Napjainkban mind divatosabb helyi termékek felhasználásával elkészíteni a különböző gasztronómiai ínyencségeket, számos vendéglátóegység honlapján, étlapján találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. A helyi termékek ugyanis frissebbek, gyakran egészségesebbek vagy ízletesebbek, mint a nagy áruházakban megvásárolható élelmiszerek, másrészt a fogyasztók bizalma sokkal nagyobb. Azzal együtt, hogy még a helyi termékek esetében sem győződhetünk meg mindig arról, hogy honnan is érkeznek azok az alapanyagok, amelyekből az étel készül. A Balatonnál viszont nincsenek titkok, ennek is könnyen utána lehet járni.

Megfigyelhető, hogy a balatoni gasztronómia jelenleg erőteljes átalakuláson megy keresztül. A korábban megismert olcsó, kevésbé minőségi strandételek helyett kezdenek utat törni maguknak a szintén könnyedebb, ugyanakkor magas színvonalú ételek. Ennek az újraformálódó identitásnak képezhetik alapját a helyi termékek, ami több szempontból is előnyös. Egyrészt a vendéglátóhelyek ellenőrzött forrásból jutnak a különböző alapanyagokhoz, így lehetőségük van a magas minőség folyamatos fenntartására, sőt, akár még saját receptek megvalósítására is. Másrészt a helyi termelők nincsenek teljesen kiszolgáltatva a különböző nagyvállalatoknak, amelyek gyakorta az önköltségi ár alatt vásárolják fel az árut. Így a gazdák a reális ár–érték arányában tudják értékesíteni a termékeiket. Ennek köszönhetően tervezhető és biztató életpályamodell alakul ki a Balaton környéken élők és a gazdálkodók számára. Nekik ezáltal megéri növénytermesztéssel és állattartással foglalkozni, nem szükséges lakhelyet változtatniuk, nem gyarapítják a munkanélküliek táborát. Ezekből következik, hogy a helyi termékek helyi szintű felhasználása komoly lakosságmegtartó erővel bír a vidéki településeken, ami az egyre jobban tapasztalható külföldre vándorlás miatt kiemelten fontos Magyarországon. Nem utolsósorban pedig a vendégek is jól járnak, mert a lehető legfinomabb ételeket, italokat kóstolhatják meg, átélve így a lehető legnagyobb gasztroélményt, ezáltal további pozitív tapasztalatokat szerezve a Balatonról. Érdemes ebben az összefüggésben kitérni a külföldi vendégekre is, akik kedvező tapasztalatokat szerezvén máskor is ellátogatnak a Balatonhoz, Magyarországra, ami a hazai turizmus mint a nemzetgazdaság egyik fontos ágazata esetében is kedvező.
Az Angus marhából készült legfinomabb steak a hamburgerpogácsa (Fotók: MH)
Fontos azt is megjegyezni, hogy ezek a jó minőségű alapanyagok nemcsak a fine dining helyeken jelenhetnek meg, hanem modern, 21. századi strandbüfékben is. Ilyen helyszín például a balatonboglári Paletta, amely az újhullámos strandbisztrók első képviselője a Balatonnál, immáron négy éve működik a boglári kikötőben. A létesítmény működtetői a kezdetektől fogva igyekeznek a helyi alapanya-gokra építve elkészíteni az ételeket. Ennek ékes példája a kerítésre dekorációként kihelyezett cserepes fűszernövények sora, ahol találkozhatunk például rozmaringgal vagy majoránnával. Ez a megoldás amellett, hogy hasznos, látványnak sem utolsó.

Balatonfenyvesen, a Nagyberek rétjein legel a magyar Angus marhaállomány jelentős hányada. Köztudott, hogy Angus marhából készül a legfinomabb steak és hamburgerpogácsa. Mindez abból adódik, hogy az állatok húsa márványozott, ez azt jelenti, hogy a faggyút az izomros- tok között tárolják, amely elkészítéskor kiolvad és az egész húst átjárva megadja annak páratlan ízét. Ráadásul mivel a saját zsírjában sül, így soha nem szárad ki. Fontos jellemzője még, hogy a sütési veszteség is minimális, nem megy össze a hús. Az Angus marhák viszonylag szaporák – annak ellenére, hogy évente átlagosan csak egy-egy borjút ellenek –, emellett egészen kezesek, békésen tűrik, hogy közéjük menjen a látogató.
A kisméretű gazdaságok termékei is kiváló minőségűek 
A nemesbüki Korosajt Műhelyben tizenöt Jersey marha tejéből készülnek a finomabbnál finomabb sajtok. A kisméretű gazdaságnak megvannak a maga előnyei, gazdájuk név szerint ismeri valamennyi állatot, állítása szerint mindegyik külön egyéniség, naponta változik a kedvük. Tervei szerint az ő állatai csak tejet adnak, s ha ez később megszűnik, akkor „nyugdíjasként” legelészhetnek tovább a környező réteken, hiszen ez nemcsak megélhetési forrás, hanem egy különleges életmód, amelyet igyekszik továbbadni: óvodáscsoportok rendszeresen látogatják a birtokát, ahol kipróbálhatják a traktorozást, megsimogathatják a teheneket és más házi állatokat. Egyébként a Jersey marhák teje kifejezetten alkalmas sajtkészítésre a magas zsír- (átlagosan hét százalék) és szárazanyag-tartalom miatt. Állatonként napi 15–18 liter tej számolható, ebből másfél kiló sajt készül. Ezek között leginkább kétféle típust különböztethetünk meg: a friss, négy-öt hétig érlelődő fajtákat (például gouda, trappista) és a hosszabb, négy-öt hónapos érlelésűeket, ilyen például az eidami. Emellett kísérletezések is folynak, készült már itt mozarella, orda, a legújabb alkotás pedig a cheddar. A rezi önkormányzat megálmodott egy közösségi kertet, ahol nagyjából egyhektárnyi földön termelnek – szigorúan vegyszermentesen – több mint tíz különböző zöldséget közmunkások alkalmazásával – hatékonyan kihasználva így a törvény adta kereteket. A megtermelt nyersanyag a közeli szállodák konyháira, illetve a helyi közétkeztetésbe kerül. Ráadásul ez egész éves elfoglaltságot biztosít az itt dolgozóknak, mert az őszi kerti munkák befejezése után különböző utógondozási feladatok várnak rájuk, például szárított zöldségekből házi „vegetát” készítenek. Ezeket az alapanyagokat mind felhasználják a manapság reneszánszukat élő strandbisztrók konyháin. Hogy valóban gasztroforradalomról beszélhetünk, mi sem bizonyítja jobban, mint a „helyi terméket a helyi asztalra!” mentalitást képviselő helyek évről évre nagyobb számban való jelenléte a tó körül. Ma már találkozhatunk ilyen újhullámos vendéglátóegységgel szinte a Balaton régió egészében: Balatonboglár mellett Keszthelyen, Badacsonyban, Zánkán, Balatonudvariban, Vonyarcvashegyen, Gyenesdiáson és Csopakon, Balatonszemesen, Szántódon, Balatonlellén is, valamint Vászoly, Köveskál, Paloznak, Szentantalfa, Tapolca, Kéthely új bisztróiban.

Forrás: Magyar Hírlap