Amennyiben az árukészlet és a forintárfolyam gyengüléséből származó versenyelőny a statisztikai év hátra lévő részében is fennmarad, akkor az éves kiviteli érték ismét 9 milliárd euró közelébe kerülhet. Kedvező importszint mellett az élelmiszergazdaság 2019-ben ismét jelentős külkereskedelmi egyenlegtöbblettel segítheti az ország pénzügyi egyensúlyának megőrzését.

Az agrár-külkereskedelem számára az idei év jól indult. Az első félév 11,2 százalékos exportbővülési dinamikája jórészt júliusban is fennmaradt.

Az időarányos export megközelítette az 5,5 milliárd eurót, miközben az import alig haladta meg a 3,5 milliárdot. Az egyenleg közel 17 százalékos bővülése, vagyis az export-import szaldója, meghaladta az 1,9 milliárd eurót, és a nemzetgazdasági külkereskedelmi mérleg időarányos többletének több mint felét, 58,7 százalékát adta – és ezt az alig 6-7 százalékos bruttó hozzáadott értékű mezőgazdaság és élelmiszeripar produkálta.

Az árufőcsoportok szintjén a következő összefüggésekre bukkanhatunk az exportban.

hiszen 665,6 millió euróról 35,7 százalékkal bővült, elérte a 903 millió eurót. A malom­ipari termékek ex­portja mintegy 21 százalékkal, az olajos magvak kivitele pedig 23,5 százalékkal nőtt. A malomipari termékek exportjának nagyságrend­jéhez közelítő mértékben bővült a gyümölcs­export is, 11,5 százalékkal 65-ről 72,5 millió euróra.

Az 1. táblázatból egy­értelműen kiviláglik, hogy mind a négy élelmiszergazdasági termékosztály exportja nőtt: az élő állatok és állati termékek exportja összességében 3, a növényi termékek kivitele 26, a növényi olajok exportja 7,5 százalékkal, az élelmiszerkészítmények, italok és dohánytermékek kivitele pedig közel 5 százalékkal bővült.

 

Némi bontást is alkalmazva megemlíthető, hogy az élő állat és állati termék csoporton belül nem a fajsúlyosabb (536 millió eurós) húsok és vágási termékek kivitele, hanem az élő állatok kivitele bővült a legdinamikusabban.

 

A 26,2 millió euróról 37,6 millió euróra bővülő export 43,5 százalékos növek­ményt takar, ami kis túlzással közel másfélszeres bő­­vülést jelent. Élősertés-exportunk fő külpiacai között találjuk az importunkban is jeleskedő Ausztriát, ahova 3,6-ről 4,4 millió euróra nőtt élősertés-exportunk értéke, Hollandiát, ahova 1,9-ről 4,1 millió euróra, Németországot, ahova 0,5 millióról 1,2 millió euróra, Romániát, ahova 12,9-ról 21,3 millióra és Szlovákiát, ahova 2,2-ről 3,8 millió euróra nőtt a kivitelünk.

Érdekes részlettel szolgálhat a statisztika az élősertés-súlykategóriák tekintetében is, hiszen

A növekmény mindkét esetben bőven másfélszeres (2., 3. táblázat).

 

Az élőállat-exporton belül a nagyobb részarányt képviselő élőmarha-export 77,4-ről 83,4 millió euróra bővült, ezzel 7,8 százalékkal nőtt, az élőbaromfi-export pedig közel 70 millió euróról 75 millió euróra bővülve 7,1 százalékkal. Végül a pecsenyebárány- és kecskekivitel 8 százalékkal bővülve 28,6-ról 31 millió euróra nőtt.

 

 

 

Az élőmarha-export fő piacai között – bár jelentős exportérték-csökkenés mellett, de – továbbra is meghatározó jelentősége van a török piacnak. Mellette azonban megerősödött az osztrák, a holland és az olasz piac (4. táblázat).

 

 

Az összességében csak 7,8 százalékkal növekvő piacon belül az osztrák reláció bőven másfélszeresével, a horvát piac 30, a lengyel piac 20 százalékot meghaladó mértékben bővült, míg az olasz három és félszeresére nőtt.

Élőbaromfi-exportunk ugyanezen időszak alatt – közel 75 millió eurós kiviteli érték mellett – az ukrán piacon megduplázódott, a lengyel másfélszeresére bővült, a bolgár piacon pedig 36 százalékkal nőtt. Csökkent viszont a cseh, a német és az osztrák exportunk.

A növényi termékek exportjának lendületes fejlődését részben már bemutattuk, de a részletek itt is rejtegetnek némi többletinformációt.

A termékcsoport két legjelentősebb exportterméke közül a búza exportjából, 64,2 százalékos exportárbevételi nö­­vekmény mellett, 294,6 millió euró származott. A kukoricaexportból pedig – közel 30 százalékos növekmény mellett – 561 millió euró volt az árbevétel. Az export mennyisége a búza esetében 1 millió tonnáról 1,5 millió tonnára, a kukorica esetében pedig 1,6 millió tonnáról 2,2 millióra nőtt. Az export átlagára a búzaexport esetében 12 százalékkal bővült, 171-ről 192 euró/tonnára emelkedett, a kukorica esetében pedig 1 százalékkal javult, 163,7-ről 165,5 euró/tonnára.

 

 

Búzaexportunk fő felvevőpiacának 2019. első hét hónapjában is Olaszország bizonyult.

Ennél dinamikusabban nőtt a román (37,9 millió eurós) és a horvát piaci (21 millió eurós) búzaexportunk, hi­szen mindkét esetben megduplázódott az export.

A kukoricaexport 432,5 millió euróról közel 30 százalékkal bővült, elérte a 561,4 millió eurót. Itt is az olasz piac bizonyult a legjelentősebb felvevőpiacnak, 860 ezer tonnás exporttal. Emellett Ausztria közel 0,5 millió tonnát, Németország 370 ezer tonnát, Hollandia pedig közel 200 ezer tonna kukoricát vásárolt Magyarországról (5. táblázat).

 

Legjelentősebb kukorica-külpiacaink esetében is impozáns volt a piaci növekmény, különösen a német vásárlások közel megháromszorozódása és a cseh piac közel két és félszeres exportárbevétel-bővülése mondható extrának, jóllehet a holland és a lengyel kukoricaexportunk másfélszeres, vagy az osztrák piac egyharmados bővülése is messze meghaladja az átlagos piacbővülést.

 

A feldolgozott és a magasan feldolgozott termékek növekvő kiviteléről is érdemes néhány információt megosztani a szakmai közvéleménnyel, hiszen egy-két kivételtől eltekintve átlag feletti vagy átlaghoz közeli növekedési erélyű termékkörökre akadhatunk.

A húsból vagy halból készült élelmiszertermékek kivitelének 173 millió eurós nagyságrendje 11,6 százalékos növekedést jelent, és 9,4 százalékos bővülést mutatott a 97 millió euró értéket közelítő kakaós termékek kivitele, és 8,4 százalékkal bővült az 554 millió eurót elérő élelmiszeripari melléktermékek exportját képviselő kutya-macska tápok együttese. Ugyanilyen mértékben bővült a 430 millió eurót hozó italexportunk sokszínű termékcsoportja.

Nagyságrendjére való tekintettel megemlítendő, hogy

A szántóföldi zöldségtermesztésre negatívan ható 2019-os időjárás miatt mintegy 5 százalékkal esett zöldségexportunk és 10 százalékkal a cukorexportunk is.

A forint-euró árfolyam változásának exportra gyakorolt hatása Az elmúlt év januárjában az MNB devizaközépárfolyam-kimutatása szerint még 309,6 Ft/euró árfolyamon kereskedtünk, 2019. januárjában viszont 322,2 Ft/eurós árfolyamon. A különbség pusztán 4 százalék, ami nem tűnik soknak. A turistaárfolyamra érzékeny külföldre utazó viszont eléggé elhamarkodottan alkot véleményt, amikor az árfolyam alakulását szemléli. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése ugyanis inkább előnyökkel jár a hazai termelők számára, semmint hátránnyal, ugyanis a gyengébb árfolyamtól inkább a versenyképesség javulása, semmint veszteségek halmozódása várható. A gyengülő nemzeti fizetőeszköz ugyanis rövid távon exportösztönző hatású, hiszen az exportőr az exportált termékért kapott eurót jobb áron válthatja forintra, és ezzel párhuzamosan az import drágul. Így az ilyen árfolyampolitika inkább a hazai termelés védelmét szolgálja, és az import kiváltására ösztönöz, semmint bátorítaná az importot. Könnyű belátni, hogy az exportőr számára a nemzeti fizetőeszköz gyengülése lényegesen előnyösebb, mint az erősödő forint. Nem mindegy ugyanis, hogy a külpiacra kerülő termékért mekkora árbevételre számíthat forintban. Erre példaként szolgálhat a jelenlegi és egy korábbi árfolyam összevetése. Ha megnézzük, hogy a 2018. 1–7. havi agrárkivitel 4,977 milliárd eurós exportárbevétele forintban kimutatva 1 569 985 millió forintot tett ki, akkor az export 315,4 Ft/eurós átlagáron bonyolódott. Ha a 2019. 1–7. havi halmozott, 5,498 milliárd eurós agrárexportot változatlan áron konvertálnánk forintra, azaz nem számolnánk a forint gyengülésével, ami azóta valójában bekövetkezett, akkor 1 734 069 millió forintot kapunk, ami az exporttöbbletnek köszönhetően mintegy 30,6 milliárd forinttal nagyobb exportárbevételt képvisel önmagában, mint az előző évi azonos időszakának kivitele. A 2019. 1–7. havi kivitel azonban ennél lényegesen magasabb a gyengülő forintnak köszönhetően, 1764 milliárd forint, így a két exportérték különbsége kerekítve mintegy 195 milliárd forintra tehető. Ez az exportárbevételi többlet a magyar termelők, feldolgozók, exportőrök hasznát növelte, így jogosnak tűnhet a feltételezés, hogy a forint gyengülése a magyar élelmiszertermékek külpiaci versenyképességét javította, ami ösztönzőleg hatott az export idei alakulására, és feltehetően így hat az év hátralévő időszakában is. Ezt az állítást erősíti, hogy az október végi MNB forint-euró árfolyam átlépte a 330 forintot.