Génmódosított élelmiszerek: biztos a magyar "nem"

2024. július 16. 15:00
A magyar kormány elutasítja a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó szabályok enyhítését.
Génmódosított élelmiszerek: biztos a magyar "nem"
Az unió élelmiszerbiztonsági hatósága tudományos szempontból megalapozottnak találta a szabályozás enyhítését – forrás: Pixabay
 
Az EU élelmiszerbiztonsági hatósága (EFSA) viszont támogatja azt és az Európai Bizottság is kezdeményezte a GMO-kra vonatkozó szabályozás módosítását. Utóbbi javaslata szerint az eddig két kategóriába sorolt genomikai technikák (NGT) felhasználásával termesztett növények közül az NGT 1 kategóriába tartozó növények mentesülnének a géntechnológiával módosított szervezetekre (GMO-k) vonatkozó szigorú uniós követelmények, így a kötelező címkézés és a hosszadalmas engedélyezési eljárás alól is.
 
Az NGT 2 kategóriába sorolt, mélyrehatóbb DNS-módosítással rendelkező növényekre továbbra is vonatkoznának a GMO-szabályok.
 
Az unió élelmiszerbiztonsági hatósága tudományos szempontból megalapozottnak találta a szabályozás enyhítését. Az Európai Parlament februárban alakította ki álláspontját a génszerkesztett növényekkel kapcsolatban, azonban az ügy december óta az Európai Unió Tanácsában rekedt, mivel egy kisebbségben lévő csoportosulás elutasította és blokkolta a spanyol elnökség által előterjesztett kompromisszumos szöveget.
 
Ezután úgy tűnt, hogy a belga elnökségnek kompromisszumos javaslattal sikerül feloldani a konfliktust, azonban az idei hónaptól a soros elnökséget betöltő magyar kormány úgy tűnik, megakadályozza a szabályozás módosítását, Budapest kétségbe vonja az NGT 1 és a hagyományos növények egyenértékűségét.
 
Az élelmiszerbiztonsági hatóság véleményével szemben a magyar kormány szerint a bizottság által javasolt kritériumok „nem biztos, hogy elegendőek a hasonlóság megállapításához". A magyar uniós elnökség felkérte az uniós országokat, hogy tegyenek javaslatot alternatív kritériumokra az NGT 1-es kultúrákra vonatkozóan.
 
Az Orbán-kormány a címkézési követelményekről, illetve az NGT-növények és a biogazdálkodás együttéléséről is megnyitja a vitát, amikor azt hangoztatja: a génmódosított növények és a biotermesztés szétválasztása nehéznek bizonyulhat.
 
A magyar kormány álláspontja szerint több uniós ország szeretné, ha az NGT 1 kötelező címkézési szabályait a vetőmag-előállításon kívül kiterjesztenék az élelmiszerekre és más termékekre is annak érdekében, hogy a teljes termelési lánc mentén biztosítható legyen az átláthatóság.
 
Forrás: agroinform.hu/Economx

Kapcsolódó cikkek

Barna rizs: nagy jelentőséggel bíró felfedezés

2023. március 16. 11:43
Japán tudósok egy olyan egészségvédő vegyületet fedeztek fel a barnar izsben, amely más élelmiszerben nem található meg.
A világon több mint 100 országban termesztenek rizst, és Kínában fogyasztják a legtöbbet belőle. Ázsia többi részén is fő élelmiszernek számít, a fogyasztása meghaladja az évi 100 kg/fő/év mennyiséget. Az étkezések központjában elsősorban a fehér rizs áll. Az az egészséges táplálkozás előtérbe kerülésével egyre elterjedtebb a barna rizs is, amely jótékony tulajdonságokkal rendelkezik, ha a diétához adjuk hozzá, segít a testsúly és a koleszterinszint csökkentésében, valamint gyulladások megszüntetésében.

Újra magyar kézbe került a Boci márka

2024. március 26. 15:54
Eladja a Nestlé a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit.
 
A Nestlé bejelentette, hogy értékesíti a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona (A.R.M. Alba Regia Mercator Kft.) számára. A Bocit és a többi érintett márkát a Nestlé a privatizáció során, 1991-ben, a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vásárolta meg.