Földilleték, idénymunka: változtak a szabályok

2017. november 30. 09:05
November 24-én életbe léptek azok a törvénymódosítások, amelyek a mezőgazdasági idénymunkára és a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességre vonatkoznak. A jogszabályváltozások a munkaerőhiány csökkentését és az illetékmentességi előírások könnyítését célozzák.

November 14-én fogadta el az Országgyűlés azt a javaslatot, amely szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem korábbi 5870 forintos összege az idén 7631 forintra, 2018-ban 8255 forintra emelkedik, azt követően pedig a minimálbérrel arányosan növekszik majd. Az indítványt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyújtotta be a parlamenthez.

A rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazni kell.

Az indoklás szerint a jogszabály változásával elkerülhető, hogy a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, így a gazdálkodók nem szembesülnek még komolyabb munkaerőhiánnyal. A törvénymódosító javaslatok november 24-én léptek életbe – írja közleményében a NAK. 

Az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt folyamatosan emelkednek. Míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000-5500 forint körül alakult, addig mára már 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra. A NAK szerint fennállt a veszélye annak, hogy az érintett munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, emiatt pedig utólagosan adófizetésre és személyijövedelemadó-bevallás benyújtására válnak kötelezetté. 

A szintén elfogadott,

illetéktörvényt módosító javaslat célja az volt, hogy a törvény összhangban legyen a földforgalmi törvény szabályaival, és enyhítse a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket. A javaslatot szintén a NAK elnöke terjesztette az Országgyűlés elé.

Az eredeti szabályozás szerint a gazdálkodóknak nem kellett a termőföld után vagyonátruházási illetéket fizetniük, ha vállalták, hogy legalább öt évig mezőgazdasági termelésre használják azt, és nem idegenítik el. A változtatás értelmében akkor sem kell vagyonátruházási illetéket fizetni, ha a gazdálkodók legalább 25 százalékos tulajdokban lévő mezőgazdasági termelőszervezetnek, vagy közeli hozzátartozójuk legalább 25 százalékos tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezetnek engedik át a földhasználatot. 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Mikor jutnak pénzhez a gazdák?

2017. május 08. 07:52
Egyre gyorsuló ütemben zajlik az agrártámogatások kifizetése, a gazdák 97 százaléka már megkapta az alaptámogatást, a zöldítés után járó összeget pedig 92 százalékuknak fizette ki eddig az államkincstár – írja a Magyar Idők pénteki száma. A múlt heti, összesen 20,6 milliárd forint után ezen a héten további 10 milliárd kerülhet a termelők számlájára.

A keresztapák korát és utódlási harcaikat éljük

2018. május 08. 08:24
A családi vállalkozásokban erős érzelmek fűzik a céghez a családot, illetve a családtagokat egymáshoz, ami akadálya az utódlás kezelésének. Jellemző, hogy a családi vállalkozások elkezdik az utódlást, de nem csinálják végig. Harc nélkül nem adják oda utódaiknak a „Keresztapák”, amit harccal szereztek meg, ezért utódlási harcaikat élik a családi vállalkozások. A családi cégekben az elődök és az utódok konfliktusairól, a kultúraváltás időszakának jelenségeiről, és ezen belül a HR szerepéről beszélgettünk a Budapesti Gazdasági Egyetem LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program kutatóival.