Egész Európában tombol az energiaválság, ami hazánkban is rendesen érezteti a hatását. Ahogy mi is beszámoltunk róla, a kormány múlt szerdán hirdette ki, hogy Magyarországon energia-vészhelyzetet hirdet, és hét pontos intézkedési csomagot is bevezetett, hogy ennek negatív hatásai a lehető legkisebb mértékben érintsék a lakosságot. Mint kiderült, ez a rezsicsökkentés bizonyos mértékű eltörlését is eredményezi: augusztustól nagyobb lesz a számla azoknak, akik az átlagfogyasztás feletti mértékben használják otthonukban az erőforrásokat. De egyáltalán hogy jutottunk idáig, mi robbantotta ki az energiaválságot?

A kőolaj ára mindig is érzékeny volt a világpolitikai változásokra, vagyis nem kerülhette el az orosz-ukrán háború miatt kialakult vészhelyzetet sem. Igaz, nem is akkor kezdődött, hanem sokkal korábban: már 2020-ban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások is megrángatták az árat, csak akkor lefelé - az emberek sokkal kevesebbet vásároltak a benzinkutakon, voltak hónapok, mikor a vállalatokon és a nélkülözhetetlen munkát végzőkön kívül senki nem tankolt.

Ez azt eredményezte, hogy mivel lecsökkent a kereslet, az olajtermelő országok is csökkentették az előállítást, és ez még mindig nem tért vissza a járvány előtti szintre. Az amerikai kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy rávegye ezeket az országokat a termelés fokozatos növelésére, az Egyesült Államok ugyanis egyedül nem képes a szükséges mennyiséget egyedül kitermelni - eladni pedig még kevésbé, így mivel kevesebb olaj van, az ára is magas.

Magyarországon még mindig tart a benzinárstop, melyet a kormány éppen azért vezetett be, hogy a népet megvédje a rohamosan száguldó benzináraktól. A szakértők azonban egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy ez már nem tartható sokáig, és hamarosan, ha fokozatosan is, de el kell engedni - sok benzinkúton most is hiány van, vagy korlátozni kellett a megvásárolható mennyiséget. Amikor azonban kivezetik, hirtelen sokan szembesülni fognak, hogy akár duplaannyit kell fizetni egy liter olajért, mint az árstop idején bevezetett ár volt.

A benzinárstoppal kapcsolatban nemrég Hernádi Zsolt, a MOL elnöke is megszólalt: arra fiygemeztetett, hogy az árszabályozás komoly problémát vet fel, mert ennek a következménye előbb-utóbb a hiány lesz. Hernádi kijelentette: az országban jelenleg relatív üzemanyaghiány van, ami azt jelenti, hogy az most spájzolni kellene, mert augusztusban Százhalombatta kapacitásának 65 százaléka leáll karbantartás miatt, de a tartalékolás nem megy a megfelelő ütemben, így csak a szükséges mennyiség egyharmada áll rendelkezésre.

Oroszország februárban hosszas fenyegetőzés és üzengetés után megtámadta Ukrajnát. Az invázió legelső pillanatában megugrott az olaj és a földgáz ára, utóbbié leginkább azért, mert Oroszország a legnagyobb exportőr nem csak Európában hanem az egész világon, valamint az európai földgáz jó része Ukrajnán át kerül Nyugatra – vagyis az ellátás biztonsága egy perc alatt került súlyos veszélybe. A legfontosabb vezetéken, az Északi Áramlaton folyamatosan kevesebb földgáz indulhatott el a céljai fel, júniusban egyetlen hónap alatt naponta 77 millió köbméterrel kevesebb lett a szállítás mennyisége. Ez szerte Európában pánikot okozott, és kész szerencse, hogy éppen nincs tél, fűtési szezon.

A helyzetet az is nehezíti, hogy az európai országok szinte kivétel nélkül csatlakoztak az Oroszországra kivetett szankciók bevezetéséhez, és folyamatosan dolgoznak az alternatív megoldásokon, hogy hogyan lehetne orosz gáz nélkül megoldani a közelgő telet. Európa gázfelhasználása korábban 40 százalékban függött az orosz termeléstől és szállítástól, ez március óta 20 százalékra csökkent. Az európai országok tárolói átlagosan 66 százalékban telítettek – ez az arány hazánkban jóval kevesebb, a kancelláriaminiszter múlt szerdai bejelentése szerint 44 százalékban vannak tele a magyarországi tárolók.

Az energiaválság miatt kihirdetett vészhelyzet kapcsán a kormány elrendelte, hogy augusztustól a piaci árat kell fizetniük azoknak, akik havonta 210 kWh-nál többet fogyasztanak. Minden magyar lázas számolgatásba és csekknézegetésbe kezdett, hogy megtudják, érinti-e őket a szabály: mint mi is megírtuk, sokaknak csúnya meglepetés lehet már a szeptemberi rezsiszámla is.

Az elektromosság esetében fontos hozzátenni, hogy az árukat két dolog határozza meg legnagyobb mértékben: egyrészt természetesen a kereslet-kínálat viszonya, másrészről a tüzelőanyagok és a szén-dioxid-kvóta ára is beleszól. Tény az is, hogy az úgynevezett "áramtőzsde" árai nagyon megszaladtak: 2020 decemberében egy megawattóra energia 58 euróba került, egy évvel később az átlagár csaknem az ötszörösére, 245 euróra nőtt, vagyis hazánk is drágábban volt kénytelen vásárolni az áramot, mint előtte.

Bár könnyű lenne kizárólag az orosz-ukrán háború, valamint az emiatt bevezetett mezőgazdasági és egyéb tényezőkkel magyarázni a válság kialakulását, a helyzet közel sem ilyen egyszerű. A bajok sokkal mélyebbre is visszavezethetők: ennek jó példája, mikor Brazíliában egy tavalyi szárazság miatt sokáig nem volt elég takarmány, a hatalmas ország pedig behozatalra szorult belőle - hozta fel nemrég példának - mondta lapunknak nemrég Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője. Önmagában ez az egy dolog lökést adott a gabonafélék világpiaci árának, de európai példa is van.

Az elmúlt években az ESG terjedése és a zöld politikára való erősített átállás miatt a fosszilis energiahordozó-termelők nem kaptak elégséges finanszírozást Európában. Emiatt elmaradtak az olaj- és gázipari fejlesztések, tavaly pedig, mint fentebb írtuk, alacsony szinten töltötték fel az európai gáztározókat. Eközben viszont folyamatosan állítják le a német atomerőműveket, leálltak viszont a német szélerőművek a nem elégséges szélmennyiség miatt - emiatt pedig már tavaly ősszel elszálltak az energiaárak, amely ebben az évben tovább drágítja az energiahordozók kitermelésének, és legvégső soron magának az energiának az árát.