Feked története

A Karasica patak mentén, a Pécsvárad és Bátaszék közötti vadregényes tájon fekvő település története a középkorig nyúlik vissza: Feked először 1372-ben került említésre, amikor is a cikádori ciszterci apátság, majd később a budai káptalan birtokaként tartották számon. A település magyar lakossága sokáig kitartott, ám a 17. században a török dúlások következtében szétszóródtak, és a vidék évtizedekig lakatlan maradt.

 

Az újjáépítés az 1720-as években vette kezdetét, amikor is német telepesek érkeztek a Rajna vidékéről, hogy jobb élet reményében új otthonra leljenek itt. Heroikus munkával, erdőirtással és csatornázással alakították ki a nehezen művelhető földeket, amelynek eredményeképpen a 18. században Feked virágzó közösséggé vált, és hírnevet szerzett a sváb munkaerő kitartásáról és összefogásáról.

 

Az állattartás, különösen a tehenészet és a juhtenyésztés, valamint a szőlőművelés jelentette a fő megélhetési forrást, melynek termékeit a közeli városokban értékesítették. A falu gazdagsága és összetartása a 19. században tetőzött, amikor is 1910-ben már 901 lakos élt itt. Az I. világháború azonban megviselte a közösséget, sok férfi nem tért vissza a frontról, és a falu 1918–1921 között határfaluvá vált a szerb megszállási övezetben.

 

A II. világháborút követő kitelepítések tovább rontották a helyzetet, azonban a közösség nem adta fel, és a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult. A helyi német kisebbségi önkormányzat és a Fekedi Szülőföldünk Baráti Kör aktív munkájával a falu megújult, és ma már kulturális rendezvények sorát kínálja az itt élőknek és a látogatóknak egyaránt.

Látnivalók Fekeden

Szentháromság-templom

A német földről érkező telepesek elsőként a közösség templomát építették fel, s már 1733-ban a saját templomukba járhattak vasárnaponként a misére. A folyamatosan gyarapodó falu gyorsan kinőtte az 1765-ben, egy tűzvészben elpusztult temploma helyén emelt új épületet is, így 1846-ban újra átépítették, és ekkor nyerte el mai alakját.

 

Tájház

A 2011-ben elkészült fekedi tájház a templommal átellenben, a falu központjában áll, ahol a baranyai svábság 1945 előtti mindennapi életének eszközeit, ruhaviseletét és berendezési tárgyait lehet megtekinteni. A kiállítás egy 19. században épült autentikus parasztházban talált otthonra, és az összes tárgyat a helybeliek adták össze. A helyiségeken átsétálva megelevenedik előttünk a korabeli élet a nehéz, ám mégis felemelő paraszti életforma. A fotók és dokumentumok segítenek a látogatóknak jobban megérteni, hogyan éltek és dolgoztak az itteni emberek az elmúlt évszázadok során.

Sváb házak

Feked építészeti öröksége leginkább a sváb telepesek által hozott stílusokban tükröződik. A település utcáján sétálva pompás látványt nyújt a szépen felújított porták sora, melyek mind ugyanolyan elrendezésűek, de mégsem található közöttük két azonos. A 2000-es évek elején mintegy 60 ház homlokzata újult meg, mely házak többsége helyi védettséget élvez. A parasztházak homlokzatai, tornácai, különösen magas és keskeny bejárati ajtói olyan egyedi képet kölcsönöznek a településnek, ami másutt csak elvétve lelhető fel.

 

A ház beosztása és alaprajza, az esztergált gangoszlopok, a vályogfalas építkezés mind általános sváb szokás. Ez itt a rendkívül karcsú gangajtóval, a szecessziósabb vakolatmotívumokkal és a historizáló kovácsoltvas kerítésekkel egészül ki jellegzetes helyi elemmé. A házak gyakran U-alakú elrendezésűek, középpontjukban egy zárt udvarral, amely nem csak védelmet nyújtott, hanem közösségi térként is szolgált.

 

Miért látogasson el Fekedre?

Feked ideális úti cél azok számára, akik a városi nyüzsgéstől távol, nyugodt környezetben szeretnének kikapcsolódni. A falu nyugodt atmoszférája, barátságos közössége és gazdag történelmi háttere teszi vonzóvá a látogatók számára. Itt mindenki megtalálhatja a maga módján a békét és a szépséget.

 

Az egykor virágzó parasztfalu mára a mecseki túrázók egyik kedvelt állomásává vált. A településen áthalad a Mecseket a Geresdi-dombsággal összekötő zöld jelzés, és a falu központjából két körtúra is indul. A zöld jelzést északi irányba követve négy kilométer után a bakancsos turisták elérhetik a népszerű Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát. A Héthárs pihenő környéke kerékpározásra is alkalmas, a fekedi halastavat pedig már évek óta választják előszeretettel.

Ha Fekeden jár, érdemes a környéken is barangolni, és megtekinteni a Míves Tojás Múzeumot Zengővárkonyon, a Pécsváradi várat, a Mausz-kápolnát Szálkán, felmászni a Zengő-kilátóra.

 

forrás: csodalatosmagyarorszag.hu