A kérdés részletesen így hangzik: miután az irodában nem tudtam elérni a munkáltatói jogkör gyakorlóját (nincs szabadságon), e-mailben nyújtottam be a felmondásomat (szöveggel és szkennelt verziót is csatolva a lentebbi beállításokkal). A levelezőrendszerem alkalmas arra, hogy kétféle visszaigazolást küldjön: az egyik, az a „klasszikus” átvételi igazolás, amire persze lehet úgy kattintani a címzettnek, hogy nem történik visszaigazolás, ekkor bizonyítani sem egyszerű. Eddig nem történt visszaigazolás. A másikhoz viszont nem szükséges visszaigazolás, ennek lényege, hogy „az üzenet a címzett tárhelyére megérkezett”. Ez meg is érkezett hozzám. Azt szeretném kérdezni, hogy tud-e olyan bírói döntésről, mely valamelyiket elfogadta felmondásnak, és ha igen, melyiket és melyik fél oldaláról (ha ez kiderül, akkor már az olvashatóság kérdését úgy hiszem, meg tudom oldani, bizonyítani tudom). Ha nem tud ilyen gyakorlatról, akkor azt szeretném tudni, mi az álláspontja.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nézzük mit mond erről a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)!

44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni.

Mt. 22. § (3) A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.

22. § (1) A jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

(2) Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,

a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor;

b) a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (5) bekezdésében, a 11. § (5) bekezdésében, a 11/A § (1) bekezdésében, a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében és a 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.

Az e-mail munkajogi szempontból írásbelinek minősül eltérően a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől, amely szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz.

A probléma innen indul!

24. § (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

Tekintettel arra, hogy az e-mailben közölt felmondás a közléssel hatályosul, így a közlés időpontja vonatkozásában vitathatják a felek a körülményeket (de magát a közlést nem).

A közlés időpontja szempontjából fontos az is, hogy milyen e-mail címre küldte a felmondást. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának e-mail címére (és a munkáltatói jogkör gyakorlója nincsen szabadságon) vagy a titkársági e-mail címre küldte, abban az esetben nehezen vitathatja a munkáltató az átvételt. Bírói gyakorlatot nem tudok Önnek beidézni, de a Kúria bírájával tartott előadásomon hangsúlyozta a közlés időpontját mint problémát.

Javaslom, hogy küldjön további megkeresést a munkáltatónak azzal, hogy hivatkozzon az adott ...... dátumon tett írásbeli felmondására, és kérje, hogy a munkáltató ezzel összefüggésben tegyen nyilatkozatot (munkakör átadásának feltételei, szabadság kiadása stb.).

www.adozona.hu