Akinek a béremelésénél gyorsabban emelkednek az árak, azok most újabb emelést igyekezhetnek kiharcolni. Az idei év második felében rendhagyó módon újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a cégvezetők és a szakszervezetek vezetői a meglódult fogyasztói árak miatt. A szakszervezetek vállalják, hogy a kormány és a munkaadók képviselőivel is tárgyaljanak az infláció csökkentéséről.

Az idei évre vonatkozó bértárgyalásokat hivatalosan 3,4 százalékos inflációs várakozással kezdték el, még tavaly év végén. Azóta azonban nemcsak az energiaárak ugrottak meg, hanem ezzel párhuzamosan az élelmiszerárak is. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, hogy a pár hónappal korábbi 3,4 százalékos inflációs várakozás mellett még jól nézett ki, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelésében tudott megállapodni egymással a munkáltatói és a munkavállalói oldal, illetve a kormány.

„Ezután a cégeknél 8 és 20 százalék közötti fizetésemeléseket értünk el erre az évre. Nagy volt a szórás. Átlagban azért a 12-13-15 százalékos béremelési megállapodások összejöttek. A béren kívüli juttatásokat is emelték a cégek. Még a márciusig-áprilisig elhúzódó bértárgyalásokon is sikerült kétszámjegyű megállapodást kiharcolnunk” – jellemezte a helyzetet Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint ott lehet majd probléma, ahol májussal indult az üzleti év, a gazdasági kilátások ugyanis romlanak. Itt nagyon nehéz lesz jó megállapodásokat kötni.

„Felmerült az év közbeni egyeztetés is, de most még nem tartunk ott, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk a partnereinkkel. Az országos szintű egyeztetéshez szükség lesz a kormányra is, márpedig az új kabinet megalakulása legkorábban májusra várható” – részletezte a további kihívásokat Mészáros Melinda. Az érdekvédelmi testület vezetője megjegyezte, hogy ők is érzékelik, hogy már most jelentős a drágulás.

Az infláció gyorsulása által keltett elégedetlenség a munkavállalók körében annál nagyobb, minél kisebb jövedelmi tartalékkal rendelkezik az adott személy, illetve családja a megélhetési költségek drágulásának fedezéséhez – fogalmazta meg aggályaikat Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Lajtai György közgazdász, szakszervezeti szakértő. Készítettek egy átfogó anyagot az áremelkedés elmúlt pár hónapban tapasztalt gyorsulásáról. Eszerint az infláció gyorsulása Magyarországon lényeges módon tér el a régióbeli országokétól, legyen szó akár az euróövezethez tartozó Ausztriáról, akár az euróövezeten kívüli Csehországról, vagy éppen Lengyelországról.

Amíg Ausztriában a márciusban 7 százalékhoz közelítő fogyasztói árindex emelkedéséhez mindössze 10 százalékos arányban járult hozzá az élelmiszerek áremelkedése, addig Magyarországon a 8,5 százalékos fogyasztói árindexben több mint ennek háromszorosa, 35 százalékos volt az élelmiszerek áremelkedésének hozzájárulása. A fogyasztói kosárban pedig az alacsonyabb jövedelműeknél nagyobb a súlya az élelmiszernek, vagyis őket jobban sújtja ez a hatás.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Lajtai György közgazdász, szakszervezeti szakértő a Portfolio-nak elküldött elemzésükben azt is megemlítették, hogy a másik végletet magyar szempontból az energiaárak inflációs hatása képezi. Amíg nálunk az energiafelhasználás (legyen szó akár a háztartások fűtéséről, világításáról, vagy az üzemanyagok áráról) mindössze 10 százalékos arányban járul hozzá a fogyasztói árak növekedéséhez, addig Ausztriában ez a hatás 43 százalék, Lengyelországban 42 százalék, de Csehországban is 32 százalék.

Miközben tehát az energia oldalon az állami árszabályozás ( a rezsi és üzemanyag árbefagyasztás révén) hatékonyan fékezi az inflációs hatást, az élelmiszer oldalon nálunk a leggyorsabb az áremelkedés. A szakszervezeti szakértők szerint az energia árak növekedésének fékezése jelenleg két szereplő rovására történik: az egyik a költségvetés (rezsicsökkentés), a másik az üzemanyagelosztó rendszer (a benzinkút hálózatok jövedelmezőségét megcsapoló árbefagyasztást). Kérdés, hogy a két érintett szereplő meddig képes finanszírozni ezt. Az energiaárak piaci árakhoz történő igazítása vagy akárcsak közelítése, becslések szerint akár 2,5 százalékponttal is feljebb tolhatja az infláció mértékét.

Bonyolítja a helyzetet, hogy bár az alacsony keresetűek inflációsérzete magasabb lehet a hivatalos fogyasztói árindexnél, de sok család még nehezen méri fel, hogy mennyi a reális jövedelme. Az év végi 13-14. havi fizetések hatása az első negyedévben még éreztette a hatását, mint ahogy a gyermekesek számára nyújtott egyszeri személyi jövedelemadóvisszatérítés és például a belügyi dolgozóknak nyújtott hathavi „fegyverpénz” is.

Szakszervezeti vezetők szerint egyszerre több olyan gazdasági hatás érvényesül most, amire évtizedek óta nem volt példa. Párhuzamosan van jelen a munkaerőhiány, a koronavírus-járvány által előidézett beszállítói láncakadozás, az orosz-ukrán háború által okozott alapanyaghiány és piaci kiesés, illetve a nagyon magas infláció. Egyes nagy cégek teljesítőképessége is veszélybe kerülhet, amire jó példa a Tungsram, ahol komolyabb létszámcsökkentés zajlik. A bértárgyalásokon a szakszervezeti vezetőknek azzal is törődniük kell majd, hogy az egyes vállalatoknak volt-e kitettségük a keleti, az orosz-ukrán piacra, és hogy ezeknek a vállalatoknak sikerült-e új vevőkört találniuk.

Most még van reálbéremelkedés, de ha például megszűnik az ársapka az üzemanyagoknál és az alapvető élelmiszereknél, akkor magasabb ütemű infláció várható – adott egy másik nézőpontot az újabb bértárgyalások nehézségeivel kapcsolatban Mészáros Melinda. Kiemelte, ekkor várható az, hogy mindenképpen újra tárgyalóasztalhoz kell üljünk a cégvezetőkkel, de az orosz-ukrán háború hatásai miatt figyelnünk kell a cégek teherbíró képességére is.

Meddig elég a béremelkedés a plusz költségekre?
Egy tavaly ősszel készült számítás szerint a szerény, de azért tisztes megélhetés (garzonlakás bérlete, havi egyszeri mozilátogatás, heti egyszeri sörözés/kávézás a barátokkal, saját gépkocsi hiányában a tömegközlekedés használata, sportolási lehetőségként a havi fitnesz bérlet megvásárlása) havi költsége 306 ezer forintos bruttó alapbért igényelne. A szakszervezeti vezetők szerint a gyermekesek esetében a családi adókedvezmény sem képes teljes mértékben ellensúlyozni a gyermekneveléssel járó többletköltségeket. Palkovics Imre és Lajtai György szerint a 20 százalékkal megemelt minimálbérek kapcsán azzal is tisztában kell lenni, hogy ennek a szintnek a környékén kereső munkavállalóknál a valós nettó béremelkedés lényegesen elmarad ettől a mértéktől, mivel a kötelező minimálbéremelés egy része vagy akár egésze sok esetben az eddig adó- és járulék megkerülő módon juttatott bérek kifehérítéséhez járul hozzá. 

Béroldali inflációs nyomás a legfrissebb elérhető adatok, vagyis a tavalyi év második fele alapján nem látható a nemzetgazdaság egészében. A termelékenység szinte mindenhol nagyobb mértékben nőtt, mint a bérekre kiadott összeg, a kifizetett bérek növekedési üteme két kisebb foglalkoztató ágazatban, a szállításban és az infokommunikációs szektorban haladta meg tavaly a hozzáadott értékkel mért teljesítmény növekedését. Ez szakértők szerint fokozódó munkaerőhiányra utalhat az ágazatokban.

Ha két számjegyű lesz az infláció, az a legkisebb bérűeknél a tisztes megélhetést fenyegeti, az átlagkeresetűek körében pedig a bérek reálértékének csökkenését idézi elő. A szakszervezetek érdekes módon úgy látják, hogy a munkavállalók béremelési igénye a leghatékonyabban ma nem a kollektív, hanem az egyéni érdekérvényesítés útján, a munkaerőhiányos helyzet kihasználásával, a munkahelyváltással vagy az ezzel való fenyegetéssel érhető el. Az egyéni béralkuban aztán már lehet persze szerepe az illető munkavállaló jövőbeli inflációs várakozásainak és az ehhez igazított béremelési igényének.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a szakszervezetek készek arra, hogy a kormány és a munkaadók képviselőivel konstruktív tárgyalásokat folytassanak az infláció csökkentéséhez szükséges intézkedésekről.

Vállalják, hogy a bérigények megfogalmazásánál figyelembe veszik az adott gazdasági ágazat, még inkább az adott munkáltató pénzügyi-jövedelmi helyzetét és nem terjesztenek elő a cég működőképességét veszélyeztető béremelési igényeket. Továbbra sem mondanak le azonban arról, hogy a reálbérek megőrzésére törekedjenek, és arról sem, hogy a termelékenység javulásából származó többlet nyereségből a munkavállalók is részesedjenek. 

www.liganet.hu