Ezrek találhatnának munkát az erdészetben

2016. október 06. 07:56
Szükség van egy új erdőtörvényre, a magánerdő-tulajdonosok olyan jogi környezetet szeretnének, amelyben úgy lehet gazdálkodni, hogy abból a gazdálkodó és az alkalmazottak megélhetnek.

Több ezer munkahely létrehozását eredményezné rövid, illetve középtávon, ha a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban különböző jogcímeken erdőtelepítésre, erdőfejlesztésre fordítható összegeket teljes egészében felhasználná Magyarország – írja a szoljon.hu.

 

 
 
 

 

Az országban több mint kilencszázezer hektár magánerdőt tartanak nyilván, s ezekben pedig összességében százharmincötmillió köbméter fa van – emelte ki Luzsi József, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a Magyar Tudományos Akadémia erdészeti bizottságának kihelyezett ülésén, amit Jászberényben tartották szeptember 28-án. Mindez olyan érték – tette hozzá –, amire nem csak gazdasági, hanem közjóléti, társadalmi szerepe miatt is oda kell figyelni. Mint mondta, ha az a mintegy százötmilliárd forintos uniós fejlesztési támogatás, amit az erdőgazdálkodásba bevonhatnak, s valóban megérkezik, akkor az

több ezer vidéki munkahely megteremtését eredményezheti.

erdészet

A magánerdő-tulajdonosok biztos jogi környezetet szeretnének – fotó: iStock

A magánerdő-tulajdonosok aktuális gondjai nem az olyan dolgokból fakadnak, mint például a területükről illegálisan kivágott fák problémája. Persze kellemetlenséget jelent ez is, ugyanakkor leginkább egy olyan jogi környezetet szeretnénk, amelyben a magántulajdonnal úgy lehet gazdálkodni, hogy abból a gazdálkodó megélhet, hogy az ott dolgozó embereknek megfelelő jövedelmet tudunk biztosítani, hogy az erdő biztosítani tudja az ország faanyag szükségletét. Mindehhez szükség van a tudomány képviselőinek tanácsaira, szakértelmére.

Egy új erdőtörvényre van szükség,

aminek alapját kidolgozta a négy legnagyobb erdészeti civilszervezet – jegyezte meg Luzsi József.

Rédei Károly, az MTA doktora, az MTA Erdészeti Tudományos bizottságának az elnöke elmondta, tanácskozásuk legfőbb célja, hogy az erdészettudományi és az erdőgazdálkodási szakemberek még inkább megismerjék a terület napi problémáit, illetve feltérképezzék, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció hogyan segítheti a színvonalasabb magánerdő-gazdálkodást. Mindenekelőtt a termesztési technológia fejlesztése területén tudnának a tudomány képviselői segíteni a magánerdő-tulajdonosoknak a minőségi, szelektált szaporítóanyag-előállításban, a termesztési, az erdősítési technológiák kivitelezésében, megvalósításában.

agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Három forintért és a túlélésért szállnak harcba a hazai malmok

2017. március 09. 08:32
Márciusban próbálkozik meg várhatóan áremelésekkel a hazai malmok többsége. A vállalkozások 5 százalék körüli mértékben drágítanák a lisztet, ami kilónként 2-3 forintos árnövelésnek felelne meg a jelenlegi átadási árakhoz képest. Az áremelésekre azért lenne szükség, mert veszteségessé válna a termelés az idei kötelező béremelések miatt, de a gyilkos iparági verseny nehezíti az árváltoztatásokat.

Újabb magyar sikersztori: tatai garázsból az óriásvállalatok világába

2017. március 22. 09:43
Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.