Azokon a munkahelyeken, ahol a koronavírusjárvány miatti korlátozásokat és leállásokat kényszerszabadságolásokkal „oldották meg”, a dolgozók szabadságkeretének nagy része már elfogyott. A digitális oktatás idején szükséges gyerekfelügyelet miatt szintén sok dolgozó szabadsága veszett el, és az alkatrészhiány is fogyasztja a szabadságokat: ahol nincs munkaidőkeret, ott ilyenkor szabadságra küldik a dolgozókat - írja a Népszava. 

A szakemberhiánnyal küzdő cégek pedig nem tudják nélkülözni meglévő dolgozóikat, nem engedik őket szabadságra, ehelyett inkább agyonhajszolják őket. Éppen ezért egyes cégeknél jelentősen megnőtt a táppénzt kérők száma.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint ez a dolgozók csendes lázadása, amiért nem kapják meg az őket megillető szabadnapjaikat. Erre pedig nem az a jó válasz, hogy a cég alkalmazza a jelenléti bónusz intézményét, amikor a fizetés jelentős részét kitevő pluszjuttatás felét már egyetlen táppénzes nappal el lehet veszíteni, 3 nap után pedig az egésznek búcsút mondhat a dolgozó, vagy hogy azzal fenyegetik a háziorvosokat, hogy ellenőröket hívnak rájuk a túl sok táppénz miatt, a beteget jelentő dolgozókat pedig váratlanul „meglátogatják” otthon.

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a szabadságok beragadása főleg a kisebb cégeknél jellemző, mert ott nem tudják pótolni a kieső munkaerőt. Vannak dolgozók, akik emiatt táppénzre íratják ki magukat, de a cégek ellenőrzik ezt, és tavaly is bukott le dolgozó, aki a betegszabadsága idején Horvátországban nyaralt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentései szerint ugyanakkor a szabadságkiadásoknál évről évre csökken a jogsértések száma.

www.hrportal.hu