A munkáltató tételes közterhet fizet

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munkavállalás esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség. 

Speciális megítélés alá esik ugyanakkor a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett juttatás. Nem kizárt ugyanis, hogy a felek egyszerűsített foglalkoztatás esetén versenytilalmi megállapodást kössenek. A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné veszélyeztetné. Ezért a kötelezettségért a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni. 

A juttatás megítélése során azonban vizsgálni kell, hogy a megállapodás nem irányul-e a hatályos közteherviselési, munkajogi szabályok kijátszására, illetve nem valósít-e meg rendeltetésellenes joggyakorlást. Amennyiben a felek ilyen megállapodást kötnek tudni kell, hogy az Efo tv. 8. § (1)-(2) bekezdései értelmében a munkáltató a fennálló munkaviszonyra, kizárólag az annak alapján teljesített munkavégzés ellenszolgáltatásaként, a munkabérfizetéshez kapcsolódóan jogosult a kedvezményes közteher megfizetésére. Ebből eredően a kedvező közteherviselési szabályok e tekintetben nem alkalmazandóak. A versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték így az Szja tv. szerint munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, ha ezt a munkaviszony fennállása során, a munkabérrel együtt (tipikusan átalányban) kapja a magánszemély, vagy egyéb jövedelemként adózik, ha a munkaviszony megszűnését követően történik a kifizetés a magánszemély részére. 

Munkaviszonyból származó jövedelem esetében járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn. Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem nem képez járulékalapot, ezért ha az ellenérték egyéb jövedelemként adózik, akkor a kifizetőt az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27% százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
[NGM 23968/2/2014; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216060667; AVÉ 2015/12-13.]

A munkavállaló ekkor köteles adóbevallást benyújtani

Az Efo. tv. nem csupán a munkáltatók, hanem a munkavállalók vonatkozásában is kedvező közteherviselési szabályokat vezetett be. A munkavállalót nem terheli ugyanis nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. 

Az Efo tv. 9. § (2) bekezdése értelmében pedig az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét mégis teljesítenie kell, a 2016/64.sz. adózási tájékoztató értelmében jövedelemként csupán a jövedelmének a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján utólag (tehát nem a foglalkoztatás évében) kifizetett jövedelem esetén a mentesített keretösszeg meghatározásakor a foglalkoztatás évében hatályos minimálbérrel kell számolni. Erre azért is szükséges külön is rámutatni, mivel mind a minimálbér, mind pedig a garantált bérminimum mértéke 2018. január 1. napjával jelentősen emelkedni fog.

hrportal.hu
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda