Felszentelték az aratókoszorút

2023. augusztus 08. 17:45
Felszentelték a Magyarok Kenyere program aratási koszorúját a Szent István Bazilikában augusztus elején.
A 2011-ben indított, egész éven átívelő program keretében az ország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a hazai és határokon túli, rászoruló magyar gyerekeket segítő szervezeteknek.
 
Felszentelték az aratókoszorút
Alul a hagyományos aratókoszorúból nélkülözhetetlen spirális "esőcseppek", felül pedig az "isten szeme" motívumok láthatók -Fotó: Magyarok Kenyere
 
Az elmúlt öt év során kiemelt programelemmé vált a magyar gazdák összefogását jelképező, friss búzaszálakból készített monumentális aratókoszorú elkészítése, amely az aratás utáni hálaadás hagyományos kifejezése mellett a nemzeti összefogást is szimbolizálja.
 
Ünnepélyes kifüggesztésén és megáldásán Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Szólláth Tibor, a NAK országos alelnöke, Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony tagozatának elnöke, Nagy Sándorné Julika népi tárgyalkotó iparművész, Bata Sándorné, Pongor Gábor Lászlóné, hajdúnánási szalmafonó asszonyok, Berencsi Mária, a helyi sajátosságok műhely csoportvezetője és Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője közreműködött.
 
Jakab István minden magyar gazdának köszönetét fejezte ki, aki megdolgozott az idei termésért, egyben hangsúlyozta: „megkülönböztetett tisztelettel köszönjük meg az adományozó gazdáknak a támogatást és az aratókoszorúval fejezzük ki hálánkat a magyar emberekért és a hazáért tett alázatos szolgálatukért.”
Az aratókoszorút a Szent István Bazilika újonnan kinevezett plébános helyettese, dr. Kovács Zoltán atya szentelte meg, aki imádságban kért áldást a gazdákra, a malmokra, a pékekre és szállítókra, vagyis mindenkire, akinek része van abban, hogy kenyér kerülhet az asztalokra, valamint az asszonyokra, akik megfonták az aratókoszorút.
Az aratókoszorú a hagyományos népi kézművesség remeke. Mintegy ezer szalmaszálból készült, és négy szalmafonással foglalkozó közmunkás asszony közel egy hónapon át fonta az „Aranyszalma városában”, Hajdúnánáson. Szélessége 160, kerülete 200 centiméter, tradicionális motívumok - kunkorgók, esőcsigák, csengők, kettes fonatok, spirálok, kalászok - díszítik.
 
Fő alkotórésze a 17, „isten szemének” nevezett díszítőelem, amely a teljesség, az egység, a harmónia és gondviselő oltalom kifejezője, míg a 17-es szám a kitartásra, együttérzésre, felelősségre, lelki tudatosságra és bölcsességre, a nehézségeken való felülemelkedésre utal.
A monumentális szalmafonat Hajdúnánásról érkezett
A monumentális szalmafonat Hajdúnánásról érkezett -Fotó: Magyarok Kenyere
 
Az aratókoszorú október végéig látható a Bazilika Golgota oltáránál, és az augusztus 20-i Szent Jobb Körmenetben is vinni fogják.
 
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
 
 
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

BIVALYTENYÉSZTŐK TANÁCSKOZÁSA HAJDÚNÁNÁSON

2023. február 27. 09:39
A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre épített, extenzív állattartás számára – tájékoztatta Feldman Zsolt a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete által rendezett tanácskozáson résztvevőket, pénteken, Hajdúnánáson.
 
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az őshonos állatfajták tartásával és bemutatásávával foglalkozó Hajdúnánási Kendereskerten tartott II. Bivalytanácskozáson elmondta, hogy azok az állattenyésztési ágazatok, amelyek gyepre alapozott legeltetést folytatnak, a most induló agrártámogatási rendszerben új forrásokhoz is hozzáférnek, miközben a korábbi támogatási lehetőségek is rendelkezésükre állnak.

Változik a föld elővásárlási joga

2023. december 11. 08:56
A földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól szóló rendelet módosította a helyi földművesek földszerzésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet megszerzése esetén nem gyakorolható az államot megillető elővásárlási jog.