Továbbra is jelentős a munkaerőhiány az iparban, a gyárakban dolgozó munkavállalókra rengeteg túlóra és hétvégi műszak vár, s legfeljebb az alkatrészellátás akadozása miatt van olykor kevesebb munka. A munkáltatók mégis úgy tűnik, behúzták a toborzásban a féket. Az eddig hónapokon keresztül új munkaerőt kereső cégek álláshirdetései az utóbbi két hétben eltűntek. Magasan képzett szakembereket még keresnek, de betanított munkásokra nincs igény. Több helyen létszámstopot hirdettek, a távozó dolgozók helyére nem vesznek fel újakat – számolt be lapunknak az egyre erőteljesebben megjelenő recessziós félelmekre adott munkáltatói reakciókról László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Szerinte ennek oka nem az, hogy a cégek elérték a kívánatos dolgozói létszámot, hiszen még mindig komoly nehézséget okoz hétvégére egy teljes műszakot összehozni. Sőt, kis létszámban ugyan, de sorra érkeznek a külföldi – Fülöp-szigeteki, indonéz, indiai, mongol – vendégmunkások, és várhatóan behoznak még többeket. A cégvezetők korábbi optimizmusa ugyanakkor eltűnt, helyét pedig átvette a bizonytalanság. A munkáltatók sokkal óvatosabbak a jövőt illetően, egyre rövidebb időre mernek prognózist felállítani, hosszú távú kötelezettséget felvállalni. Jól mutatja ezt, hogy a cégek látják ugyan, hogy a rohamtempóban növekvő infláció miatt elértéktelenednek a bérek, amit kompenzálniuk kell, de ezt már nem alapbéremeléssel, hanem egyéb, később elvehető juttatásokkal igyekeznek megtenni. A legutóbbi három megállapodásunk pótlékok emeléséről, extra bónuszokról, egyszeri kifizetésekről szóltak, holott egy hónappal ezelőtt még évközi alapbéremelésekről tudtunk megállapodni - mondta el László Zoltán.

A KSH csütörtökön közölt adatai alapján eközben a foglalkoztatottság rekordot döntött júniusban, és immár átlépte a 4,7 milliós határt is. A 4,739 milliós adatot némiképp árnyalja, hogy a KSH – a nemzetközi meghatározás alapján - már akkor foglalkoztatottnak tekint valakit, ha az adott héten legalább egy órát dolgozott pénzért, sőt, a gyermekgondozási díjban részesülő, korábban munkahellyel rendelkező, de éppen nem dolgozó anyákat is idesorolja. Teljes munkaidős alkalmazottként csak 3,2 millióan dolgoznak, ugyanakkor az alkalmazotti létszám is folyamatosan nőtt az utóbbi két évben. A munkanélküliek száma eközben 160 ezerre zsugorodott a KSH szerint, ami 3,3 százalékos, szintén rekordalacsony munkanélküliségi rátát jelent.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy látja: a nyári szezonban szokásosan nagyobb munkaerő-kereslettel együtt is elmondható, hogy a munkaerőpiaci javulás nem csupán statisztikai folyamat. A nyári szezonális munkák beindulásával jelentős számú munkaerő tért vissza az inaktivitásból, és emellett még az aktívan állást keresők közül is fel tudott szívni nagyjából 8 ezer embert a piac. Az ilyen havi változások ugyan inkább a szezonalitáshoz köthetők, de hosszabb távon nézve is tartósan kedvező irányú tendenciák láthatók a munkaerőpiacon – fogalmazott. Megjegyezte: a kialakult helyzetnek ugyanakkor árnyoldalai is vannak. Egyrészt az adatok alapján továbbra sincs jele, hogy a munkaadók elkezdtek volna alkalmazkodni egy gyengülő gazdasági környezethez. Bár a munkaerőpiaci folyamatok inkább csak lekövetik és nem előre jelzik, mi várható a gazdaságban, a bizonytalanság és a romló kilátások már hónapok óta velünk vannak. Ennek ellenére nem hogy stabilizálódna, de még erősödik is a munkaerőpiac Magyarországon. Egy esetleges munkaerőpiaci igazodás a recesszióhoz ezért egy rendkívül kedvező helyzetből indul majd, így talán a visszaesés is jóval mérsékeltebb lehet – magyarázta Virovácz Péter.

A vállalatok talán túlzó optimizmusa ugyanakkor fenntartja a kereslet és kínálat jelentős elszakadását a munkaerőpiacon, így a munkaerőhiány tovább élénkíti a bérnövekedést a kiélezett gazdasági helyzetben. Mindez tovább erősítheti az inflációt is az ár-bér spirálon keresztül, és megemeli annak kockázatát, hogy a „puha landolás” helyett egy drasztikusabb fékezés következik be a gazdaságban. Utóbbi az elemző szerint azért valószínűbb, mert a túlzó optimizmus nagyon gyorsan csaphat át negatív jövőképbe és kapkodásba a vállalatok részéről, amikor szembesülnek a magas bérköltségek és a romló gazdasági környezet toxikus kombinációjával. Ez egy gyorsan végbemenő és nagyarányú munkaerőpiaci kiigazítást is hozhat a legrosszabb forgatókönyv esetében.