Még kicsit korai lenne az összesítés az aszálykárokról, de június közepéig az ország néhány részét kivéve relatíve jó csapadékmennyiséget kapott a mezőgazdasági termeléshez, és utána jött a július, amely lényegében elzárta a csapokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy vélekedett, hogy a nagy hőhullám a kalászosokat még nem érintette, de az őszi betakarítású kultúrák – kukorica, napraforgó, gyümölcsök – esetében kihatással van mind a mennyiségre, mind pedig a minőségre.

Hiába volt a jelentős tavaszi csapadék, a szakember szerint újdonság volt, hogy ez a típusú nagyon intenzív hőstressz még a jobb vízellátottságú területek tekintetében is károkat tudott okozni, de főként ott, amelyek eleve rosszabb talajadottságú területek, mert ott a növény nem képes megfelelő mélyen gyökerezni, nincs benne annyi tápanyag, nem olyan a szerkezete, ezért eleve hátrányos helyzetből indul, és jóval könnyebben „felsül”. Ahol viszont jobb a talajszerkezet, így a nedvességmegtartó képessége is, ott mélyebben tud meggyökerezni a növény, tápanyagot felvenni, ezért előnnyel, nagyobb tartalékkal indul neki.

 

Nagyon sok gazdálkodó a 2022-es aszály után elkezdett kevesebb talajforgatással járó mezőgazdasági termelési gyakorlatokat bevezetni a gazdálkodásába, mert minél többször forgatjuk a talajt, annál több párolgási veszteség van, annál több vizet veszítünk a talajból. Az új közös agrárpolitika ciklusában a talajtakarással, talajerózióval összefüggő szabályok az államtitkár szerint kifejezetten segítenek, de ha egy milliméter csapadék nem esik hosszú heteken, hónapokon keresztül, akkor bármilyen talajtakaró kultúra alkalmazása sem tud már sok esetben védelmet nyújtani.

 

„Gyakran már-már hitvita, hogy szabad-e szántani vagy nem szabad, ami azt a szakmai dilemmát veti föl, hogy hogyan lehet a legtöbb nedvességet a talajban megtartani úgy, hogy a termelés intenzitása nem sérül mégsem a másik oldalon érdemben, és ez a dilemma azért gazdálkodó és gazdálkodó között más reakciót vált ki, és nincsenek általános, homogén megoldások, hanem vannak olyan technológiák, amelyek egy-egy gazdaságban jobban működnek, máshol meg kevésbé” – magyarázta Feldman Zsolt.

 

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két-három-öt év folyamatai sok tekintetben kiforgatták azt a világot, amelyet megszoktak nemcsak a magyar, hanem az európai mezőgazdasági termelők is. Sok gazdálkodónak jelentősen át kell alakítani a tevékenységét, ki kell lépnie a komfortzónájából ahhoz, hogy versenyképes maradjon. A gazdáknak próbál a tárca és az agrárkamara is segíteni, hogy új megoldásokat találjanak, és közben az egyre szigorúbb szabályoknak is megfeleljenek. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a szántóföldi kultúra esetében nagyon sok alternatív növényi kultúra van, amely beemelhető a termelési szerkezetbe, és nem feltétlen kell hozzá rendkívül komoly, más eszközpark. Ha pedig speciális eszközt igényel, ebben igyekeznek segítséget nyújtani.

 

A mezőgazdasági termékek értékesítési rendszere is átalakul a fogyasztói szokásoknak megfelelően. Megnőtt a klasszikus kiskereskedelmi hálózatok szerepe, és ugyanazt szeretnék értékesíteni Szombathelyen és Békéscsabán is, ezért nagyon erős igényt támaszt ugyanolyan minőségű termékek iránt. Ezzel a trenddel szemben a kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz a termelői piacok fejlesztése érdekében.A gazdálkodóknak a két egyszerre megjelenő igényhez alkalmazkodnia kell.

 

„Ma a friss zöldség-gyümölcsöt a magyar fogyasztói társadalom 70-75 százalékban kiskereskedelmi láncokban veszi meg, nem piacon, nem háztól. Ez az arány, biztos vagyok benne, hogy húsz évvel ezelőtt talán fele ennyi volt” – tette hozzá Feldman Zsolt. Az államtitkár nagyon kritikus szemmel nézi a hazai vendéglátást az elmúlt évtizedekben, mert kevés figyelmet fordítottak a környékbeli vagy regionális alapanyagokra. A Balaton környékén szerinte már sokkal fejlettebb ilyen szempontból a vendéglátós kultúra, de ebben még mindig nagyon nagy tartalék van.

 

Nagy István agrárminiszter azt mondta, hogy társadalmi vita kellene arról, hogy hogyan lehet a folyóvizeink szintjének megemelésével a termőterületek vízellátottságát biztosítani. Feldman Zsolt szerint a vita még nem indult el, de ennek a vízügyi, szakmai előkészítése intenzívebb szakaszba lépett az elmúlt időszakban, de döntés nem született.

 

A Tisza és mellékfolyói vízhozama 20-25 százalékkal csökkent a korábbi évtizedekhez képest, az augusztusi, a kritikus időszakban pedig akár 40-50-60 százalékkal is, és ezek az adatok is a duzzasztás indokoltságát alátámasztják, de az államtitkár úgy véli, nagyon sok olyan társadalmi szempont is van, amit ebben a kérdésben meg kell beszélni.

 

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány százezer hektár termőterület vízzel ellátása nagyon fontos feladat, viszont ebben az esetben is marad 4,5 millió hektárnyi olyan mezőgazdasági terület, amely direkt öntözési lehetőséggel nem fog rendelkezni, ezért a a klimatikus változáshoz alkalmazkodást nem lehet megspórolni. „Ahova lehet, oda vizet kell vinni, ahol viszont látható, hogy nem lesz vízkészlet, ott a tervezési stratégiai gondolkodást minden egyes gazdálkodónál el kell végezni” – mondta.

 

Példaként a ciroktermesztésre átállást említette, amely egy olyan, a kukoricát elméletileg termelésben kiváltható szántóföldi kultúra, amely a takarmányozásban ugyanúgy használható, és élelmezési oldalról is hasznosítható, de 40-50 százalékkal kevesebb vizet igényel a vegetációs időszakban, mint a kukorica. A másik megoldás, hogy növelni fogják a gazdálkodók az őszi vetésű növények termőterületét.

 

A gazdálkodóknak az is súlyos problémát jelent, hogy az ukrán mezőgazdasági termények megjelentek az európai piacon, ezért az államtitkár szerint igyekezni kell nem azt termelni, nem abban az áruminőségben, amit az ukránok tudnak. A búza esetében azt tapasztalták, hogy a jó minőségű búzára az elmúlt időszakban folyamatosan volt kereslet, ott nincsen értékesítési vagy árprobléma. „A válasz az ukrán - és bármilyen,  a glóbusz bármely más nagy szereplője - árukínálatával szemben, hogy minőséget kell csinálni” – mondta.

 

forrás: agrotrend.hu / infostart.hu