Gervai János Michelin-csillagos étteremből indulva alig egy évtized alatt építette fel gasztrokörökben elismert pincészetét az Etyek-Budai Borvidéken, most mégis – ahogy mondani szokták – elenged mindent.

 

Mint azt a Vince.hu-nak elmondta: ez nem egyik pillanatról a másikra megszületett döntés volt, az utóbbi években folyamatosan vívódott. A szőlőbe kétkezi munkára csak irreálisan magas, inkább a vendéglátásban szokásos bérért tudott volna felvenni embereket. Ehhez azonban árai emelésére lett volna szükség, ám a piac éppen az árcsökkentést szorgalmazta. Miközben – ahogy fogalmazott – költségei bőven kétszámjegyű százalékkal emelkedtek, árat kellett volna csökkentenie. Döntenie kellett: vagy teljes mellszélességgel beleáll a borászatba és komplex vendéglátást kínál, vagy abbahagyja. Mert az nem működőképes modell, hogy a főállásából tömködi be a borászat büdzséjén keletkezett pénzügyi lyukakat, s emellett még esténként, vagy hétvégente a szőlőben is kellett volna dolgoznia.

 

"Ha vállalkozást építek, 5-10 évig minden erőmmel, anyagi forrásommal arra kellene koncentrálni. Nekem viszont most kell egzisztenciát teremteni a családnak. Másrészt a jelenlegi gazdasági és piaci viszonyok mellett egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy a végén megtérülne a munka. Harmadrészt pedig szeretnék jó kapcsolatot a gyerekemmel. Most három és fél éves, ősztől óvodába megy, részt akarok venni a felnevelésében. Egyáltalán nem gondolom, hogy a pincészetnél mindent jól csináltam, gazdasági és marketing szempontból biztosan nem. Sokszor érzelmi alapon álltam a dolgokhoz, a romantikát láttam a borászatban. Ezt viszont most el kell engedni" – szögezte le.

 

Nem a folytatás felé terelte az sem, hogy az elmúlt néhány évben annyi adminisztráció lett, mint soha azelőtt. Bevezették az EPR-rendszert, az elektronikus permetezési naplót. A szakember szerint nagyon megterhelő, hogy az online felületre parcellánként, permetezési naponként és szerenként egyesével kell felvinni az adatokat. A szőlészetben leginkább 4-5 összetevőből álló "koktélokat" alkalmaznak és hét parcellája két és fél hektárom. Ez rengeteg bejegyzést jelent. Esetében évente másfél napot vitt el és ez csak egy a több tucat adminisztrációs feladatból.

 

"Persze választhatok: vagy kiadom másnak és sok pénzt fizetek érte, vagy megcsinálom magam mondjuk kóstoltatás, borkészítés vagy szőlőmunka helyett. Mivel gyakorlatilag egyedül viszem a borászatot, bármelyiket választom, azt nagyon nehéz kigazdálkodni" – fogalmazott.

Az emberek jelentős része a hiperekben vesz olcsó borokat, s a minőség nem érdekli őket. Aki pedig még megengedheti magának, az inkább külföldi és prémium tételeket vásárol – forrás: Pixabay

 

Azt sem rejtette véka alá, hogy fogyasztói és termelői oldalról is sokat változott a piac. Számos olyan borászat jött létre, amit pályázati pénzekből építettek fel és működtetnek. Nekik nem kell piaci alapon beárazni a borukat, emiatt lenyomják az árakat. Ráadásul az emberek jelentős része a hiperekben vesz olcsó borokat, s a minőség nem érdekli őket, nagyjából annyi a lényeg, hogy rá legyen írva a palackra: Irsai Olivér. Aki pedig még megengedheti magának, az inkább külföldi és prémium tételeket vásárol.

 

"A bor fontos szerepet játszik az életemben, az iránta érzett tisztelet, szeretet, érdeklődés nem múlt el. Egyáltalán nem lezárt ügy ez, ha a gyerekem felnő, meglátjuk, talán újra beindítjuk a borászatot. Addig pedig megmarad hobbiként: magamnak, barátoknak továbbra is fogok bort készíteni. Boltban viszont most egy jó ideig biztosan nem lehet találkozni velem" – mondta zárásként.

 

Forrás: Vince.hu