Hazánk területének egyharmada természetközeli állapotban maradt fent
2023. szeptember 27. 16:14
Magyarország területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely Európa többi országához viszonyítva kiemelkedő arány – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára ’A Tihanyi-félsziget és térségének komplex élőhely-fejlesztése’ című projekt zárórendezvényén, kedden, Tihanyban.
Rácz András beszédében kiemelte, bár nehezebb észrevenni, de a természeti örökség legalább akkora nemzeti kincs, mint az épített örökség. Ezen terület nem egybefüggő, mozaikos, feldarabolt állapota okán fenntartása állandó beavatkozást igényel – ezt a munkát végzi a hazai 10 nemzeti park 1300 kollégája.
Az államtitkár hozzátette, az elmúlt 13 évben csaknem 465 beruházást végeztek el a nemzeti park igazgatóságok és mintegy 90 milliárd forintot költöttek el a természeti állapot javítását célzó fejlesztésekre, ennek eredményeként 300 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a 2014-2023-ig tartó időszakban a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre mintegy 100 ezer hektár területen. Ezen fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek kétharmada pedig vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek fontos, unikális értékét képzik a Kárpát-medencének – emelte ki Rácz András.
Az államtitkár emlékeztetett, ebből a keretből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hét beruházást hajtott végre mintegy 2,8 millió forint összértékkel, ezáltal csaknem 2800 hektáron történtek az ökológiai környezet állapotát javító intézkedések.
Egész Európában egyedülálló, hogy hazánkban a 10 nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi az egész országot. Ezen felül 330 ezer hektár állami tulajdonú védett természeti terület áll a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében – hangsúlyozta Rácz András, majd hozzátette: ez jellemzően gyepterület, amelyen őshonos magyar haszonállatokkal végzik a legeltetést, ehhez pedig infrastruktúra szükséges.
Az államtitkár rámutatott, egyre nagyobb társadalmi érdeklődés mutatkozik a természetközeli, aktív kikapcsolódás iránt, ezért a nemzeti parkok bemutatási tevékenysége is hangsúlyosabb, az évi regisztrált látogatószám már meghaladta 1,6 millió főt.
A jelenleg záruló 580 millió forint nagyságrendű KEHOP projekt a vizes élőhely-rekonstrukció fejlesztésére fókuszált, amely alkalmával a Tihanyi Belső-tó állapotának javítása is megtörtént. Az ökológiai állapotjavításon felül bemutatási elemeket is tartalmazott a projekt, valamint a kezelési infrastruktúra fejlesztéseként többek között javultak a juhtartás feltételei is – emelte ki Rácz András.
forrás:AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
Helyreállították a Táti-szigetek vizes élőhelyeit
2022. december 08. 19:48
A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit - közölte a nemzeti park kommunikációs referense.
A Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége.
A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté.
Növényházak fűtése megújuló forrásból
2023. február 16. 15:44
A tavaly rekordmagasságba emelkedett gáz- és villamosenergia-árak súlyosan érintették a növényházi dísznövényeket termesztő vállalkozásokat is. Mind többen gondolják, hogy érdemes lenne a földgázt más fűtőanyagokkal leváltani. A lapunkban már hivatkozott Szimbiózis kertésztalálkozón erre vonatkozó tanácsokat is hallhattak az érdeklődők több előadótól.
Az utóbbi tíz évben a földgáz alacsony ára miatt alig volt igény a biomassza-alapú fűtésre. A 2022. őszi fűtési szezon előtt azonban jelentősen megnőtt az érdeklődés az olcsóbb tüzelési mód és az átálláshoz szükséges megoldások iránt.
