Napjainkban a munkaerőhiány olyan méreteket öltött egyes ágazatokban (többek között vendéglátóipar, posta, kereskedelem, hogy csak a versenyszférát említsük), hogy bizonyos szakmákban, pozíciókban már nem az a kérdés hogy hogyan találjunk állást, hanem hogy hogyan válasszuk ki a számunkra megfelelő munkahelyet. Természetesen a munkaerőhiány sem véletlenül lépett fel egyes területeken, az elvándorlás, makrogazdasági folyamatok, a nem megfelelő munkakörülmények vagy bérezés, demográfiai okok, egyes szakmák utánpótlásának hiánya és a munkáltatói hozzáállás együttesen vezettek ehhez a munkavállaló számára akár kedvezőnek is tekinthető helyzethez. Az, hogy első látásra azonos pozíciók közül (legyen az egy gyártósori összeszerelő munkakör vagy akár egy mérnöki pozíció) ki melyik lehetőséget választja, az elsősorban egyéni preferenciák kérdése. Ilyen preferencia lehet a leendő munkahely lakóhelytől való távolsága és a közlekedési lehetőségek, a javadalmazás, béren kívüli juttatás, a munkaidő beosztása, a munkafeltételek, szakmai fejlődési lehetőségek, a munkahelyi légkör vagy a menedzsment. Ezen tényezők egy része előre szűrhető, az utóbbi három milyensége viszont többnyire csak menetközben lesz mérvadó, amikor már a munkahely megtartása vagy a váltás lesz a tét. Ebben a helyzetben a munkaadók helyzete sem könnyű, egyre kevésbé válik be az eddig működni látszó „ha nem tetszik, akkor el lehet menni máshova dolgozni…(úgysem tudsz hova)” mentalitás. Ha más nem, a kemény gazdasági tények, a munkahelyi elégedetlenség következtében erősödő fluktuáció, a munkaadó és alkalmazottak közötti feszült viszony hívja fel a figyelmet arra, hogy a munkáltatónak is változtatnia kell a korábbi hozzáállásán.

Na igen, de hogyan? Melyek a fő orvosolni való problémák?

A munkaadó nyitottsága esetén ez az a pont, amikor egy jó szakszervezet nagyon sokat tud tenni a munkavállalók megtartásában és a vállalat versenyképességének a fenntartásában. Munkavállalói oldalról nézve, a szakszervezet szintén az a közvetítő fórum és erő, amely a munkavállalók elégedetlenségét és jogos igényeit megfelelő módon és eszközökkel, hatékonyan tudja közvetíteni a munkaadó felé. Mégis alacsony azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahol szakszervezet működik. Munkahelyválasztásnál ritkán szempont a szakszervezet megléte; itthon inkább az az általános, hogy a munkavállalók és a munkaadók sem tekintik értéknek a szakszervezeteket.

Ennek több oka is lehet. Többé-kevésbé ismert tény, hogy a szakszervezeti szervezettség Magyarországon meglehetősen alacsony, országos szinten a 10 %-ot sem éri el. Ez a szervezettségi szint ugyanakkor nem egyenletesen oszlik el, a közszférában magasabb, a versenyszférában jelentősen alacsonyabb. A versenyszférában a legjobban szervezett ágazatok közé tartozik a villamos-energiaipar, vízellátás és szállítás. Nem véletlen, hogy ezekben az ágazatokban a fizetések és a munkakörülmények is magasabbak és jobbak az országos átlagoknál. Ugyanakkor alacsony a szakszervezeti jelenlét azokban az ágazatokban, ahol a kisvállalkozások és az atipikus munkák jellemzőek, így a mezőgazdaság, építőipar, vendéglátás, információ-telekommunikáció és a kereskedelem területén. Egy pár éve végzett reprezentatív kutatás rákérdezett, hogy azok a munkavállalók, akik a szakszervezet, vagy üzemi tanácsok munkáját feleslegesnek tartják, miért gondolják ezt? A válaszadók többsége olyan kislétszámú munkahelyen dolgozott, ahol nem volt lehetőség szakszervezet alapítására és kifejezetten jó kapcsolat volt a munkaadóval, szakszervezet nélkül is. A válaszadók egy jelentős része azonban azt válaszolta, hogy különböző okokból kifolyólag nem látja a hatékony munkát vagy érdekérvényesítést a szakszervezetek mögött.

Térjünk vissza az eredeti kérdéshez: miért érdemes mégis olyan munkahelyet választani, ahol működik – és jól működik – a szakszervezet?

Először is, honnan tudjuk, hogy van szakszervezet? Onnan, hogy már az állásinterjú megfelelő szakaszában – tehát nem ezzel indítunk - megkérdezzük, előzetesen tájékozódunk.

Másodszor: honnan tudjuk, hogy egyáltalán hatékonyan működik-e egy adott vállalati szakszervezet, érdemes-e oda belépni? Mindenképpen jó jel, ha az adott vállalatnál magas a szakszervezeti szervezettség. Az sem hátrány, ha van érvényben lévő kollektív szerződés, amely jó esetben a törvényi minimumon és az általános szabályokon túlmenően is biztosít a munkavállalónak jogokat és lehetőségeket. Mivel a kollektív szerződés nem egyénre, hanem munkavállalók összességére van szabva, és a felmondása is nehezebb, mint egy egyéni munkaszerződésé, egyfajta többletbiztosítékot is jelent a feleknek. A kollektív szerződés részletesen szabályozhatja a munkaidőre vonatkozó szabályokat, a fizetéseket és juttatásokat, jóléti, kulturális és szociális juttatásokat és a kárfelelősséget. Egy jó kollektív szerződés kiemelkedő munkafeltételeket biztosíthat, amely nagymértékben köszönhető az azt megtárgyaló és aláíró szakszervezet érdekérvényesítő erejének.

Harmadszor: hogyan döntsük el, hogy belépünk-e az adott szakszervezetbe? Az egyéni döntés kérdése, de tudni kell, hogy az, hogy egy szakszervezet jó feltételeket harcoljon ki és fektessen le kollektív szerződés formájában, valamint a kiharcolt feltételeket megtartsa, nem csak egy vagy több arra alkalmas szakszervezeti vezető, illetve tisztségviselő és egy arra nyitott munkaadó kell, hanem szakszervezeti tagság is. Egy szakszervezet akkor kerül jó alkupozícióba, akkor erős, ha a vállalatnál minél több munkavállaló a szakszervezet tagja. Ugyan Magyarországon 10 fővel már szakszervezetet lehet alapítani és a munkavállalók 10 %-át tömörítő szakszervezet már reprezentatív, vagyis kollektív szerződéskötésre jogosult, de önmagában ez kevés, valós és számos tagságot kell felmutatnia.

Az érdekvédelmi tevékenységen túl több szolgáltatást is nyújt vagy nyújthatnak a szakszervezetek, és többnyire ezek a szolgáltatások, amelyek a legfőbb érdekvédelmi funkció mellett vonzóvá teszik a szakszervezeti tagságot. Jellemzően ilyenek az ingyenes jogi tanácsadás, közösségi programok szervezése, különböző vásárlási és szolgáltatási kedvezmények. A klasszikus segélyezés és támogatások is léteznek, de ezek egyre inkább háttérbe szorulnak.
Röviden: amikor munkahelyet választunk, érdemes a (hatékony) szakszervezet meglétét is belevenni a kiválasztási kritériumok közé.

liganet.hu