Minden ember más és más, éppen ezért nagyon nehéz jól alátámasztott, egyértelmű véleményt mondani a témában. Étkezésünket sok minden befolyásolja, a genetikától kezdve, a kultúrán át, egészen az állatszeretetig, számos dolog közrejátszhat. Fontos, hogy kiegyensúlyozott életünk legyen, ehhez azonban a megfelelő táplálkozás is elengedhetetlen. Azonban bármennyire is szeretnénk egészségesen, környezettudatosan élni, nem biztos, hogy a vegetáriánus vagy vegán életmód a legmegfelelőbb erre a célra. Vagy mégis? 

A vegánoknak vagy a húsfogyasztóknak van igaza?

Valóban „zöldebb” ez az életvitel? 

Enni mindenki szeret, ezért nagyon fontos, hogy az élelmiszer, amit megeszünk, ízletes legyen és tartalmazza a szükséges vitaminokat, táp- és ásványi anyagokat is. Akik felhagynak az állati eredetű termékek fogyasztásával, észrevehetik, hogy több vitamint és más készítményt is magukhoz kell venniük táplálékkiegészítésként. Itt érdemes megemlíteni az ökológiai lábnyomot, hiszen az sem elhanyagolható ebben az esetben.

A metánkibocsátás miatt a haszonállatok közül valóban a marháé a legnagyobb ökolábnyom, de az állati eredetű termékek és az alternatívák összehasonlítása még nem történt meg teljeskörűen. Megalapozott, mindenre kiterjedő, átfogó számításokat még nem lehet találni, de valószínűsíthető, hogy ha a marhát és a tejet veszik alapul, akkor az 1 kg fehérjére vetített ökológiai lábnyom magasabb lesz, mint a növényi eredetű termékek esetében. De az összehasonlításnál más tápanyagokat is figyelembe kell venni, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy az étkezésnek van érzelmi funkciója is, mivel mindenki azt szeretné, hogy az adott étel finom legyen  

- mondta Éder Tamás, a Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Fontos az állatjólét

Sok esetben a vegánság vagy vegetáriánus életmód hátterében etikai kérdések állnak, mint például az, hogy az állatokat rosszul tartják és az egész életüket végig kell szenvedniük, hogy aztán megehessék őket. A szakértő azonban kihangsúlyozta, hogy az állatjólét valóban nagyon fontos, illetve az is, hogy a haszonállatoknak is olyan életük legyen, mint amit a társadalom elvár. Feltétel, hogy az állatok megfelelő körülmények között nevelkedjenek, ahol nem éri őket frusztráció és fájdalom sem. Azt viszont ki kell emelni, hogy a magasabb állatjóléti rendszerben előállított állatok ökológiai lábnyoma magasabb, mint az alacsony szinten előállítottaké. Ennek pedig az az oka, hogy minél többet mozog egy állat, annál lassabban hízik, többet tud ledogozni, tehát kevésbé lesz hatékony a termelés. Ezért mondhatni, hogy az ökolábnyom és az állatjóléti célok ellentmondanak egymásnak, szükséges az egyensúly.

Amiről a társadalomnak is tudnia kell(ene)

Nagyon fontos, hogy a társadalomnak pontos képe legyen arról, hogy milyen körülmények között nevelkednek a jószágok. Az állatjóléttel kapcsolatos követelményeket azonban nem lehet túlzóan magas szintre tenni, hiszen az olyan árakat eredményezne, hogy ismét csak „úri eleség” lenne a hús  

- fogalmazott a Hússzövetség elnöke.

Hozzátette, hogy az állati eredetű fehérje napi szinten elérhető alternatíva a legtöbb ember számára, ami nagy dolog, hiszen 100-150 évvel ezelőtt a társadalom nagy része csak heti egyszer vagy egyszer sem jutott hozzá. 

Nagy a különbség az árakban is

A növényi alapú élelmiszerek nem meglepő módon növényből készülnek, ám az áruházak polcai előtt állva szembesülhetünk azzal, hogy ezeknek a termékeknek igen borsos az ára, akár még a hagyományos, húsból készült ételeknél is drágábbak. Ilyenkor persze felmerülhet a kérdés, hogy ennek mi az oka?

Az egyik ok az, hogy ezek új készítmények, tehát az életciklusuk elején állnak, nincs nagy piaci tapasztalat velük kapcsolatban. A technológia is alakul még, és azt tudjuk, hogy minden új mögött jelentős a kifejlesztés önköltsége. Ezen termékek gyártásának beindítása komoly befektetést igényel, és ez azt eredményezi, hogy kezdetben magasak lesznek az árakat. Bár egyre többen ismerik ezeket az új termékeket, a társadalomnak csak kisebb része választja azokat, így alacsonyabb mennyiségben kerülnek piacra, ami a termékegységre jutó költségeket magasan tartja. Ha nő a termékek népszerűsége, és növekszik a kereslet irántuk, akkor nagyobb mértben lehet azokat majd előállítani így várhatóan csökken a gyártási költségük

- mondta Éder Tamás.

Változtatni kell a fogyasztói szokásokon.

Bár a köztudatban vannak a vegán és vega termékek, és tény, hogy ha lassan is, de növekszik ez a réteg, de sokkal többet beszélnek és írnak róluk, mint amekkora a piaci súlyuk. Érdemes megemlíteni azt is, hogy egy társadalomban az étkezési kultúra többnyire konzervatív, nehéz egyik napról a másikra megváltoztatni. 

Hogyan érinti a mezőgazdaságot ez a trend?

Vannak olyan húsipari cégek, akik látnak ebben lehetőséget és elkezdtek alternatív, növényi eredetű termékeket gyártani. Egyes magyar vállalatoknál is megjelentek ezek a termékek, de egyelőre nem tudni, mekkora a sikerük. Az viszont biztos, hogy növekvő az érdeklődés irántuk (de nem olyan mértékben, mint ahogyan a köztudatban van), és kialakulni látszik egy olyan piaci szegmens, amit az ágazat nem hagyhat figyelmen kívül. 

Jöhet a laborban előállított hús?

Még egyelőre kiforratlan a petri-csészés húsipari technológia, de ha ilyen ütemben fejlődik a technológia, akkor a laborhús is jó alternatíva lehet, és nem kizárt az sem, hogy egyszer ott lehet a polcokon olyan áron, hogy meg tudják majd venni azok, akiknek igényük van rá.

Átalakulóban van a piac, ahol mindennek megvan és meg is lesz a helye. De én úgy gondolom, hogy itt Magyarországon a valódi hús lesz még sokáig a meghatározó, bár biztosan növekszik az alternatív fehérjetermékek szerepe és valószínű, hogy egy-két évtizeden belül a laboratóriumi előállítású húsok is ott lesznek a polcokon  

- árulta el lapunknak Éder Tamás. 

www.agrarszektor.hu