Fontos vízügyi fejlesztések fejeződtek be az Alföldön

2023. február 28. 13:56
Több mint 6 milliárd forintból finanszírozták az Alföldön a belvízelvezetés, valamint a vízvisszatartás és -tározás közötti egyensúly megteremtését célzó műszaki beavatkozásokat a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop) – jelentette be a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal főispánja kedden Szolnokon.
 
Berkó Attila hozzátette, az Európai Unió és a magyar állam 6,021 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával jött létre a projekt, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és öt területi vízügyi igazgatóság konzorciuma valósított meg, és amely a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek következményeinek hatékonyabb kezelését biztosítja.
Fontos vízügyi fejlesztések fejeződtek be az Alföldön
A beruházás legfőbb célja az volt, hogy az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt erősödő vízvisszatartási igényeknek megfelelően hosszú távon fejlesszék az adott térség vízkészlet-gazdálkodását – erősítette meg.
 
Ennek része a vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése, amelyek érdekében megépültek, fejlesztésen vagy rekonstrukción estek át az ehhez szükséges vízgazdálkodási műtárgyak, létesítmények – mondta.
 
Hozzáfűzte, hogy ezek mellett további közvetett cél a vízi ökoszisztémák és vizes élőhelyek védelme, valamint a vízgazdálkodási feladatok ellátását segítő infrastrukturális feltételek megteremtése.
 
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke elmondta: öt vízügyi igazgatóság együttműködésével valósult meg ez a projekt, ami mutatja, hogy nem lehet kiragadni egyes tájegységek igényeit, hanem mindig komplexen kell figyelni a vízgyűjtőre nehezedő kihívásokat, és azokat közösen kell megoldani.
 
Hozzátette: fel kell készíteni a szántóföldön gazdálkodókat, hogy a paradigmaváltás nemcsak a vízhasználat, a vizek kijuttatása, hanem a kultúraváltásban is eljött.
 
Utóbbi, Magyarország ellátásbiztonsága szempontjából is "egy megkerülhetetlen kérdés lesz a jövőben" – emelte ki.
 
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója arról beszélt, az igazgatóság területén a Villogó belvízcsatorna mederfejlesztését és rekonstrukcióját végezték el Karcag, Kunhegyes és Abádszalók térségében. A másik projektelem a Tisza-tó keleti partján található Örvényabádi belvízrendszer csatornáinak mederfejlesztése és műtárgyainak rekonstrukciója volt, amely Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszaigar és Tiszaörs településeket érintette – közölte.
 
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a projekt során a fentieken túl megvalósult:
 
a Bácsborsódi tározó funkcióbővítése,
a Harangodi tározó és a Kállai-főfolyás rehabilitációja,
a Hejő-főcsatorna rekonstrukciója
a Hódmezővásárhely térségi vízrendszer komplex rekonstrukciójának első üteme.
A belvízcsatornák lefolyási paramétereinek javításával nő a csatornák vízszállító képessége, ezzel együtt nő a hasznosítható vízkészlet, és mérséklődnek a káros víztöbbletből adódó kedvezőtlen hatások. Az újonnan épült vízszint-szabályozó és vízkormányzó műtárgyak, illetve a meglévő műtárgyak funkcióbővítése és helyreállítása a vízvisszatartást, a vízpótlást és a kártételek elleni védekezést segítik, továbbá javul a vízháztartás is az adott térségben. A projekt elősegíti a betározott természetes vízkészletek időbeli és térbeli hasznosítását, hozzájárul a belvízi kockázatok csökkentéséhez, ezáltal mérsékeli az éghajlatváltozás szélsőséges hatásait (heves esőzések kártételei, aszályos időszakok) – szerepel a közleményben.
 
A projekttel közvetlenül érintett konzorciumi tag vízügyi igazgatóságok: Alsó-Duna-völgyi (Aduvizig), Felső-Tisza-vidéki (Fetivizig), Észak-magyarországi (Emvizig), Közép-Tisza-vidéki (Kötivizig) és Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság(Ativizig).
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Hihetetlen, de igaz: ennyiért melóznak a munkások a magyar állattartó telepeken

2023. január 18. 12:02
Magyarországon évről évre emelkednek a bérek, a KSH legfrissebb adatai szerint 2022-ben 497 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. Mindez ellenére a mai napig vannak olyan ágazatok, ahol jóval az átlag alatt keresnek az emberek, sok esetben ilyen például a mezőgazdaság is. Ebben az ágazatban az álláshirdetéseket böngészve láthatjuk, hogy bizony nem ritka a bruttó 300 ezer forintos vagy napi bruttó 20 ezer forintos kereset sem. Ez természetesen nagyban függ attól is, hogy ki, milyen feladatot lát el, mindenesetre nem túlzás azt mondani, hogy összességében nincsenek „elkapatva” a mezőgazdasági munkások, ha a fizetésről van szó.

A tiéd is benne van: mi lesz a sorsa hárommillió hektár szántóföldnek?

2023. március 24. 12:20
A tragikus események láncolata elérte a hazai gabonatermelő gazdákat is.
 
Olcsó ukrán gabona öntötte el a hazai piacot
 
A tavaszi vetési szezon hamarosan kezdődik, és miközben a gazdák a számukra igen fontos szabályozásokra várnak, sajnos egyben egyre szűkebb pénzügyi keretekkel is szembesülnek - számolt be róla az index.hu. Az ukrán búza alacsony ára miatt a legnagyobb probléma az, hogy nem tudják eladni a saját meglévő készleteiket.