Olyan hatalmas bizonytalanság van a világgazdaságban, hogy most a minimálbér és a garantált bérminimum fix számítási képlethez kötött emelési rendszerének bevezetése kockázatos lenne, ezt a munkáltatói oldal ebben a formában, bármiféle egyeztetés nélkül nem tudja elfogadni

– reagált a VG-nek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke arra hírre, hogy a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös javaslatában a várható GDP-t és inflációt figyelembe véve a minimálbért és a garantált bérminimumot 8–12 százalék közötti mértékben emelné 2023-ban. Ennek értelmében az előbbi bruttó 215 ezer és 225 ezer forint közötti összegre, az utóbbi 280-290 ezer forintra emelkedhetne. A munkáltatói oldal képviselője szerint a szakszervezetek javaslatai között van olyan, amely megfontolandó, ilyen például a független szakértők által végzett számítások vagy az, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait egységesen vegyék figyelembe. 

Ugyanakkor hangsúlyozta, június közepén kijelenteni, hogy jövő januártól mekkora mértékű legyen, akár csak százalékos arányban is, a két kötelező legkisebb bérnek az emelése, szerinte még túl korai.

Egyúttal jelezte, továbbra is a tíz éve gyakorolt tárgyalásos módszert tartják megfelelőnek. A konkrét bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében szeptember végén kezdődhetnek el, addigra már jóval több információ áll majd a rendelkezésükre. Zs. Szőke Zoltán valószínűnek tartotta, hogy a nyári szünet előtt még lefolytathatják az első körös egyeztetést az új államtitkárral, Kutnyánszky Zsolttal, aki a foglalkoztatáspolitikáért fog felelni a Technológiai és Ipari Minisztériumban.

Egy kibontakozó világgazdasági válság kezdetén vagyunk, már érezhetők a lassulás jelei

– mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint könnyen előfordulhat, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben már romlanak a növekedési adatok, főleg ha a háborús helyzet tovább fokozódik. Hangsúlyozta, hogy továbbra is óriási a bizonytalanság a világban, a vállalkozásokat minden sújtja: aki energiaigényes, ott az energiaár drágulása, aki munkaerőigényes, ott a munkaerő hiánya, ahol magas az importtartalom, ott pedig az árfolyam. „A többség egyre nehezebb helyzetben van, nagyon kevés az elégedett vállalkozás” – tette hozzá.

Perlusz László ugyanakkor furcsállja a munkavállalók javaslatát, szerinte a bértárgyalások megkezdése előtt sokkal inkább a módszertanról kellene egyeztetniük a szociális partnereknek, semmint konkrét összegekről.

Hangsúlyozta, hogy a piacgazdaságban a béreket nem központi bérszabályozás határozza meg, a VKF-en mindig a minimális bértételekről beszélnek. Az, hogy a vállalkozásoknak év közben emelniük kell a béreket, az egy piaci folyamat, a munkaerőpiac pedig van annyira feszes, hogy folyamatosan nyomás alatt tartsa a bérdinamikát. Mint rámutatott, a KSH legutóbbi adatai szerint is 15-16 százalékkal emelkedtek a keresetek márciusban, ami vélhetően az infláció gyorsulásával párhuzamosan és a munkaerőhiány következtében még nőni is fog. „Persze, ha jelentősen lassul a gazdaság, a munkaerőpiac feszessége is enyhülhet, de még mindig a munkaerő-kereslet a nagyobb” – mondta a VOSZ főtitkára, és emlékeztetett arra is, hogy

a 2016-os bérmegállapodás óta eltelt hat évben 80 százalékkal nőtt a minimálbér, és több mint duplájára a garantált bérminimum.

De az Eurofund legújabb kimutatását is idézte, amely szerint az idei évben az európai országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben reálértékben is a minimálbér.