A fővárosunknak óriási túlsúlya van a magyar gazdaságban. A helyzet ilyen szempontból lassan száz éve változatlan. A központi vízfej és a vidék között egyre nagyobb a különbség. Hogy pontosan mekkora arra rávilágít egy friss statisztika.

Az Európai Unió alá tartozó Eurostat minden évben közzéteszi azokat a részletes gazdasági adatokat, amelyek alapján össze lehet mérni, hogy az egyes EU-s régiókban mekkora az életszínvonal. A legfrissebb számok, amelyek a 2019-es állapotokat mutatják be a múlt héten jöttek ki. Az Eurostat a GDP adatokat egy fiktív pénznemre a PPS-re is átszámolja.

Erre azért van szükség, mert az egyes országokban sokszor nagyok az árkülönbségek.

A németeknél vagy a bolgároknál nyilván nem ugyanannyiba kerül egy McDonald's menü vagy egy fékcsere. Amikor valaki külföldre akar költözni akkor sokszor felmerül, hogy hiába lehet mondjuk Londonban a hazai fizetés többszörösét megkeresni, ha közben az albérletek is csillagászati árba kerülnek. Az eltérő árszínvonalakat a PPS teljesen lefejti és megmutatja, hogy mekkora a tényleges életszínvonal.

A PPS terén Budapest olyan városokat előz meg, mint Bécs, Berlin vagy Madrid.

Nem csak mi állunk ilyen jól. A közép-kelet európai országok nagyvárosai is szépen teljesítenek. Annyira, hogy a ranglistán Prága Luxemburg után a második helyen áll. Ez annak is köszönhető, hogy a mi térségünkben a gazdaságok jellemzően fővárosközpontúak. A vidék általában le van szakadva. Ezzel szemben Németországban például szinte minden régióban az uniós átlag fölött élnek az emberek. Náluk ráadásul nem Berlin áll az első helyen az életszínvonal terén. A bajor régió fejlettebbnek számít.

Az egy főre eső GDP az uniós fővárosokban PPS-ben