Hagyományosan tavasszal szokta megjelentetni a KPMG CEO Outlook című nemzetközi kiadványát, melyben globális cégek vezetőit kérdezik meg a gazdasági és üzleti kilátásokról. A felmérést idén is elkészítették, januárban és februárban 1300 cég első emberét interjúvolták meg. Tavasszal azonban a koronavírus-járvány teljesen átírta a gazdasági és üzleti kilátásokat, ezért a KPMG szakemberei a nyáron megismételték a kutatást, júliusban és augusztusban 315 üzleti döntéshozót kérdeztek.

A felmérés legérdekesebb része természetesen az, hogyan változott a vállalatvezetők véleménye hat hónap alatt a világjárvány kitörésének következtében. Néhány dolog előre borítékolható volt, de vannak némileg meglepő következtetései is a tanulmánynak.

Az például valószínűleg keveseket lep meg, hogy a gazdasági kilátásokat illetően lényegesen pesszimistábbak lettek a vezérigazgatók. Az év elején még 46% nyilatkozott kedvezően a gazdaság következő hároméves kilátásairól, ez az arány nyárra 35%-ra esett. Ez a pesszimizmus azonban csak világszinten jelenik meg, a saját országa és a cége kilátásait a megkérdezettek majdnem fele még a járvány közepén is kedvezőnek ítélte.

A tavalyi hasonló felmérésben azt láttuk, hogy a cégvezetők által legsúlyosabbnak vélt kockázatok között olyanok szerepelnek, amikre nem, vagy csak igen korlátozottan lehetnek hatással. Ilyen volt a klímakockázat, és a territorializmus, az országok bezárkózása. Ez utóbbival sokat foglalkozott a tanácsadó cég, felvázolva egy olyan disztópiát, amiben semmiféle együttműködés nincs a fejlett országok között, mindenki a saját érdekeit követi. Ezt nevezték akkor G-Zero-nak. A territorializmus most is a harmadik helyen szerepel a cégvezetők által leggyakrabban említett kockázatok listáján, de a járvány hatására két olyan kockázat került az élre, ami nagyon direkt vezetői lépéseket igényel. Most a KPMG kutatása szerint

HIRTELEN ÉLRE UGROTT A MUNKAERŐ MEGTARTÁSA ÉS MEGSZERZÉSE, MINT LEGNAGYOBB KOCKÁZAT.

Ebbe a kategóriába tartozik a megfelelő munkaerő toborzása, a munkatársak jóléte, a képességeik fejlesztése, illetve felkészítésük a járványt követő új világra. Ide sorolták azt a kockázatot is, hogy a kollégákat motiválni kell és fenn kell tartani a versenyképességüket akkor is, amikor egyre több helyen vált elfogadottá a távmunka. A vállalatvezetők háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy a távmunka átalakította a toborzásukat is, 70 százalék pedig azt vetítette előre, hogy csökkenti majd irodai létszámát.

Az év elején ezt még az utolsó, tizenkettedik helyre rangsorolták a cégvezetők, nyárra azonban jelentősen felértékelődött. A járvány előtt a környezetvédelem jelentette az elsőszámú kihívást, azonban fél év alatt a gazdaság teljes átrendeződésével a negyedik helyre csúszott vissza.

A talent risk túlmutat a tehetséges munkatársak bevonzásán. Beletartozik az emberek egészségének védelme, egy-egy „kieső ” kulcsfontosságú munkatárs tudásának pótlása, a vállalati kommunikáció és kultúra mint kohéziós erő fenntartása. De ide tartozik az is, hogy a hiányzó munkaerőt új toborzási módszerekkel kell elérni, új munkafolyamatokat kell kialakítani, hogy a folyamatautomatizálás miatt új kompetenciákat kell fejleszteni és menedzselni kell a távoli munkavégzést. Mindez felértékelte az embert mint üzleti hatékonysági tényezőt (is).

Érdekesség, hogy a megfelelő munkaerő, mint kockázat megjelenésével a képzés fontossága nem nőtt, a válaszadók kétharmada inkább eszközökbe és a digitalizációba fektetne, mint a dolgozók képzésébe, ez az arány nem változott - az 1 évvel ezelőtti felméréshez képest és - a járvány hatására sem.

Emellett a preferenciákat tekintve nőtt a társadalmi felelősségvállalás szerepe, a cégvezetők szerint egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a társadalmi problémák megoldásában. Nyáron a cégvezetők 79%-a nyilatkozott úgy, hogy erősebb lett az elköteleződése a társadalmi problémák iránt fél év alatt.

A világjárvány váltotta ki azt is, hogy a vezérigazgatók nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitalizációra. A gazdaságban látott lezárások ugyanis egyre több vállalkozást ösztönöznek arra, hogy biztosítsák működésüket a hasonló kockázatokkal szemben, illetve ilyenkor is a fogyasztóikra tudjanak fókuszálni.

A talent risk mellett a digitalizáció a másik lényeges fókusza a tanulmánynak, a KPMG CEO Outlook 2020-ban a megkérdezett cégvezetők 80%-a vélte úgy, hogy a pandémia hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, és 30%-a állította, hogy évekkel előbbre tartanak a digitalizációban, mint azt a normális üzletmenetben vizionálták. Egy másik,a KPMG International és a HFS Research közös felmérése, az Enterprise Reboot is hasonló eredményt hozott: ebben több száz fejlesztő cég vezetőjét interjúvolták meg. A vezetők 59 százaléka szerint a járvány meghozta a kedvező lendületet a digitális átalakítások felgyorsításához, ám tízből négyen mégis leállították a beruházásokat a COVID következményeképpen. A vállalatok a legsürgetőbb technológiákra fókuszálnak, amik közül a válaszadók 56 százaléka szerint az adatok és a megoldások felhőkbe történő migrálása élvez abszolút prioritást.

Ha azonban azt kérdezzük, hogy a következő 12 hónapban milyen irányú fejlesztések várhatók, akkor dinamikus beruházás növekedés rajzolódik ki. Ebből a felmérésből az is kiderül, hogy a digitalis fejlesztési célok a vállalati vezetők fejében hirtelen összekapcsolódtak. Ma már nem úgy gondolkodnak, hogy ezt, vagy azt automatizáljuk fejlesztjük, aztán majd elkezdünk másik beruházást, hanem a komplex digitális stratégiák kerültek előtérbe.

A felmérés szerint a vezérigazgatókat sem kímélte a koronavírus-járvány: a résztvevők 39%-a nyilatkozott úgy, hogy a családjában, környezetében volt olyan, akinek az egészségét érintette a vírus. Az érintettek több mint fele pedig azt mondta, hogy ennek hatására megváltozott a gondolkodása a járványról.

A jelenlegi járvány és gazdasági válság kapcsán az elemzők egyik alapvetése, hogy radikálisan átalakulhatnak a beszállítói láncok. A KPMG felmérésében a válaszadók kétharmada mondta azt, hogy várhatóan át kell majd gondolnia a beszállítói hálózatát. Ezt azonban a többség lehetőségnek fogja fel, hogy versenyképesebbé tegye a beszállítóit. Amikor arra kérdeztek rá, hogyan alakulhatnak át ezek a láncok, akkor az elsődleges szempont az volt, hogy a cégek jobban tudjanak a jövőben reagálni a fogyasztói igényekre.

A KPMG tanulmányából az is kiderül, hogy a világ vállalatvezetői a járvány után nem számítanak a korábbi „normálisnak” tekintett gazdasági és üzleti modell visszatérésére. A többség azt gondolja, hogy a jelenlegi válság jó lehetőség az „új jövőn” gondolkodni, aminek három kritikus területe a fenntarthatóság, a digitalizáció és a bizalom lehet.

Forrás és a grafikonok megtekinthetőek itt:

https://www.portfolio.hu/uzlet/20201012/ez-is-a-jarvany-hatasa-hirtelen-az-ember-lett-a-legfontosabb-a-cegvezetoknek-452208?fbclid=IwAR1F2JmORYw0hGK27WfNyJmzp1n5sWB9Fsd895znVLsqgOssAlninW87QMY