Kísérletképpen először csupán egy hektáron vetett a napokban görögszénát a Pat és Környéke Földtulajdonosok Vadásztársaság, melynél évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a vadföldek kezelésére. Ugyanis a jó vadföld-stratégiával mérsékelhető a vad okozta kár. A Zala és Somogy határán gazdálkodó vadásztársaság sajátos abból a szempontból, hogy a tagság alapját a földtulajdonosok, azaz a gazdálkodók adják. A hivatásos vadász, Karvalics Sándor maga is gazdálkodó, aki a vadgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés színét és fonákját egyaránt látja.

 

Mivel a vadgazdálkodónál ez a szemlélet az irányadó, a vadföldek gondozását a földművesek is segítik gépeikkel, illetve ha a helyzet úgy kívánja, földjeik egy részét is a társaság rendelkezésére bocsátják, hogy az vadföldet alakíthasson ki rajtuk. Ez mindenképpen jó és követendő példa lehet más mezőgazdasági termelők számára, akik ezzel a konstrukcióval két legyet üthetnek egy csapásra: nemcsak a vadkár csökkenhet, hanem beleszámít a diverzifikációba is.

A másodvetésű görögszéna a területre vonzza a bőgő szarvasbikákat – forrás: Agroinform

 

– Meglátjuk, mennyire nyeri el a vad tetszését a görögszéna, ha beváltja a reményeket, akkor a nyáron vetendő keverékben is helyet kap majd – bocsátotta előre Karvalics Sándor.

 

A görögszéna (Trigonella foenum graecum) vagy görög lepkeszeg a legrégebb óta ismert gyógynövények egyike. Egyéves, mediterrán lágyszárú, 20-65 centiméter magas növény, termése sokmagvú hüvelytermés, 8-10 maggal. Pillangósnövény, a következő évben vetni kívánt főnövény nitrogénigényét, 100%-ban fedezi, így a fenntartható növénytermesztés egyik fontos eleme lehet, ráadásul a talaj szerkezetére gyakorolt pozitív hatása sem elhanyagolható tényező.

A vetéshez a gépeket a gazdák biztosították – forrás: Facebook/Karvalics Sándor

 

Ami pedig a vadgazdálkodónak jó: a lucernához hasonló növény magához vonzza a vadat, ami így kevesebb időt tölt el a szántóföldön, a kultúrnövények között. Ezáltal mérsékelhető a vadkár. S előnyei gabona után, másodvetésben vetve érvényesülnek a vadászati főszezonban is, hiszen szarvasbőgés idejére virágzik és kumarintartalma, illata vonzó a szarvas számára, így a vadásztatás időszakában is jól jön.

 

– Gazdálkodom is és a diverzifikációhoz szükségem volt egy növényfajra, rátaláltam a görögszénára, s ezen az egy hektáron ezt vetettem – magyarázta Karvalics Sándor. – Tudom ezt ajánlani más gazdának is, esetleg éppen olyan területen, ahol mindig jelentkezik a vadkár, ott esetleg a kukorica helyett érdemes valami hasonló megoldáson gondolkodni. Megszűnik a vadkár az adott területen, egy csomó bosszúságtól megkíméli magát az ember, más, távolabbi területek mérséklődhet azzal, hogy a vad itt talál táplálékot magának, ráadásul a diverzifikációba is beszámítható egy ponttal.

Már kel is az elvetett görögszéna – forrás: Facebook/Karvalics Sándor

 

S mivel nem igényel növényvédelmet, a méhkímélő permetezési technológia 1 pontja is teljesíthető vele. Nem egy bonyolult dolog ez és minden fél profitál belőle, hiszen a vadgazdálkodónak kevesebb vadkárt kell fizetnie. Érdemes olyan megállapodásokat kialakítani, melyekben a gazda a földjét adja, a szükséges vetőmagot pedig a vadászatra jogosult. Ez egy háromszoros win-win helyzet: nyer vele a gazda, a vadászatra jogosult és a vad is.

 

forrás: agroinform.hu