Határvonal a szegénység és a megélhetés között

2020. január 30. 13:16
2020. január 28-án az Európai Szakszervezeti Szövetség nyilatkozatot adott ki arról, hogy a törvényben előírt minimálbér legalább 17 EU-tagállamban a munkavállalókat szegénységi kockázatnak teszi ki.

hatarvonal-a-szegenyseg-es-a-megelhetes-kozott

2020. január 28-án az Európai Szakszervezeti Szövetség nyilatkozatot adott ki arról, hogy a törvényben előírt minimálbér legalább 17 EU-tagállamban a munkavállalókat szegénységi kockázatnak teszi ki.

 

A legutóbbi hivatalos adatok azt mutatják, hogy a legtöbb EU tagállamban a törvényben előírt minimálbért keresőket a szegénység fenyegeti. 22 EU-tagállam rendelkezik törvényben előírt nemzeti minimálbérrel, és a legtöbb esetben ez mélyen alatta marad a medián bér 60 százalékának, a szegénységi kockázati küszöbnek. 10 tagállamban a törvényben előírt minimum a nemzeti medián bér 50, vagy kevesebb, mint 50 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy Európában manapság emberek milliói nem engedhetik meg maguknak a tisztességes életszínvonalat annak ellenére, hogy teljes munkaidőben dolgoznak. Az OECD szerint Spanyolországban, Csehországban és Észtországban a legalacsonyabb a kötelező minimálbér a medián bérekhez viszonyítva.

A szervezet hangsúlyozza, ezeket az adatokat az Európai Bizottsággal folytatott konzultációja során ráirányítja a figyelmet, amely konzultáció témája Ursula von der Leyen ígéretének megvalósítása, annak biztosítása, hogy az EU-ban dolgozók tisztességes minimálbért kapjanak.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese, Esther Lynch kijelentette:

„A minimálbér lényege, hogy éles határvonalat húzzon a tisztességes megélhetés és a szegénység között. Botrányos, hogy a legtöbb törvényben előírt minimálbér nyilvánvalóan a szegénységi küszöb alatti. Ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, nem szabad arra kényszeríteni, hogy aközött válasszon, hogy fűtsön, vagy egyen.

„A Bizottságnak egyértelműen állást kell foglalnia abban, hogy mit gondol a tisztességes, törvényben előírt minimálbérről. Ez biztosan nem lehet a nemzeti medián bér 60 százalékának megfelelő referenciaérték alatt, amely a szegénységi kockázati küszöb.”

"Meg kell vizsgálni ezt a küszöbérték megfelelő voltát a szakszervezetek és a munkáltatók által nemzeti szinten meghatározott valós árak (és fogyasztói kosarak) alapján, hogy a minimálbér valóban megélhetést biztosító bér legyen."

"Mindezt össze kell kapcsolni a kollektív tárgyalások előmozdítását segítő intézkedésekkel, amely a legjobb módszer a szegénységi bérek felszámolásához."

(Az ábrán az OECD adatai azon 17 EU-tagot mutatják, amelyekben a törvényben előírt minimálbér a medián bér 60 százaléka alatti érték.)

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Milyen típusú gazdasági élénkítés működik?

2020. június 11. 07:55
2020. 06. 10. 16:45  Joseph E. Stiglitz, a Columbia Egyetem közgazdasági Nobel-díjas professzora, a Roosevelt Intézet vezető közgazdásza, a Világbank volt vezető közgazdásza – Hamid Rashid, az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályán a globális gazdasági monitoring részleg vezetője 

A gyenge forint segít megtartani az állásokat

2019. október 25. 08:47
Ha a munkáltatók oldaláról nézzük, akkor a gyenge forint árfolyam elsősorban az exportszektornak kedvez, és jó hatással van a munkaerőpiacra, mivel a cégek kevésbé kényszerülnek létszámcsökkentésre. Az euró bevezetése nem gyorsítaná a magyar bérek felzárkózását, és az erősebb forinttal nem biztos, hogy sokkal közelebb jutnánk ahhoz, hogy hazatérjenek a külföldön dolgozó magyarok. Azt is megtudtuk, hogy igazából az importőröknek és az MNB-nek sem okoz egyelőre nagy problémát a gyenge forint. Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője segített eligazodni a forint körüli kérdésekben.