Harminc őz- és szarvastetemet találtak Arad megyében

2019. március 14. 07:22
Közel harminc őz- és szarvastetemet találtak az Arad megyei Pécska és Kispereg határában, a román-magyar államhatár közelében - írta szerdán az Aradihirek.ro portál.

Az állatok minden bizonnyal mérgezésnek estek áldozatul. A román hatóságok ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást, és azt is vizsgálják, hogy a mérgezés az elpusztult vadállatok ellen irányult-e, vagy az őzek és szarvasok a rágcsálóknak szánt mérget ették meg. A tetemekből vett mintákat a temesvári regionális állategészségügyi igazgatóság laboratóriumába küldték vizsgálatra.

Legutóbb 2012 januárjában volt őzpusztulás Arad megyében, akkor Kisiratos, Kisjenő és Kürtös környékén több mint 200 tetemet találtak. Az akkori vétkeseknek bírságot kellett fizetniük a kártevők ellen kiszórt méreg felelőtlen használatáért.

Az Aradihírek.ro portál kitért arra, hogy a térségben régóta feszült a viszony a vadkárok miatt a gazdák és a vadásztársaságok között: a földművelők szerint a túlszaporodott vadállomány megdézsmálja és letapossa a vetést. A termelők állítják, hogy a vadászok nem látják el a vadgazdálkodási feladataikat, nem etetik természetes élőhelyeiken az állatokat, emellett túl kis számban állapítanak meg kilövési kvótákat. Ezzel szemben a vadászok kitartanak amellett, hogy nincs túlszaporodás.

Egy szakértő szerint Arad megyében 700 ezer hektárnyi területen 10 ezernél több őz él, és az állatok a nyugati vidéken, a magyar határral szomszédos területeken csoportosulnak.

agroforum.hu

Kapcsolódó cikkek

Drasztikusan csökkent a szarvasgomba ára

2018. október 03. 09:18
Míg tavaly a nyári szarvasgomba felvásárlási ára évtizedek óta nem látott magasságokba szökött, és az 500 eurós kilónkénti ár sem volt ritka a szezon folyamán, idén a nagy olasz kínálat miatt a gombaár 140 eurónál nem ment feljebb, mondta megkeresésünkre Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének (SZOE) elnöke.

Készségek és kompetenciák fejlesztése élethosszig

2019. augusztus 08. 14:41
Már nem csak élethosszig tartó tanulásra, hanem a készségek, kompetenciák folyamatos fejlesztésére van szükség, ameddig valaki aktív a munkaerőpiacon. Ezekre a munka világában még nagyobb szükség lesz a rendkívül gyorsan változó környezet, a technológia fejlődése miatt, mint a szigorú értelemben vett szakmai tudásra. A kreativitást, az együttműködési készséget, a lényeglátást nem csak a felnőttképzésnek, hanem a közoktatásnak is fejlesztenie kell, hangsúlyozta Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke. Aki a szakképzés átalakítása kapcsán elmondta, az lesz különösen fontos, hogy hol fog húzódni a határ az alapképzés és a felnőttképzés között.