Súlyos gondokat okoz a lassan enyhülő európai tejválság a hazai tejtermelőknek. Miközben a fogyasztók örülnek, hogy a friss tej áfája öt százalékra csökkent január elsejétől, a tejtermelők még mindig jócskán a 95-105 forint közötti önköltségi ár alatt kénytelenek itthon eladni a nyers tej kilóját, vagy külföldön, Olaszországban értékesítik, ahol viszont az önköltségi árhoz hozzájutnak. Mintegy harminc forintos támogatást adnak a nyers tej literére, az állam összességében 64 milliárd forinttal támogatta az ágazatot tavaly.
A Tej Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán korábban a lapnak elmondta: hatvanmilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség a tejiparban, hogy kezeljék a piaci anomáliákat, és javítsák a versenyképességet. Hozzáfűzte: 2017-től magyar tejszállítmányok juthatnak el Kínába, később várhatóan vaj-, sajt- és joghurtkészítmények is.

Fazekas Sándor agrárminiszter december derekán úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy növelni kellene az itthoni, feldolgozott tejtermékek arányát. Külföldről ugyanis olyan ízesített joghurtok, sajtféleségek érkeznek, amelyeket technológiai fejlesztésekkel mi magunk is elő tudnánk állítani. Hozzátette: uniós szinten az egyik legjobban támogatott terület a tejágazat. Tejiparunknak plusz európai uniós forrásokat is sikerült szerezni.
Az Európai Unió (EU) tejtermelése 160 millió tonna, ebből Magyarországé 1,9 millió volt 2014-ben. Magyarországon a tejtermelés a mezőgazdasági kibocsátás 7,8 százalékát, az állati termékek előállításának 23,1 százalékát adta abban az évben – olvasható az agrártárca 2050-ig szóló élelmiszer-gazdasági stratégiájában. Tejelő tehénállományunk 2010 óta mutat növekedést, a tejtermelés és -felvásárlás emelkedése 2011-től figyelhető meg, de önellátási szintünk tejből és tejtermékekből 2005 óta nem éri el a száz százalékot (2012-ben 98,6 százalék).

A tejipari cégek 85 százaléka magyar tulajdonban van, 55 százalékuk termelői tulajdonossal vagy tulajdonosokkal rendelkezik. A magyar tejfeldolgozók értékesítésének döntő többsége jelenleg az alacsony hozzáadott értékű és alacsony jövedelmezőséget jelentő folyadéktejben jelenik meg. A hazai tejágazati szervezettség rendkívül alacsony, aránya csak 35 százalék, míg Európában a tejet 85 százalékos termelői összefogás vagy integráció keretében vásárolják fel.

A Földművelésügyi Minisztérium szerint Magyarországon legalább 85 százalékra kellene emelkednie a termelői szövetkezés vagy integráció keretében felvásárolandó tejmennyiségnek. Ennek alacsony szintjét középtávon részben ellensúlyozza a tejtermelés magas szintű támogatása 2020-ig, de a támogatási rendszerektől függetlenül fenntartható termelési struktúrát kell létrehozni. Tejtermékek esetében a feldolgozói márkák erősítése, az energiahatékonyság javítása és az értékesítési csatornák kiépítése mellett az exportképes, magas feldolgozottsági fok elérése jelent kiszámíthatóbb piacot, nagyobb jövedelmet a tejtermelők és feldolgozók számára. Az agrártárca szerint a termelési többletek kezelésére tejporító, sűrítő és vajgyártó üzemeket, kapacitásokat kellene létrehozni Magyarországon.

A tejágazat helyzetével tavaly ősszel a NAK is foglalkozott élelmiszeripari konferenciasorozatának keretében, az erről készült összefoglaló itt olvasható.

http://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/92862-szukseg-van-a-tejfeldolgozok-fejlesztesere

Forrás: elelmiszer.hu