A szakszervezetek a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik a családok támogatása, a mobilitás ösztönzése és a munkaerőhiány kezelése érdekében, több szakszervezet demonstrációján Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épülete előtt.

Az  EVDSZ, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) által szervezett demonstráción Szilágyi József, az EVDSZ elnöke kiemelte: ez a rendezvény pártsemleges, szakszervezeti érdekérvényesítési akció, amelynek célja, hogy felhívja a kormány figyelmét az adótörvények megváltozásának negatív hatásaira. A szakszervezeti konföderációk egyetértenek abban, hogy a cafeteria-rendszer megváltoztatása, az egyes elemek kedvezményes adózásának eltörlése a dolgozóknak nettó jövedelemkiesést okoz - mondta.
   

Az MNB is megerősítette, ugyanis a jövő évi költségvetést véleményező írásában rámutatott, hogy több mint 2 millió munkavállalónak csökkenhet a nettó jövedelme az adótörvények megváltozása miatt, ami ugyanakkor a költségvetésnek nem jár érdemi bevételnövekedéssel.

Mindezek miatt a szervezők petícióval fordultak Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy "saját eszközeivel segítse elő a szakszervezeti konföderáció törekvéseinek teljesülését a béren kívüli juttatások vonatkozásában".
    A petíciót a jegybank részéről nem vette át senki, így a demonstráció szervezői az épület falára ragasztották.
    A tüntetők innen az Országházhoz vonultak, ahol Hatvani Jácint, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének elnöke kijelentette, hogy sok politikus nem ismeri a munka világát, de az új adójogszabályokkal "durván beleavatkoztak a munka világába". A fejlett munkakultúrát és juttatási rendszert biztosító, jelentős értéket előállító munkaadóknál akarnak radikális változást elérni az autóiparban, az energetikában, gyógyszeriparban vagy a vegyiparban - tette hozzá.
    A szakszervezeti vezető fontos gazdasági érdeknek nevezte a munkavállalók megtartását béren kívüli juttatásokkal. A munkakörülmények - mint fogalmazott - rendszerint a törvényalkotók miatt romlanak, így például megszüntették a nyugdíjkor-engedményt és szigorították a munka törvénykönyve állami vállalatokra vonatkozó rendelkezéseit.
    Csóti Csaba, a KKDSZ Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke fölszólította a kormányt, hogy mutasson példát és béresítse az állami munkavállalók cafeteria-juttatásait úgy, hogy abból ne vesszen el semmi. Szerinte az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon, hiszen - mint mondta - nem tárgyal a munkavállalókkal és nem fizet nekik tisztességes bért, most pedig a cafeteriát is elveszi.
    Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a dolgozók helyzetét tovább rontó változásokról a kormány nem egyeztetett a munkavállalói érdekképviseletekkel. Kijelentette, a béren kívüli juttatások rendszere nem luxus, hanem az alapvető emberi szükségleteket biztosítja, ezért azt nem szabad agyonadóztatni. A vegyipari szakszervezet vezetője azt ígérte, hogy a munkahelyeken folytatják a tiltakozást és mindenhol kiállnak a tervezett változtatások ellen.
    A tüntetés végén Szilágyi József és Székely Tamás petíciót adott át a Miniszterelnökség munkatársának, a dokumentumot a szervezők Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték és hasonló kéréssel fordultak a kormányfőhöz, mint Matolcsy Györgyhöz.
    Mindkét petícióban közölték: "a béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, amelyeknek a megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat. (...) A szakszervezeti konföderációk az őszi nemzeti szintű bértárgyalások keretei között a téma napirendre vételét kezdeményezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma monitoring bizottságában valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén."

vdsz.hu