A munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak azonban az emberi méltóság megsértésével. Ezen túlmenően a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Ezeknek az elveknek a gyakorlati alkalmazását a munkahelyi kamerás megfigyeléssel összefüggésben az alábbiakban vizsgáljuk meg.

A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása és az arra adandó válaszok, a közfoglalkoztatásból való kiterelés és a bérmegállapodás szigorú betartatása – ezek 2017 fő témái a foglalkoztatás terén a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár szerint. Dr. Simon Attila Istvánnal a tavaly elért eredményekről és azok idei hatásairól beszélgetett Szegedi Júlia, a HR Portál főszerkesztője, valamint dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezető ügyvédje.

A Nemzetgazdasági Minisztérium keretében működő munkaügyi felügyelet tegnap nyilvánosságra hozta a 2016. év ellenőrzési adatait. Ezekből kiderül, hogy az ellenőrzések 83%-a tárt fel szabálytalanságokat, mely megfelel a korábbi jogsértési szintnek.

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Erre a mondásra alapozhatta a munkavállalók megbüntetését egy munkaadó. Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Visszatérő problémát jelent, hogy a munkavállalók nem ismerik azon körülményeket, melyek végkielégítésre való jogosultságot teremtenek, valamint még kevésbé ismerik azokat, amelyek a már megszerzett jogosultságot megszüntetik. - Hatályos szabályok és amiről tudni érdemes!

Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A Nyitott Ház rendezvénysorozat esélyegyenlőségről szóló előadásokkal és érzékenyítő tréninggel folytatódott 2017. április 12-én, Budapesten. Az eseményen Mészáros Melinda a LIGA Szakszervezetek elnöke a nemek közötti bérkülönbség megszüntetését, Zsura Brigitta, a LIGA Szakszervezetek Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke a szolidaritás erősítését hangsúlyozta. 

A munka- és pihenőidő szabályai a régi Mt.-hez (1992. évi XXII.tv.) képest a 2012-ben hatályba lépő munka törvénykönyvében (2012. évi I.tv.: Mt.) jelentős változáson mentek át. A változások két eleme okoz a gyakorlatban jelenleg is jogértelmezési gondot: a felmentési idő-re járó szabadság, valamint a "túlvett" szabadsággal való munkavállalói elszámolás kérdései. Előbbire azonban a Kúria pontot tett. Nézzük a vita alapját és a megoldásokat.

A munka- és pihenőidő szabályai 2012-ben több tekintetben jelentősen változtak. Sok esetben a változás pontos oka nem ismert, így azok számos esetben jogvita forrásává válnak. Az alábbiakban 5 olyan szabadsággal kapcsolatos tévedést mutatunk be, melyek munkaügyi bírsághoz vagy munkaügyi perekhez vezethetnek. Ezeknek nem mindegyike kapcsolatos a 2012-ben elfogadott új szabályozással, érdemes azonban a vitás területeket együttesen bemutatni.

A Kúria Joggyakorlat-elemző csoportja véleményt tett közzé az egyenlő bánásmód követelményével, valamint a joggal való visszaéléssel kapcsolatos igények érvényesítésével összefüggésben. Az ítélkezési gyakorlatot vizsgáló anyagokból hasznos tapasztalatok szűrhetőek le a vizsgált területekkel összefüggésben, így érdemes őket szemügyre venni. Az alábbiakban a legfontosabb megállapításokat mutatjuk be: