Földindulás a magyar élelmiszerpiacon: de hol itt a botrány?
Nem állapított meg a Nébih jogszabálysértést annál a 24 termékmintánál, amelyet egy célellenőrzéssel nemrég abból a szempontból vizsgáltak meg, van-e különbség az ausztriai és a magyar fogyasztóknak szánt élelmiszerek között – közölte az agrárszektor.hu-val a hivatal. A mintákat hazai, illetve osztrák áruházláncok (Spar, Metro, Lidl, Hofer/Aldi) kiskereskedelmi egységeiből szerezték be.
A hivatal tájékoztatása szerint a vizsgálat során élelmiszerbiztonsági kockázat nem merült fel, és az ellenőrzött élelmiszerek megfeleltek a saját csomagolásukon megjelentetett jelöléseknek is. A problémát a hivatal egyes mintáknál abban látta, hogy az osztrák, illetve a magyar fogyasztónak szánt termékek egyes érzékszervi jellemzőjükben és élvezeti értékükben különböztek egymástól, miközben megjelenésük, márkanevük és megnevezésük hasonló volt.
- ostyás édességek
- mogyorókrém
- száraztészta
- tonhalkonzerv
- babérlevél
- Coca cola.
- energiaitalok
- poralakú ízesítők
- vanillin cukrok
- leves porok
- spagetti alapok, szószok
- tejtermékek (puding, tejberizs, joghurt)
- őrölt kávék
Mint ismert, a Nébih célellenőrzési eredményei az elmúlt napokban komoly politikai reakciókat váltottak ki annak ellenére is, hogy élelmiszerbiztonsági és egyéb kockázatok nem merültek fel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megdöbbentőnek nevezte, hogy multinacionális cégek "élelmiszeripari szemetet" próbálnak Magyarországon eladni, és jogszabályi szigorításokat is kilátásba helyezett. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig átfogó összehasonlító élelmiszerpiaci ellenőrzést rendelt el, és a földművelésügyi tárca államtitkára is üzent a multicégeknek a „kettős mérce” miatt.
Az agrárszektor.hu kérdésére a Nébih összegyűjtötte, hogy a 24 termékmintás célellenőrzésen túl hányszor és milyen eredménnyel ellenőriztek osztrák származású élelmiszereket 2014-2016-ban. A hivatal tájékoztatása szerint az elmúlt három évben összesen 766 darab, Ausztriából származó termékmintát vizsgáltak meg, amelyek közül nyolc nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak.
A nyolc minta közül két tejterméknél összetételi-minőségi hiba miatt bírságot szabtak ki az első magyarországi forgalmazóra. Hasonló szankciót eredményezett egy vitaminozott és ásványi anyaggal dúsított édesipari termék összetételi hibája is, mivel a jelölésen feltüntetett, illetve a laborvizsgálattal kimutatott ásványianyag-mennyiség eltérő volt. További öt édesipari terméknél pedig forgalmi korlátozást rendeltek el, mert határértéket meghaladó transz-zsírsav tartalmat mutattak ki.
Utóbbi esetben a kifogásolt termékek első magyarországi forgalmazója tájékoztatta a hatóságot, hogy az osztrák gyártó specifikációján szerepelt a transz-zsírsav tartalom mértéke, de ebből a magyar forgalmazó rosszul és hibás eredménnyel számolta ki a késztermékek transz-zsírsav tartalmát. A hatóság az ügyben élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki az első magyarországi forgalmazóra.
A Nébih tájékoztatása szerint egyébként az Európai Unióban csak néhány tagállamban létezik nemzeti szabályozás az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára. Ausztriában és Magyarországon legfeljebb 2 százalékban határozták meg a megengedett felső határértéket.