Ezek a munkavédelmi ellenőrzések tavalyi tapasztalatai

2017. április 06. 10:55
A munkaügyi hatósághoz hasonlóan a munkavédelmi hatóság is évente, jelentésben értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, melynek legfontosabb tanulságait az alábbiakban mutatjuk be. A kormányzati ígéreteknek megfelelően a munkavédelmi ellenőrzések száma emelkedik, ennek mértéke tavaly 13% volt. Ennek eredményeképpen közel 15.000 munkáltató került ellenőrzés alá. A munkavédelmi ellenőrzések 79.1%-os jogsértési arányt tártak fel, ez az arány a munkaügyi ellenőrzések esetében 84%. Ez pedig azt jelenti, hogy 10 munkáltatóból 8 nincsen tisztában teljes mértékben a jogi kötelezettségeivel.

Elmarad a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslése

A munkáltatónak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.) alapján rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, valamint felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást), valamint az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját. A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége a következők dokumentálása: a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai, a veszélyek azonosítása, a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma, a kockázatot súlyosbító tényezők, a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása, a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése, a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja, valamint az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

Munkavédelmi ismeretek hiánya

Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek a biztosítása a munkáltató feladata.  Ennek keretében a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, valamint új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Fontos előírás, hogy az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem is foglalkoztatható. Az oktatás megismétlésére a jogszabály kötelező időpontot nem ír elő. Javasolt azonban a munkavédelmi oktatásra minden évben sort keríteni. Amennyiben pedig a kockázat jellege indokolja, ennél gyakrabban is szükséges lehet a képzés. A munkavédelmi ismeretek meglétét pedig nem csupán a munkavédelmi hatóság vizsgálja, hanem a munkabalesetekkel összefüggésben a bíróság is. A Kúria az EBH2016.M10. számú ügyben kiemelte, hogy a munkamódszer megválasztása, ahhoz a megfelelő munkaeszköz, anyag, munkavállalói létszám és szakismeret biztosítása a munkáltató kötelezettsége, tehát arra befolyása van. Amennyiben tehát a munkáltató a munkavédelmi oktatást elmulasztja, és munkahelyi baleset következik be, a felelősség kimentése rendkívül problémássá válhat.

A munkáltató alapvető kötelezettségeinek megsértése

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni,  valamint rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, illetve, hogy a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Köteles továbbá a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani, illetve új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit. Ezen túlmenően a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul köteles kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén   pedig megfelelően eljárni. Biztosítania kell továbbá a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását.  

Tipikus, konkrét mulasztások

A fentieken túlmenően szabálysértésként jelentkeztek még a munkaeszköz nem megfelelő állapota, karbantartás hiánya, érintésvédelmi hiányosságok, egyéni védőeszköz juttatási rend hiánya, a be- és leesési veszély, az alkalmassági vizsgálatok szabályainak a megsértése, a figyelmeztető és funkciójelölések hiánya, valamint az emelőgép üzemeltetési szabályainak a megszegése.

Ezen kötelezettségszegésekkel összefüggésben külön kiemelendő, hogy azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.  Ezen túlmenően munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Ez egyben azt is jelentheti, hogy bizonyos munkakörökben a napi munkaidő csökkentése is szükségessé válhat.

A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál pedig a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell ismertetni, a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni.

Ezen túlmenően a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket, a veszélyforrások ellen biztonsági berendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani.

Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak, valamint a veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a mentést és a menekülést gyakorolni kell.

A kártérítés veszélye nagyobb visszatartó erőt képvisel, mint a bírság

A munkavédelmi hatóság három típusú bírságot szabhat ki. Az esetek 90%-ában munkavédelmi bírság kerül kiszabásra, mely 50.000 - 10M Ft-ig terjedhet, és amely a munkáltatóval szemben szabható ki. Elenyésző esetben 500.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírság is kiszabásra került, mely viszont már az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzést biztosító kötelezettségét megszegő természetes személlyel szemben kerül kiszabásra. Végezetül eljárási bírság is kiszabásra kerülhet. A bírságolás azonban továbbra sem képvisel általános gyakorlatot, így a jövőben is a munkabalesetek kártérítési és büntetőjogi következményei jelenthetik a visszatartó erőt. A 2016. évben a munkavédelmi hatóság 5 esetben büntető feljelentést tett. A munkáltatót ráadásul a Kúria gyakorlata szerint büntetőjogi felelősség terheli az általa foglalkoztatott munkavállaló testi sérülést, maradandó fogyatékosságot vagy halált okozó üzemi balesetéért akkor is, ha a munkavégzés során előálló baleseti veszélyhelyzetet nem maga teremtette meg, de annak bekövetkeztét a tőle elvárható pontosságot tanúsítva észlelhette volna, és erről a munkavállalót tájékoztatva a baleset elkerülhető lett volna (EBH2016.230.).

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd, KRS Ügyvédi Iroda

Kapcsolódó cikkek

2021-től az innováció, a digitalizáció és a modernizáció kapja a főszerepet az agrárpolitikában

2018. november 06. 09:07
Az erdőgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a mezőgazdasági termelés területét érintő agrárinnovációs operatív csoportok létrehozását támogatják.

A jó termés húzza le az alma árát

2018. augusztus 14. 08:57
FruitVeB: Magyarországon a sokéves átlagnál mintegy huszonöt százalékkal nagyobb, hétszázharmincezer tonna körüli termés várható, de a felvásárlási ár nagyon alacsony