Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrejöttének az volt az oka, hogy új alapokra helyezzék a vidékfejlesztést, amelynek nemcsak a részesei, hanem alakítói, formálói is szeretnének lenni – mondta el Nagy István a Portfolio-nak adott interjújában. Ezért szükséges, hogy a bizottságban tapasztalt emberek legyenek, akik különböző szempontokat, érdekeket képviselnek a vidékfejlesztési források elosztása során is. Erre nagy szükség van, mivel az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító, a nemzeti költségvetésből 80%-kal kiegészített, 4265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források történelmi lehetőséget jelentenek a magyar vidék számára. A kormány döntésével megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható összeg nagysága, így a hosszabb távú jövőt is meghatározó támogatásokat vagyunk képesek nyújtani a gazdáknak.

Arra a kérdésre, hogy milyen célok mentén alakítják a vidékfejlesztési stratégiát, és hogy milyen szándékai vannak a kormányzatnak, a tárcavezető elárulta, hogy azért dolgoznak, hogy a legkisebbektől a legnagyobb településekig az ott élők nyertesei legyenek a 21. század első évtizedének. Így a forrásoknak több célt kell szolgálniuk: az infrastruktúra és a gazdaság fejlesztését, a vidék megmaradását, a helyi gazdaság élénkítését. Ez nemcsak közel 4300 milliárd forintot jelent, hiszen ez csak az 50%-os önrésze a pályázatoknak, ehhez jön még a pályázó által fizetett önrész, amely így duplázva magasabb értéket képvisel. Ehhez hozzájárul még a Közös Agrárpolitika egyes pillérének összege, amely több mint 3200 milliárd forintot tesz ki. És ott van még a falusi csok, és a vidéket célzó egyéb források.

Nagy István a kormánybizottság eddigi eredményei kapcsán ismertette, hogy már készítettek egy előterjesztést, amelyben bemutatták a kormányzat számára, hogy milyen pályázati formákat képzeltek el, milyen célokat tűztek ki, mire mekkora összegeket szeretnének fordítani. Ezt tekintette át a kormányzat, ennek ütemezéséről egyeztettek, hogy mikor, melyik pályázat jelenik majd meg, milyen keretösszeggel, milyen célt szolgál, valamint és milyen hatást kíván elérni. Ennek a munkának a keretében beszámolót kellett készíteniük arról is, hogy az elmúlt két hétéves ciklusban melyik pályázat volt a legnépszerűbb.

Az agrárminiszter szerint a vidékfejlesztési stratégiában az összes ágazat fejlesztése nagy hangsúlyt kapott, különösen az élelmiszeripar. Magyarország dobogós a termelés mennyiségének növekedésében, de az egy hektáron megtermelt érték még mindig a régi tagállomok átlaga alatt marad.

– jelentette ki Nagy István.

A tárcavezető a vidékfejlesztési források elérhetősége kapcsán beszélt arról is, hogy nagy volumenben májusban és júniusban írják majd ki azokat a felhívásokat, amelyekre pályázhatnak a gazdák. Ugyanakkor 45 milliárd forintos keretösszeggel az első kiírások már áprilisban megjelennek, tette hozzá Nagy István. Először a kisebb állattartók fejlesztéseinek felhívása, majd a kertészek gyümölcs- és gyógynövényültetvény-telepítését segítő pályázat jelenik meg. A továbbiakat júniusig teszik közzé. Kiemelt cél az élelmiszeripar modernizációja, amelyre két felhívásban 250 milliárd forintot szánnak. Júniusban pályázhatnak majd azok a vállalkozások, amelyek kisebb élelmiszerfeldolgozói fejlesztéseket terveznek a helyi gazdaság erősítésére. A nagy élelmiszeripari projektek pályázatát ezt követően írják ki, még az első fél évben. A tárcavezető elmondta, hogy 50 milliárd forint értékben hirdettek meg állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatokat, amelyekre 320 milliárd forint értékben érkeztek be támogatási kérelmek. Ezért a felhívás népszerűsége érdekében úgy döntöttek, hogy kipótolják a támogatási összeget, és az összes feltételeknek megfelelő pályázatot támogatni fogják, ami így akár 300 milliárd forintot is jelenthet. Erről először Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára beszélt a március 17-i Portfolio Agrár Klubon.

Mivel az állattartó telepek korszerűsítésére szánt támogatási összeghez hozzájárul még a gazdák önrésze is, akár 600 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások az országban. Az ÁTK pályázatok eredményét húsvét környékétől folyamatosan fogják kihirdetni – jelezte Nagy István.

Arra a kérdésre, hogy hogyan hogyan lesz képes a mostani intézményrendszer kezelni ezeket a forrásokat, és időben kifizetni a hatványozottan nagyobb összegeket, a tárcavezető elárulta, hogy most már képesek arra, hogy az átmeneti források terhére kiírt pályázatok nagy részének eredményeit akár hat hónap alatt kihirdessék, de ezt gyorsítanák, szeretnék négy hónapra csökkenteni, ahol csak lehet. Nagy István szerint a cél az, hogy annyira egyszerűsítsék a pályázatokat és azok elbírálásának folyamatát, amennyire csak az uniós szabályok megengedik. Ez az egyszerűsítés a kisebb értékű, egyszerűbb fejlesztésekre irányuló pályázatoknál könnyebben megvalósítható, a nagy értékű, milliárdos fejlesztések pályázatainál kevesebb ebben a mozgástér, és a pályázóknak is több idő kell a projektek megvalósításához.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy nem pusztán az átmeneti évekre, hanem az új programozási időszak teljes időtartamára számol az intézményrendszer a feladatok növekedésével, hiszen a jelentős mértékben megnövekedett forrás felhasználása 2029-ig el fog tartani. Ennek megfelelően bővíteni szükséges a végrehajtásban részt vevők létszámát is, amelyen az előzetesen kalkulált – a Miniszterelnökséggel és a Magyar Államkincstárral is egyeztetett – adatok alapján várhatóan nagyságrendileg 20%-kal több kapacitás bevonását teszi szükségessé az elkövetkezendő időkben az agrártámogatások kezelése területén a megyei kormányhivatalok és az államkincstár esetében is. Ezen kapacitással lesz biztosítható a jelenlegi és a jövőben várható kifizetések hatékony és gyors teljesítése.

Nagy István elismerte, hogy a gazdák a múltban azokon a területen fejlesztettek csak sokszor, ahol volt pályázati forrás és ahol nem volt, ott nem. Ha olyan pályázatokat írnak ki, amelyek alapvetően arra ösztönzik őket, hogy jövőbe mutató, technológiailag előre vivő fejlesztéseket valósítsanak meg, akkor nem hibáznak akkor, amikor az 50%-os önerőt melléteszik egy-egy projekt finanszírozásának akár hitel, akár saját forrás formájában.

– mondta Nagy István.

A tárcavezető szerint a mostani intézkedések hatása öt év múlva már erősen tapasztalható lesz, hiszen két év alatt megvalósulnak a nagyobb építkezések is és elindul ezekben a létesítményekben a termelés. A várakozások szerint a beruházási támogatások hatására már néhány éven belül jelentősen növekszik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által megtermelt hozzáadott érték, emelkednek a bérek, nő a vállalkozások nemzetközi versenyképessége, és ennek hatására emelkedik az agrárexport és az egyenleg is. Fontos megállapítása volt a kormánybizottság ülésének, hogy az elkészített vidékfejlesztési modellnek köszönhetően az Agrárközgazdasági Intézet az 1 eurós támogatásból 1,46 euróval számol, tehát 50%-os hasznosulással lehet kalkulálni. Szintén fontos, hogy javul az ágazat erőforrás-hatékonysága, nagyobb mértékben járul hozzá a környezeti és éghajlat-politikai célok eléréséhez. A számítások szerint közel 30 ezer új munkahelyen túl 3 milliárd euróval, azaz egyharmadával növekszik a mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes exportbevétele, elérik az állattenyésztési ágazatok teljes önellátottságát és nem utolsósorban a gazdálkodók felkészülnek és teljesítik a 2023-tól lényegesen szigorúbb uniós zöld előírásokat. Utóbbi nem egy könnyű feladat, hiszen a források 40%-ának zöld célokat kell szolgálnia.

Arra a kérdésre, hogy az intézkedéseknek köszönhetően – nagyságrendileg – mennyivel bővülhet a mezőgazdaság teljesítménye, Nagy István elmondta, hogy ha megvalósul mindaz a fejlesztés, amit a mostani átmeneti években és 2023 után terveznek ezekből a forrásokból, akkor számításaik szerint 46%-kal emelkedhet a mezőgazdasági és élelmiszeripari GDP. A várakozások szerint, ha Magyarország a főbb mezőgazdasági ágazatok mindegyikében eléri az önellátást, az exportorientált ágazatok esetében tovább bővülnek a külpiaci lehetőségek. Ennek alapját az adja, hogy történelmi léptékű modernizáció megy végbe a mezőgazdasági termelésben. Például már a 2021-2022-es évek pályázatainak hatására a baromfi ágazatban 2,5 millió, a sertés ágazatban 600 ezer, a tej és húsmarha ágazatokban 40 ezer modern férőhely jöhet létre, vagy éppen 1 millió négyzetméter korszerű üveg- és fóliaház, 70 ezer négyzetméter hűtőház épül, és 5 ezer hektár versenyképes gyümölcsültetvényt telepíthetnek.

A teljes interjú a Portfolio oldalán olvasható.

(A cikkben szereplő képek forrása: Stiller Ákos/Portfolio)

https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/soha-nem-latott-merteku-penzt-kap-a-magyar-videk-uj-palyazatok-jonnek.28938.html