióval.

„Érdemes külön tárolni a nyers húsokat, halakat, külön a friss zöldséget és a gyümölcsöt, és külön a fogyasztásra kész élelmiszereket” – tanácsolja Budai Nikoletta. A hagyományos hű-tők felső polcán kevésbé van hideg, ezért ott a süteményeket célszerű elhelyezni. Fontos úgy becsomagolni a nyers húsokat és halakat, hogy a belőlük kicsepegő lé ne érintkezzen más élelmiszerekkel, a kellemetlen szagok elkerülésének érdekében rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e romlott élelmiszer a hűtőben, tiszta-e a belső tér, az aromásabb ételeket pedig alaposan csomagoljuk be.

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Őstermelők figyelem! Fontos határidő érkezik

2016. december 05. 08:24
Elvesztik érvényességüket december végén a régi őstermelői igazolványok - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szóvivője vasárnap este az M1 csatornán.

Vidékfejlesztési politika: újratöltve

2016. szeptember 13. 07:54
Lelkesen mentünk a Cork 2.0 konferenciára, amelyre az EU 28 tagállamából több mint 300 főt azért hívtak össze, hogy közösen határozzák meg a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni, vidékfejlesztést érintő célkitűzéseit. 2020 távolinak tűnhet, de az EU-szintű tervezési folyamatok időigényessége miatt nem árt korábban megkezdeni az egyeztetéseket, mintsem, hogy csúszás legyen – a tervezés késése okán – a végrehajtásban is.