Halálos fenyegetés helyett becsülni kell a jégvédelmet
2024. február 12. 13:49
Durván 4 milliárdba kerül évente a gazdáknak és az államnak, de több milliárdos kárt képes megelőzni a szántókon és a kertészetekben az országos jégkármérséklő rendszer. És nem igaz, hogy ez csinálja az aszályt…
Feljelentésig fajult a rögeszme
A hóbortos összeesküvés-elméletek korát éljük, ami nem lenne baj, ha a sokszor ijesztő feltevések megmaradnának az internet bolondlyukaiban. Így voltunk a 2022-es aszály idején a jégkármérséklő rendszer működésével foglalkozó konspirációs teóriákkal. Ezek arról szóltak, hogy a Jéger-rendszer feloszlatja a jellemzően nyugat felől érkező felhőket, és elpárologtatja belőlük a csapadékot, ezért van szárazság az Alföldön. Egyesek olyan komolyan vették ezt a – bocsánat a kifejezésért – marhaságot –, hogy több állomáskezelőt halálosan megfenyegettek. Ilyen fenyegetések miatt nem helyezték üzembe az egyik állomást a kritikus időszakban… A NAK feljelentést is tett az ügyben.
1 forint védelem 33 forint kárt előz meg
A 2018-ban felállított, összesen csaknem 1000 állomást magába foglaló rendszer tavaly is eredményesen működött. A működéshez szükséges pénzt – tavaly mintegy 4 milliárd forintot – az állam és a gazdák közösen adták össze a kárenyhítési alap és a gazdaságok befizetései révén. Tavaly a mintegy 31 ezer hektár jégkáros terület egynegyede kukorica, 12,5 százaléka pedig őszi búza volt. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.
Kisebb a károsult terület
Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette, hogy a kamara által működtetett jégkármentesítő rendszer 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével juttat ezüst-jodidot a felhőkbe. (Ez a vegyület nem oszlatja el a felhőket, csupán mérsékeli a jégszemcse-növekedést, így ha egyáltalán, akkor is kisebb szemekben hullik le a kristályosra fagyott csapadék – KZ). A rendszernek köszönhetően a 2023-as védekezési szezonban (április-szeptember) 96 napon kellett a berendezéseket bekapcsolni, de a 31 hektáros károsult terület a fele a rendszer kiépítse előtti, 2017-es 72 ezer hektárnak. További pozitív tény, hogy a szomszédos országokban, ahol nincs ilyen rendszer, általában komolyabb jégkártok alakulnak ki.
forrás: agraragazat.hu
Kapcsolódó cikkek
AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA JELENTŐS FORRÁSSAL SEGÍTI A GAZDÁKAT
2022. december 12. 09:40
Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.
Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek.
Gólyalábon a költségek
2023. március 27. 12:52
A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.
Ha a tavalyi aszályos időjárást és annak következményeit nézzük, akkor mégsem csodálkozhatunk ezen: akadt több olyan vármegye, ahol a hektáronkénti termésátlag a 14-16 tonnát is alig érte el. Ugyanakkor néhány kitartó és bizakodó vállalkozó még mindig reménnyel indítja az újabb évben a burgonyát, pedig legutóbb a költségek akkorát nőttek, hogy szinte gólyalábon jártak. Azt kéne ellensúlyozni hozamokban, és főleg értékesítési árban. Utóbbinak egyelőre kevés a realitása.
