Extrém szituációkban az atipikus foglalkoztatás jelentheti a megoldást
Az atipikus foglalkoztatást érintette legelőször a járvány, 40%-os visszaesést produkálva, ami azonban az újraiduláskor gyorsan helyre tudott állni. A munkaerő-kölcsönzési szektor tavaly év végére visszarendeződött a válság kezdete előtti szintre. Az iparág legnagyobb előnye a rugalmasság, amely elengedhetetlen a jövőben. Így Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke optimistán tekint a 2021-es évre.
A tavalyi visszaesés nem csak Magyarországon, hanem a teljes világgazdaságban is jelentős volt, azonban az idei évre már növekedést prognosztizálnak az elemzők. Elindultak az oltási kampányok, egyre több féle vakcina áll rendelkezésre, így a tavasz végére, nyár elejére várhatóan beindulhat a normálisnak nevezhető élet. Dénes Rajmund Roland elmondta, hogy a kölcsönző cégeket áprilisban érte el a válság, rögtön a vendéglátás, a turizmus és a rendezvényszervezés után, hiszen először az atipikus munkaerőt (a kölcsönzötteket, a diák és nyugdíjas munkavállalókat) küldték el a cégek a leálláskor. Erre az első sokk után átcsoportosításokkal tudtak reagálni. Voltak ugyanis olyan iparágak, ahol nem csökkent a gyártókapacitás, illetve a külföldi munkavállalók (ukránok, románok, szerbek) bejövetelét korlátozta vagy nehezítette a határzár, így a felszabaduló helyekre át lehetett csoportosítani kölcsönzött munkaerőt.
Ráadásul a magyar munkaerő is hajlandó lett betölteni olyan munkaköröket, amelyekre a válság előtt nem igazán vállalkoztak (ezért is kellett külföldi munkavállalókat hozni), és mozogni is hajlandók voltak a munka érdekében. A home office elterjedése is segítette az átcsoportosításokat, hiszen hatalmas lendületet kapott az online kereskedelem, így a raktározás, a logisztika és a kereskedelem területén is el lehetett helyezni munkaerőt. Dénes Rajmund egy további területet említett, ami időszakosan fel tudott szívni dolgozókat, különösen nyáron: ez a mezőgazdaságban a betakarítás majd a feldolgozás volt, amely szintén kevéssé volt kedvelt terület korábban a munkavállalók részéről.
Mint az elnök jelezte a klasszikus jogviszonyok ezeket a hullámzó kapacitásigényeket nem igazán tudják kiszolgálni, ezért fontosak a rugalmas atipikus eszközök. Ezért ezekben látja a jövőt is. Sok esetben tapasztalták, hogy kiszámíthatatlan gazdasági helyzet arra késztette a munkáltatókat, hogy a korábban tipikus jogviszonnyal betöltött munkakörökbe is atipikus munkavállalókat vettek fel, illetve sok korábban így dolgozó is csak ezen formákban talált munkát újra.
A kölcsönző cégek tapasztalata az, hogy a második hullámra sokkal tudatosabban készültek a cégek a napi operatív működés szempontjából, valamint fel tudták venni a lépést a helyzettel a szabályzatok, a technikai eszközök és a működés biztosítása érdekében is.
Az atipikus munkavégzési formák lassan minden területen megtalálják a helyüket, vázolta Dénes Roland, aki saját cégén a Humán Centrum Kft. üzletágain keresztül is látja ezeket a folyamatokat. Mint mondta a logisztika, a raktározás és a kereskedelem komoly kapacitásbővítést hajtott végre a járvány során, hiszen az igény növekedésével, ezek az iparágak profitáltak a kialakult helyzetből. Ezeken a területeken komoly szükség van mobil munkaerőre (legyen szó akár csomagösszekészítésről, akár gépkocsvezetőkről, árufeltöltőkről), hiszen az igények nagy amplitudóval változnak, amelyek rugalmas kiszolgálást igényelnek.
A nyugdíjasokra is újra nő az igény adatrögzítés, telefonos munkák elvégzésére, amelyeket távmunkában is le lehet végezni, valamint a diák munkaerő is újra kelendő a logisztikai, raktározási területen. A diákoknak az online oktatással felszabadult kapacitásuk munkavégzésre, most kevésbé válogathatnak a lehetőségek között, mint korábban, így olyan munkakörökben is elhelyezkednek, ahová korábban nehezebb volt munkavállalót találni.
Az elnök hangsúlyozta, ha sorrendet kellene felállítani, akkor azt lehet mondani, hogy a kölcsönzés 100%-ban, a diákmunka 90%-ban, a nyugdíjas munkavégzés pedig 80%-ban állt vissza, a korábbi szintekkel összehasonlítva. Szeptembertől a fehérgalléros és a gyakornoki pozíciók is újra beindultak, amelyekben szintén komoly megtorpanást tapasztaltak, különösen azok a területek, ahol nem tudott működni a home office.
2021-el kapcsolatban Dénes Rajmund azt várja, hogy tovább folytatódik a piac tisztulása, amit a fordított áfa bevezetésével indult el, és sikerül megtartani a szabályos foglalkoztatási volument. Valamint egyre nagyobb teret nyer az a HR szolgáltatói attitűd, amely a megrendelői igényeket mindkét irányból (a kölcsönvevők és a munkavállalók) egyaránt fontosnak tartja.
Jelezte, a bizonytalan helyzetben a szolgáltatásaikat igénybe vevő cégek árérzékenyebbek lettek, azonban figyelmeztetett, hogy hosszú távon ez nem jó irány, hiszen a szakképzett munkavállalók megint elfogytak, kevés a szabad kapacitás. A bőséges szabadon rendelkezésre álló munkaerő időszaka csak átmeneti volt, a legtöbb cég a szakképzett munkavállalóit eleve igyekezett megtartani (állásidővel, munkaidőkerettel, fizetett szabadsággal megoldani a leállást), illetve visszavették a jó munkaerőt a szakképzetlenek köréből is. Így az elnök szerint a minőségi munkaerő megtalálása és megtartása újra komoly feladat lesz, és a toborzásiköltségek nem csökkennek. Jelezte a kölcsönzés területén jelentős árváltozás nem volt. Egyedül a diákmunka területén lehetett érzékelni a munkaerő-kínálat szélesebb körű rendelkezésre állása kapcsán, hogy könnyebb - olcsóbb - volt a toborzás, de ezt is csak rövidtávú jelenségnek tartja, hiszen a helyzet alakulásával az olcsóbban megszerzett munkaerőt nem biztos, hogy megtartani is sikerül.
Ugyanakkor a toborzás csatornái szinte teljesen áttevődtek az online térbe, az interjúk jelentős része is ott folyik. Az offline eszközök az elmúlt öt év tendenciáit követve, most exponenciális mértékben háttérbe szorultak.
A munkabérek tekintetében mindenki kivár, a minimálbér tárgyalások kimenetelét várja mindenki tűkön ülve, akkor is, ha többet fizet, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum, mert a bérek igazítása szinte mindenkire hatással van. Nagyjából 2,5 millió munkavállaló dolgozik a versenyszférában, amelynek 15%-a atipikus foglalkoztatási formákban végez munkát, amelyekben a bérminimumokhoz való viszonyítás meghatározó tényező, így kis átrendeződés mindenképpen várható a megállapodás megszületése után. Az fontos mérföldkőnek értékelhető Dénes Rajmund szerint, hogy egy betanított szakmunkás ma már tud annyit keresni, mint egy irodai munkavállaló.
hrportal.hu
Kapcsolódó cikkek
HR a'la tehetség megspékelve pofátlansággal
Hogy mi is a HR? Ahány humános, tán annyi a válasz. Én speciel így látom.