Rácz András beszédében kiemelte, bár nehezebb észrevenni, de a természeti örökség legalább akkora nemzeti kincs, mint az épített örökség. Ezen terület nem egybefüggő, mozaikos, feldarabolt állapota okán fenntartása állandó beavatkozást igényel – ezt a munkát végzi a hazai 10 nemzeti park 1300 kollégája.

 

Az államtitkár hozzátette, az elmúlt 13 évben csaknem 465 beruházást végeztek el a nemzeti park igazgatóságok és mintegy 90 milliárd forintot költöttek el a természeti állapot javítását célzó fejlesztésekre, ennek eredményeként 300 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.

 

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a 2014-2023-ig tartó időszakban a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre mintegy 100 ezer hektár területen. Ezen fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek kétharmada pedig vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek fontos, unikális értékét képzik a Kárpát-medencének – emelte ki Rácz András.

 

Az államtitkár emlékeztetett, ebből a keretből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hét beruházást hajtott végre mintegy 2,8 millió forint összértékkel, ezáltal csaknem 2800 hektáron történtek az ökológiai környezet állapotát javító intézkedések.

 

Egész Európában egyedülálló, hogy hazánkban a 10 nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi az egész országot. Ezen felül 330 ezer hektár állami tulajdonú védett természeti terület áll a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében – hangsúlyozta Rácz András, majd hozzátette: ez jellemzően gyepterület, amelyen őshonos magyar haszonállatokkal végzik a legeltetést, ehhez pedig infrastruktúra szükséges.

Az államtitkár rámutatott, egyre nagyobb társadalmi érdeklődés mutatkozik a természetközeli, aktív kikapcsolódás iránt, ezért a nemzeti parkok bemutatási tevékenysége is hangsúlyosabb, az évi regisztrált látogatószám már meghaladta 1,6 millió főt.

 

A jelenleg záruló 580 millió forint nagyságrendű KEHOP projekt a vizes élőhely-rekonstrukció fejlesztésére fókuszált, amely alkalmával a Tihanyi Belső-tó állapotának javítása is megtörtént. Az ökológiai állapotjavításon felül bemutatási elemeket is tartalmazott a projekt, valamint a kezelési infrastruktúra fejlesztéseként többek között javultak a juhtartás feltételei is – emelte ki Rácz András. 

 

forrás:AM Sajtóiroda