Még nem tudni, kinek lesz jó a földek „hatósági árasítása”, de az biztos, hogy nem a kisembereknek vagy a családi vállalkozásoknak – ezt mondták azok a gazdálkodók, akiket a földtörvény tervezett módosításáról kérdeztünk. - Semmi nem indokolja, hogy a kormány kiadja „gebinbe” a saját feladatait, és hatásköröket toljon át a Nemzeti Agrárkamarának, amely már eddig is jó néhány, korábbi állami feladatot megkapott – monda lapunknak Ács Sándorné, a kishantosi vidékfejlesztési központ vezetője. Szavai szerint nem véletlen, hogy a földtulajdont érintő fontos törvénymódosításokat egy olyan salátatörvényben bújtatták el, amelynek kilencven százalékával amúgy egyet is lehetne érteni, mert – szakértők szerint – ezek döntően előremutató javaslatokról, EU-s irányelvek alkalmazásáról szólnak. Az, hogy a Nemzeti Agrárkamara dönthetne a földek eladásáról, azért is aggályos, mert a kamara legitimitását sokan megkérdőjelezik.  Ángyán József volt parlamenti államtitkár korábbi jelentéseiben például arról írt, hogy a kamara a gazdák köztestülete helyett egy fölülről szervezett, erősen központosított, hatalmi intézmény lett, amely a gazdálkodók helyett a zöldbárók és nagybirtokosok érdekeit képviseli, elnöke pedig egy fideszes országgyűlési képviselő, Győrffy Balázs. Megkérdeztük a Nemzeti Agrárkamarát, szerintük mi indokolná a hatósági árrendszer bevezetését, s azt, hogy a jövőben kizárólag a kamarák helyi szervezetei dönthessenek a földvásárlások jóváhagyásáról, s vajon a NAK felkészült-e már erre az új szerepkörre, de lapzártánkig nem kaptunk tőlük választ. - Doros Judit

nepszava.hu