2017. március 9-én a Foglalkoztatás és béremelés az állami szektorban címmel megrendezett, a LIGA Szakszervezetek és a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján először Doszpolyné dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke üdvözölte a megjelenteket, és kifejezte reményét, hogy az önkormányzati fenntartású cégeknél is hamarosan megszületik a bérmegállapodás. A szakszervezet célja, mutatott rá az elnök, a bérolló csökkentése, mivel a nemek és az ágazatok között még mindig lényeges a bérkülönbség. Az elnök utalt az Európai Szakszervezeti Szövetség 2017. évi bérkampányára, amely azért jött létre, hogy csökkentse vagy megszüntesse az Európai Unión belüli bérkülönbségeket, például a nyugat és a kelet-európai munkavállalók bére között húzódó szakadékot. Elmondta, a LIGA Szakszervezetek és a többi magyar szakszervezeti konföderáció közös célja a dolgozói szegénység megszüntetése, és ennek volt része a minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum megállapodás. A cél eléréséhez azonban további bérfejlesztések szükségesek, amelyekről a többségi és kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében már elvi megállapodás született, de a LIGA Szakszervezetek nevében reméli, a bérfejlesztés az önkormányzati társaságok esetében is megvalósul.

Ezt követően Dr. Kártyás Gábor, munkajogász előadása következett Bérkaleidoszkóp: A különféle foglalkoztatási jogviszonyok a közszférában és az állami vállatoknál címmel, majd Dr. Lakatos Judit, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai főtanácsadója Az állami foglalkoztatottak létszáma és bérezése című előadását hallgathatta meg a konferencia mintegy 70 résztvevője.

A szünet után Dr. Fónagy János parlamenti államtitkár előadásában visszatekintett a 2016. végi megállapodásra, amikoris több hetes tárgyalás után a versenyszféra érdekképviseleti szervezetei megállapodtak, és amely megállapodás következtében január elsejével 127 500 forint lett a minimálbér, a szakmunkás bérminimum pedig 161 ezer forintra emelkedett, továbbá a munkabérekre eső járulék 5 százalékkal csökkent. Elmondta, a kötelezően végrehajtott béremelések miatt Magyarországon már nem a munkanélküliség a probléma, hanem a munkaerőhiány. Ez különösen nyomasztó azoknál a közszolgáltató vállalatoknál, tette hozzá az előadó, amelyek állami, kötelező feladatokat látnak el.

Fónagy János felidézte, hogy 2017. január közepére-végére összeállt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által összeállított, egyébként a LIGA vezetőivel is konzultált anyag, amely szerint a Nemzeti Fejlesztési minisztérium és a Nemzeti Vagyonkezelő irányítása alatt lévő 240 vállalatnál, 140 ezer munkavállaló számára, 3 éves bérmegállapodás születhet, amely megállapodás 3 év alatt átlagosan 30 százalékos béremelést tesz lehetővé.

A 30 százalékos emelést a legtöbb vállalat úgy ütemezi, hogy 2017-re 13 százalék, 2018-ra 12 százalék, 2019-re 5 százalék lesz az átlagos béremelés mértéke. Fónagy hangsúlyozta, a javaslat úgy született meg, hogy a vállalatok felmérték az igényeket, és javaslatot tettek a béremelés mértékére, a kormány pedig nem élt tulajdonosi jogával, és elfogadta a vállalati felvetéseket. Így 230 állami vállalatnál 143 ezer munkavállaló bére emelkedik, amire az emelés első évében, amely intézkedésre 2017-ben 44 milliárd forint plusz forrást fordít az állam, 2018-ra 45 milliárdot, 2019-re pedig előreláthatóan 19 milliárdot.

Fónagy reményét fejezte ki, hogy a bérintézkedések hatására a javulni fog a munkaerőhelyzet, és hozzátette, az önkormányzati vállalatoknál még „menet közben van a béremelés”. Arra a kérdésre, hogy például a BKV esetében a kormány segítséget nyújt-e a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a helyi közlekedési vállalat bérigényeit biztosíthassa, azt felelte, a tavalyi évben a kormány már megsegítette az önkormányzatot a 4 HÉV átvételével, illetve az agglomeráció 57 autóbuszjáratának üzemeltetésének vállalásával, így a kormány „a főváros közlekedési kondícióját már 12 milliárddal javította”.

Ezt követően Dr. Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár A béremelések megvalósulása a közszférában és az állami vállalatoknál című előadásában elmondta, reméli, hogy egy - másfél hónap múlva már pozitív válaszokat adhat a bérekkel kapcsolatos kérdésekre. A minisztériumok egyelőre vizsgálják a bérhelyzetet, jelenleg erről az önkormányzatoknál és az önkormányzati tulajdonú állami vállalatoknál felmérés készül.

Kérdésre válaszolva elmondta, a közalkalmazotti bértáblával kapcsolatban két kormányzati koncepció látszik, az egyik, hogy a kormány leszámol a kiüresedett bértáblával, és azokon a közalkalmazotti területeken, ahol hiányzik a közalkalmazotti életpálya, kialakítja azt. A másik megoldás, hogy a bértáblát átstrukturálja, mert a korábbi 700 ezer érintett már nincs a hatálya alatt. Véleménye szerint a béremelésekből nagyjából azok a munkavállalók maradtak ki, akik olyan végzettséggel rendelkeznek, amely munkaerőpiacon is hasznosítható, ezért az ő bérezésüket a versenyszférában alkalmazott logika alapján látja besorolhatónak, de valamilyen pótlékrendszer bevezetésére is lehetőséget lát.
Az előadó felhívta arra is a figyelmet, hogy az értékelések utáni esetleges újabb életpályák megalkotása mellett – mivel „tökéleteset alkotni ember nem tud” – a jelenlegi életpálya-jogszabályokat is felül kell vizsgálni, és az ágazatok különböző specifikumait megtartva, egymáshoz kell igazítani őket.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a közszférában dolgozók reálbére az életpályamodellek bevezetése következtében jelentősen emelkedett, így, mára pedig a közszférában tapasztalható béremelés megközelíti a versenyszféra béremelésének az átlagát.

A délután folyamán Horváth Lajos szakértő vezetésével panelvitára került sor.

„Az állomány egyharmada nem kapott életpályát, pedig az mindenkire kell, hogy vonatkozzon” – kezdte az esettanulmányok sorát Pongó Géza a Független Rendőr Szakszervezet elnöke. Elmondta, a rendvédelmi területen nemcsak, hogy hivatásosok, közalkalmazottak, kormánytisztviselők és Munka Törvénykönyve alá tartozó munkavállalók, de közhasznú munkások is dolgoznak, mégpedig nem kevesen. A 3000 közhasznú munkás a legrosszabb helyzetben van, és nem csak sepregetnek, hanem szakfeladatokat is ellátnak. Elmondta, a dolgozók nagy része viszonylag nagy bérfejlesztést kapott, ami sajnos nagy bérfeszültséget generált a szervezetben. Hozzátette, a garantált bérminimumra és a minimálbérre való ráállás is nagy probléma, de a szakszervezet prioritása, hogy azokat képviselje első sorban, akik nem kaptak semmilyen emelést 2017-ben. Igaz ugyan, hogy sokszor az alapbér jelentősen magasabb, mint korábban, de a pótlékok nagy részét eltörölték, és óriási mértékben nőtt a munkateher.

Ezt követően dr. Tősér Helga személyügyi és humánstratégiai osztályvezető és Jáger István, a LIGA ágazati szövetség elnöke részletezte a BKV bérpolitikáját. Tősér Helga munkáltatói képviselő elmondta, a szakmunkásállomány utánpótlása egyre nehezebb. A versenyszférában a konkurenciánál nagy az elszívó erő, de a béremelések után már az állami szféra is elszívó erőt fejt ki! Korábban több száz fő jelentkezett, most sok a lemorzsolódás, és a követelmények is egyre nagyobbak. Néhány szakmában nagy a hiány, a mérnököknek például nem tud a cég versenyképes jövedelmet biztosítani. Több programot dolgoztak ki, hogy megtartsák, vagy pótolják a munkaerőt. A hiányszakmákban erőteljes bérfejlesztésre lenne szükség, azonban a belső források kimerültek, és nem látszik, honnan tudnák előteremteni a forrást. Jáger István részletezte, milyen tényezők vezettek odáig, hogy a BKV dolgozóinak jövedelmi viszonyai az elmúlt évek során jelentősen rosszabbodtak. Ebben a Munka törvénykönyvétől kezdve a vállalati juttatási csomagok szűkülése, és a BKV finanszírozási nehézségei is jelentős szerepet játszottak. Elmondta, a valaha jó kereseti lehetőséggel kecsegtető vállalatnál 2017-ben csak a kötelező minimálbér-emelés több mint száz dolgozót érintett.

liganet.hu