Magyarországon a szilvatermesztésnek kultusza van, gondoljunk csak a pálinkára, vagy éppen az üstben főzött szilvalekvárra. Számtalan fajtája ismert hazánkban ennek a gyümölcsnek, és évről évre kerülnek elő érdekesebbnél érdekesebb fajták. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is létezik egy fajta, amely szinte minden háznál megterem, sokáig mégsem tudta senki, mi a neve. Ráadásul az országnak a keleti csücskében még javában tart a szilvaszezon, egészen október közepéig lehet szedni a máshol kevéssé vagy egyáltalán nem ismert tájszilvákat, amit aztán a piacon is rendkívül alacsony áron, 200-300 forintért árulnak.

Ez a nem túl nagyméretű (nevezzük aprónak) szilvafajta elsősorban a Felső-Tisza vidékén, a beregi és szatmári síkságon, a Tisza, a Szamos és a Túr árterületein meghúzódó ősi vegyes gyümölcsösökben terem. Ez a szilvafajta az említett területeken szinte minden kertben megtalálható, előszeretettel termesztik az ott élő emberek, penyigei vagy nemtudom szilvának is nevezik.

Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szilvatermése volt az elmúlt évben. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült felmérés szerint a 2020. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már a 2020. május 21-én kiadott előzetes termésbecslésünk is azt sejttette, hogy a tavalyi – egyébként közepesnek tekinthető, 62 – 65 ezer tonna körüli – termésnél jóval alacsonyabb mennyiség várható.

A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kép. A fentiek alapján a 2020. évben 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermést prognosztizáltak Magyarországon, amivel alulmúljuk az elmúlt húsz év leggyengébb termését (2007. évi 47 ezer tonna) is.

A FruitVeb tavaszi prognózisa alapján a szilva a március végi fagyok során még zárt bimbós állapotban volt az ország teljes területén. A hideg miatt a továbbiakban is vontatott volt a virágok fejlődése, így a legtöbb kertben a cseresznye és a szilva a szokásosnál később virágzik. A húsvétot követő héten az ország dél-alföldi és dunántúli területeinek egy részén, ahol korábban melegednek a talajok, a korai szilva és cseresznyefajták esetében 10-30% közötti virágzás volt jellemző.

A szilva esetében a legnagyobb a szórás mértéke. Termőtáj és fajta függvényében a kertek nagyon különböző fenológiai állapotban kapták a fagyot, ezért jelenleg nehéz országos szintű megállapításokat tenni. A skálán sokan szerepelnek a jelentőst kárt szenvedett korai virágzású délalföldi termelőtől az egyáltalán nem károsított szabolcsi gazdáig.

Az Agricolae Kft. több mint két évtizedes munkáját tavaly el is ismerték, a Magyar Termék védjegyet a „Különleges minőségű szilvalekvár natúr 360g” és a „Különleges minőségű Szatmári szilvalekvár Nemtudom szilvából 240g” termékük kapta meg, többi lekvárjukat a Hazai Termék védjeggyel látták el.

Bíró Alexandra logisztikai vezető elmondta, hogy a védjegy azért fontos számukra, mert az eredetvédettség eléréséhez ez egy nagyon fontos lépcsőfok, a másik szempont pedig, hogy a hazai termék és annak népszerűsítése a határokon belül és kívül a cégnek már évek óta szívügye. Mivel a szilvalekvárjaik hozzáadott cukor nélkül készülnek, így ezek a termékeik abszolút megfeleltek a törvény által támasztott kritériumoknak. A szakember azt is hozzátette, cégük életében ez egy hatalmas mérföldkő, amely azt jelzi, hogy az elmúlt évek fejlesztései lassan beérnek, már nemcsak terméket, hanem értéket is "gyártanak".

Úgy gondoljuk, hogy a szatmári szilvalekvár mind szélesebb körű népszerűsítésével nemcsak az Agricolae Kft termékei válhatnak ismertebbé, hanem az, a szatmári régió hagyományaiban mélyen gyökerező tudás is, mely a kultúránk részét képezi

– mondta Saliga Csaba, a vállalat növényvédelmi szakembere.

A Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület az Agricolae Kft.-vel szorosan együttműködve és a Szent István Egyetem (SZIE) szakértői gárdáját is segítségül hívva egy olyan komplex kutatás-fejlesztési projektben vesz részt, amely többek között arra is próbál választ találni, hogy a térség mikroklímája, termőtalajának összetétele és időjárási viszonyai hogyan befolyásolják a szilva zamatát, élvezeti értékéhez mivel járulnak hozzá. Ez a projekt az elkövetkező 3 évben a gyümölcsfák védelmének fejlesztésére koncentrál az egyetem részéről, a cég részéről pedig a gyümölcsfeldolgozás még hatékonyabbá tételére.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly valóban nagyon gyér volt a szilvatermés, de idén nincs rá panasz, az időjárás nem okozott akkora károkat, a termés még az átlagosnál is jobb lett, de még javában tart a szezon, október közepéig errefelé, így pontos számokat még nem mondtak. A szatmári szilvalekvárt is gyártó Agricolae Kft. ügyvezetője, Bíró Alexandra elmondta, miben különbözik az áltakuk felhasznált szilva az ország többi részében termelttől.

A szatmári tájegységre jellemző öntéstalaj (4 folyó hordalékából keletkezett), illetve a folyók miatti mikroklimatikus viszonyok duális hatása egyaránt hatással van a szilva érésére. Ez okozza azt, hogy a sav-cukor arány megfelelő mértékben legyen jelen gyümölcséréskor. Ezek határozzák meg a szilva jellegzetes ízét. A tájegységre jellemző fajták pl. Penyigei, Besztercei szilvafajták (mindkettő nagyon régi, magyar szilvafajta) ezek színükben, és ízükben eltérnek a pl. Békésben található vöröses színű fajtáktól. 5000 éves kultúrnövényünk. A Földközi-tenger keleti mellékén jelent meg. Már ókori feljegyzésekben is említik Cato, Vergilius írásaiban is említik. Magyarországon már a 16. sz-tól termesztik, a Besztercei szilva elődje már ekkor kedvelt csemege. Szatmárban a Szamoshát vidékén a legjellemzőbb: Kékszilva, Penyigei (nemtudom) szilva, illetve Potyó (lotyó) szilva.

Szatmárban a Szamoshát vidékén a legjellemzőbb: Kékszilva, Penyigei (nemtudom) szilva, illetve Potyó (lotyó) szilva. Ma már a külföldi nemesítésű ipari feldolgozásra alkalmasabb fajták is elszaporodtak a nagytermelésben, például a Cacanska Lepotica (szerb), a Stanley (amerikai) és az Elena (német). Cégük saját telepítésű „Nemtudom” ültetvénnyel rendelkezik 12 hektáron.

A KSH 2017-es adatai szerint Bács-Kiskun megyében a legjelentősebb a szilva termesztése, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye következik a sorban az összes fajtára vonatkozóan.

Cégünk a hagyományos lekvárfőzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve készíti el a lekvárt gombvákuum üstös technológiát használva, ennek köszönhetően a terméket 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzzük, így megmaradnak benne a vitaminok, illetve az íz- és illataromák. Ezáltal elértük, hogy a szilvalekvár HMF (égetett részecske) tartalma az egészségügyi határérték alatt marad, egy kiló lekvárhoz mintegy négy kilogramm gyümölcsöt használunk fel

- mondta el Bíró Alexandra.

A hagyományos penyigei szilva augusztusban érik. Szürkéskék színű, gömbölyded, nem magvaváló. Húsa világossárga, nagyon édes, 16-18% cukortartalmú, aromás, telt ízű. Évszázadokon keresztül gyakorlatilag vadon termett a Tisza és a Szamos árterein, és domesztikált formában sem igényelt túl sok gondozást.

Bekerült az államilag elismert fajták közé a Nemtudom P3 szilva, amelyet egy tájfajtából nemesítettek. A tájfajta állami minősítésének egyik fő indoka a sharka vírussal szembeni ellenálló képessége jelentette.

Házi kertekben egyaránt szaporítják magról és sarjakról. Mindkét esetben a szebb gyümölcsű fákat szaporítják tovább, ami tulajdonképpen a szelekciós nemesítés egyik formája. Kertbe ültetve ajánlott minden évben ritkító metszésben részesíteni, így csökkenthető a termés szakaszossága. Betegségeknek ellenáll, a rovarkártevők ellen néhány permetezéssel is megvédhető. Lekvárnak és pálinkának kissé túlérve érdemes szedni.

Ebből főzik a híres szatmári szilvalekvárt. A középkorai érésű vörös szilvának kékesvörös, foltosan hamvas héja és aranysárga színű lédús, édeskésen savas húsa van, amely nehezen válik el a magtól. Igen jól szállítható. Szeptember elején kezdődik a sötétkék héjú, sárga húsú besztercei szilva szezonja. Ez az édesen savanykás ízű fajta, egyaránt jó aszalásra, lekvárnak és pálinkának. Viszonylag kis méretű, de teljesen magvaváló.

Nálam nem terem nemtudom szilva vagy penyigei, de besztercei sem, ezek tájfajták, itt főleg csacsaki lepotica volt a legtöbb, 400 fa, és lesújtóak az idei évre a tapasztalataim, itt rohadt mázsaszámra a szilva, 30-40 százaléka a termésnek, mert nem jöttek szedni az emberek az akcióra, csak megkésve, mire nálam lement a szezon. A szilvának van egy gombás megbetegedése, a monília, ami ellen csakis úgy lehet védekezni, hogy időben leszedjük a termést a fáról, mert nem lehet kivárni legtöbbször, hogy teljesen megérjen a fán, a fele megrohad különben érés közben. A szilva utóérő gyümölcs, gond nélkül leszedhető, amikor még nem érett meg teljesen

- kezdte sorolni a hatvani Növényes Nagy László növényvédő szakmérnök, vagyis növényorvos.

A szőlőnek van most nála szezonja, a birs pedig hamarosan következik, szeptember második felében, viszik azt is sokan, 100-500 kilogrammot cefrének, 10-20 kilogrammot maguknak saját felhasználásra az emberek, savanyú káposztához ízesítőnek vagy birsalmasajtnak, befőttnek, lekvárnak. 24-30 mázsa terem évente, és 200 Ft-os termelői áron adható el a gyümölcs.

Nevetségesen olcsón veszik a szőlőt, 80 Ft-ért kilóját, ezért nem érdemes fogalkozni vele, ahogy lassan nem is marad ember a mezőgazdaságban, sem termelő, sem a terméket leszedő napszámos. Most itt, a Mátraalján, Gyöngyös környékén rengeteg elhagyott parcella van, a szőlőt nem szedték le, mert nem érte meg. Ez szörnyű nagy pazarlás, de az is abszurd, hogy arra kapnak a gazdák támogatást, ha kivágják a tőkéket. De a zöldszüret sem sokkal különb. Beszéltem kereskedővel, már meg sem veszik a magyar saszlát, a vevőknek ugyanis inkább a nagyszemű olasz szőlő kell. Ezért nem érdemes a fiataloknak a mezőgazdaságba időt és energiát fektetni. Kihal lassan az a nemzedék, elögszik, amelyik még szívvel-lélekkel csinálta ezt a munkát, mert meg sem fordult a fejében, hogy veszni hagyja a föld kincseit. Ott van például a hevesi Nagyréde, málnából élt az egész település a rendszerváltás környékén még, most meg nincs ember, aki foglalkozzon vele, a nagy hűtőházuk görög málnával van tele. Ennek egyrészt a klímaváltozás az oka, másrészt a generációváltás. Divatok vannak, felkapnak növényeket, aztán ejtik, mert rájönnek, mégsem fenékig tejföl a termesztésük, és nem is kecsegtet akkora haszonnal. Ilyen most például a homoktövis.

Sok furcsaság van a gyümölcstermesztésben az őstermelő szerint, aki 2017-ben megkapta az Év Agrárembere díjat növénytermesztés kategóriában. Szerinte néha ok nélkül felkapnak egy-egy gyümölcsöt, ahogy ez a homoktövissel történt legutóbb, önkormányzatok telepítettek ültetvényeket belőle, de nem azt kapták, amire számítottak, mert "istenverése" dolgozni vele, ráadásul nincs, aki leszedje, nem is egyszerű bánni vele, "kerítésnek jó", gyümölcsnek kevésbé.

www.hellovidek.hu