Göcsej zöld aranyaként is emlegetik, finom, egyben egészséges a tökmagolaj

2023. május 15. 11:38
A rendszerváltás sokakat tett kényszervállalkozóvá, így történt ez a milejszegi Szak Gáborral is, aki akkor kezdett el főállásban olajtöktermeléssel foglalkozni.
 
Nem túlzás, ha azt mondjuk: azóta egyfajta göcseji sikertörténet az övé – no és persze, a családjáé, mert egy családi vállalkozásról beszélünk.
Göcsej zöld aranyaként is emlegetik, finom, egyben egészséges a tökmagolaj
Speciális munkagéppel "terelik" egy sorba a tököket, hogy a kombájn fel tudja szedni 
 
Az ötlet nem a semmiből jött, sőt, nagyon is megalapozott előzménye volt. A Szak család már a 1900-as években is fogyasztott tökmagolajat, amit a Zalabaksa területén található tökmagolajütőben készíttetett. Szak Gábor ugyanis eredendően zalabaksai, onnét nősült Milejszegre, erre a kicsiny, de annál szebb településre. Zalabaksa Göcsej, Őrség és Hetés találkozásánál helyezkedik el, ez a három tájegység népi kultúrájukat, népművészetüket, építészetüket, mezőgazdaságukat illetően gyakorlatilag egy, minimális eltérésekkel. Az Alpokalja csapadékossága és a nedvességet jól őrző agyagtalaj okán a Göcsejben, az Őrségben és a Hetésben egyaránt nagy hagyománya volt az olajtöktermelésnek és az olajsajtolásnak. De igaz ez egyébként a szomszédos, ausztriai és szlovén régiókra is.
 
Zalában számos olajütő működött régen, melyek az 50-es évektől folyamatosan magántulajdonból állami tulajdonba kerültek, és szép lassan megszűntek.
 
Az előbb említett osztrák és szlovén határok közelsége miatt azonban az emberek továbbra is sajtoltattak olajat, csak éppen a határon túl. A 90-es években pedig már újra működtek kisebb manufaktúrák is a környező falvakban.
 
– Ennek nyomán 2004-ban indítottuk el a tökmagolajgyártást, immár itt, Milejszegen – mondta el Szak Gábor. – A vállalkozás megálmodója én voltam, mert a munkahelyem, a zalaegerszegi termelőszövetkezet megszűnt és valamihez kezdeni kellett... Ez a terület nem volt idegen számomra, mivel már gyermekkoromban megismerkedhettem a tökmagolajsajtolás mesterségével szülőfalumban, Zalabaksán, mert ez külön mesterségnek számított. A szomszéd család akkor még hagyományos gépekkel és szerszámokkal művelte. Sok időt töltöttem a tökmagolajüzemben, hol nézelődőként, hol segítségként, ahol Gyula bácsi volt a présmester, aki korán megszerettette velem ezt a dolgot. Akkor még a héjas tökmag volt ismert, ezt azonban meg kellett tisztítani a héjától, hogy ki lehessen nyerni belőle az olajat. Téli estéken az emberek összeültek és „kiköpesztették a tökmagot". Ez ugyanolyan közösségformáló eseménynek számított, mint a tollfosztás. Tisztítás után mindenki elvihette a saját magját és kiütötték belőle az olajat. Az eljárás azonban korántsem volt olyan gyors tevékenység és jó olajkihozatallal sem járt, mivel kézi erővel kellett az olajat kisajtolni – a mai hidraulikus gépek több száz tonnás nyomással dolgoznak.
 
A rendszerváltás sokakat tett kényszervállalkozóvá, így történt ez a milejszegi Szak Gáborral is, aki akkor kezdett el főállásban olajtöktermeléssel foglalkozni.
 
Nem túlzás, ha azt mondjuk: azóta egyfajta göcseji sikertörténet az övé – no és persze, a családjáé, mert egy családi vállalkozásról beszélünk.
 
Az ötlet nem a semmiből jött, sőt, nagyon is megalapozott előzménye volt. A Szak család már a 1900-as években is fogyasztott tökmagolajat, amit a Zalabaksa területén található tökmagolajütőben készíttetett. Szak Gábor ugyanis eredendően zalabaksai, onnét nősült Milejszegre, erre a kicsiny, de annál szebb településre. Zalabaksa Göcsej, Őrség és Hetés találkozásánál helyezkedik el, ez a három tájegység népi kultúrájukat, népművészetüket, építészetüket, mezőgazdaságukat illetően gyakorlatilag egy, minimális eltérésekkel. Az Alpokalja csapadékossága és a nedvességet jól őrző agyagtalaj okán a Göcsejben, az Őrségben és a Hetésben egyaránt nagy hagyománya volt az olajtöktermelésnek és az olajsajtolásnak. De igaz ez egyébként a szomszédos, ausztriai és szlovén régiókra is.
 
Szak Gábor
 
Szak Gábor a Monosem vetőgéppel, mely alkalmas a kukorica és a tökmag vetésére is – fotó: Horváth Attila
 
Zalában számos olajütő működött régen, melyek az 50-es évektől folyamatosan magántulajdonból állami tulajdonba kerültek, és szép lassan megszűntek.
 
Az előbb említett osztrák és szlovén határok közelsége miatt azonban az emberek továbbra is sajtoltattak olajat, csak éppen a határon túl. A 90-es években pedig már újra működtek kisebb manufaktúrák is a környező falvakban.
 
olajprés
 
 
Napjaink olajprései több száz tonnás nyomással dolgoznak – fotó: Horváth Attila
 
– Ennek nyomán 2004-ban indítottuk el a tökmagolajgyártást, immár itt, Milejszegen – mondta el Szak Gábor. – A vállalkozás megálmodója én voltam, mert a munkahelyem, a zalaegerszegi termelőszövetkezet megszűnt és valamihez kezdeni kellett... Ez a terület nem volt idegen számomra, mivel már gyermekkoromban megismerkedhettem a tökmagolajsajtolás mesterségével szülőfalumban, Zalabaksán, mert ez külön mesterségnek számított. A szomszéd család akkor még hagyományos gépekkel és szerszámokkal művelte. Sok időt töltöttem a tökmagolajüzemben, hol nézelődőként, hol segítségként, ahol Gyula bácsi volt a présmester, aki korán megszerettette velem ezt a dolgot. Akkor még a héjas tökmag volt ismert, ezt azonban meg kellett tisztítani a héjától, hogy ki lehessen nyerni belőle az olajat. Téli estéken az emberek összeültek és „kiköpesztették a tökmagot". Ez ugyanolyan közösségformáló eseménynek számított, mint a tollfosztás. Tisztítás után mindenki elvihette a saját magját és kiütötték belőle az olajat. Az eljárás azonban korántsem volt olyan gyors tevékenység és jó olajkihozatallal sem járt, mivel kézi erővel kellett az olajat kisajtolni – a mai hidraulikus gépek több száz tonnás nyomással dolgoznak.
 
Az ötlet, hogy megvalósítsam a tökmagolajüzemet, csak 44 éves koromban fogalmazódott meg bennem, mivel kukoricát és olajtököt termesztettünk a testvéremmel családi vállalkozás keretében. Abban az időben kezdett növekedni az egészséges életmód és a minőségi termékek iránti igény, s az akkori piaci lehetőséget felmérve döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy megvalósítjuk saját tökmagolaj-sajtoló üzemünket. Hat éven keresztül csak tökmagolaj előállításával és bérsajtolással foglalkoztunk, 2010-től azonban bővítettük a kínálatunkat tízfajta olajra.
 
Szak Gábor azt is elmondta: az olajtökmag (mely immár héj nélküli, így köpeszteni nem kell, de azért még mindig bőven van munka vele) mellett őszi mákot is termelnek, abból pedig mákolajat készítenek.
 
Összesen 80-90 hektáron gazdálkodnak, annak körülbelül a harmadán folyik olajtök-termelés. Hamarosan, május közepétől kezdődik a vetés.
 
– Hála Istennek, rendelkezünk a szükséges speciális gépekkel, így az őszi betakarítás is megoldott – magyarázta. – Akkor egy, a traktorhoz kapcsolt sajátos, hengeres eszközzel a földön szerteszét heverő tököket egy sorba sodorjuk. Ezt már fel tudja szedni a betakarítógép, mely a termés héját felszakítja, felaprítja és visszaszórja a talajra, a magot pedig a terméshússal együtt összegyűjti. Ezt a masszát egy mosóberendezésbe továbbítja a gép bent, a telephelyen, amelyben a víz megszabadítja a felesleges részektől a magot. Ezt követően még szárítani és rostálni kell, csak ezt követően sajtolható belőle az olaj.
tökmag
Régen a héjas tökmagból nyerték ki az olaj-alapanyagot, a mag belét, ma már a héj nélküli hibrideket termelik 
 
A férfi azt is elmondta: lesz a családban, aki tovább viszi a munkásságát, hiszen a fiatalok már részben át is vették a gazdaságot. Az biztos, hogy van is perspektíva az olajtök-termelésben: a piac igénye az olaj iránt évről évre nagyobb – a termelői kör azonban országos szinten szűkül. Ugyanis nem mindenhol olyanok a fiatalok, mint Szak Gábor családjában, a kiöregedő termelők helyére újak nemigen lépnek.
 
forrás: agroinform.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Nincs megállás: emelkedni fog a zöldségek és a gyümölcsök ára

2023. február 15. 13:20
Magas a termelés önköltsége, egyre szűkösebb a kínálat.
 
A napi.hu írt arról, hogy Európában nagymértékben emelkedhet a zöldségek és a gyümölcsök ára az elkövetkező hetekben, aminek az az oka, hogy az aszály és a megugró termelési költségek miatt jelentősen lecsökkent a kínálat.
 
Elkerülhetetlen lesz a drágulás
Hazánkon kívül az Európai Unió legtöbb tagországában az infláció megkímélte a zöldségeket és gyümölcsöket - az árak nem emelkedtek kiugró mértékben. Most viszont úgy látszik megváltozik a tendencia és a drágulás elkerülhetetlen lesz.

Ideje felkészülni: hamarosan csalán, köles, csicseriborsó váltja fel a vízigényes kultúrákat

2023. október 17. 16:35
Vizes bajnokok, segítő szervezetek és élelmiszeripari cégek együtt hívták fel a figyelmet a jövő kulcsára az Élelmezési világnapon.
 
A globális és regionális vízhiány okozta élelmezési kihívásokat mutatta be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Agrárminisztérium hétfői rendezvénye, amit az élelmezési világnap alkalmából szerveztek a Hősök terén. A “vizes eseményre” olimpiai és világbajnok úszók és vízilabdázók is ellátogattak, de szerephez jutottak a jövő vízbarát ételei és egy 21 kamionból álló kocsisor is, ami 50 000 kilogramm élelmiszeradományt szállított nélkülözők részére.