A Földművelésügyi Minisztérium immár második alkalommal szervezte meg a magyar fővárosban az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Környezetvédelmi és Irányító Hatóságok Európai Hálózatának plenáris ülését. Fazekas Sándor miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a további környezetvédelmi derogációs követelmények teljesítése folyamatos, 2020-ig befejeződnek. Így abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as időszakban nagyobb figyelmet fordíthatunk az energia- és erőforrás-hatékonyság növelésére, vagy éppen a természetvédelemre, amely a mostani ülés egyik kiemelt témája.

Az utazás demokratizálódásával egyre többeknek kerül elérhető közelségbe a nagyvilág: ma már egyáltalán nem kirívó eset, ha valaki évente 2-3 alkalommal is repülőre ül meglátogatni egy külföldi nagyvárost. A turistalátványosságok azonban nem viselik épp a legjobban a látogatók áradatát, és Budapest sem képez kivételt ez alól: elég csak végigsétálni Belső-Erzsébetváros egy utcáján péntek este, és máris szembesülhetünk vele, fuldoklik a város az embertömegtől.

A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács a 2020. június 22-i plenáris ülésén Budapest gazdaságának újraindítása érdekében háromoldalú megállapodást kötött, amelyet a gazdaságvédelmi munkacsoport többfordulós tárgyalássorozata készített elő.

 
Az Eurostat adatai alapján az életszínvonalat tekintve Budapest több fontos nyugat-európai várost is megelőz. Prága, Varsó vagy Pozsony azonban így is előttünk jár.

A Tabán és a Szent István park után, a Városmajorban jött létre Budapest harmadik közösségi komposztálója, adta hírül a Főkert.

Egyre nagyobb versenytársat jelentenek Budapestnek a munkaerőért vívott harcban azok a vidéki városok, amelyek megfelelő infrastrukturális adottságokkal, szórakozási és karrierlehetőségekkel, és a fővárosinál alacsonyabb ingatlanárakkal tudnak előrukkolni. Az olyan nagy munkaerő-centrumok, mint Győr vagy Debrecen ma már sikerrel szólíthatják meg a fiatalokat is.

Mintha csak egy turisztikai kampányfilmet vetítenének, ennél jobban sportba csomagolva nem lehet egy országot reklámozni – mondta a VG-nek Szabados Gábor sportközgazdász. Kifejtette, hogy a Giro d’Italia három magyarországi szakaszának 7,8 milliárd forintos költségvetése, amelynek ráadásul a része a 10 millió eurós, azaz mintegy 3,8 milliárd forintos jogdíj is, nem állítható szembe azzal az országimázzsal, marketingértékkel, amit az olasz kerékpáros körverseny magával hozott.

Az elmúlt években számos luxushotel-láncolat vetette meg a lábát Budapesten, ezzel pedig elszállt minden esélye a szomszédos országok fővárosainak, hogy a régióban konkuráljanak velünk. Egyedül Bécs járt eddig előttünk itt a közelben, de jelenleg olybá tűnik, a császárvárost is szép komótosan lehagyjuk, ha a nagy brandekről van szó. Az alábbiakban azokat a szolgáltatásokat villantjuk fel, amelyeket akár helyi lakosként is érdemes legalább egyszer kipróbálni náluk.