Éppen csak kezdene magához térni a pandémia által megtépázott film- és sorozatipar, máris újra fájhat a feje a hollywoodi stúdióknak. Hétfőtől 60 ezer dolgozó sétálhat ki a forgatásokról, ha addig nem sikerül megegyezni a munkafeltételek és a bérek javításáról. A sztrájk első körben az amerikai televíziós műsorokat, majd a sorozatok, végül a filmek megjelenését befolyásolhatja. A 24.hu írása.

Hétfőn minden megváltozhat Hollywoodban, megunta ugyanis a stábtagokat tömörítő szakszervezet a stúdiók időhúzását, és olyan ultimátumot adott nekik, melyet nem lehet nem komolyan venni. Az International Alliance of Theatrical Stage Employees (IATSE), a szórakoztatóipari háttérmunkások érdekeit képviselő szakszervezet szerdán bejelentette: vége a sehová sem vezető tárgyalásoknak, ha hétfőig nem jutnak egyezségre a mozis és tévés producerek szövetségével (AMPTA), akkor hétfő éjfélkor körülbelül 60 ezer stábtag függeszti fel a munkát.

Amennyiben ez megvalósul, ez lehet a legnagyobb szórakoztatóipari sztrájk a második világháború óta – 1945-ben szintén egy akkori szakszervezet, a Conference of Studio Unions hirdetett sztrájkot a fizetésemelés eléréséért, ez hat hónapig tartott, véres összecsapásokba és zavargásokba torkollott.

Legutóbb 2017-ben kezdtek kis híján sztrájkba a hollywoodi forgatókönyvírók, ám céhüknek (WGA) az utolsó pillanatban sikerült megegyeznie a stúdiókkal. Ezzel elkerülték azt, amit egy évtizeddel korábban nem sikerült: 2007-ben három hónapra tették le a tollat és a billentyűzetet az írók, hogy magasabb fizetést követeljenek ki maguknak, meg is szenvedte azt az időszakot a szórakoztatóipar.

Szinte borítékolható volt, hogy előbb-utóbb ismét valaki felemeli a hangját egyrészt az egész ipart megrázó pandémia miatt, másrészt mert a streamingőrület a szórakoztatóipar egyre több területét rajzolja át.

A járványügyi korlátozások miatt például kevesebb stábtag lehet a forgatásokon, a munkát azonban ugyanúgy el kellett végezni. A forgatások egyébként is 12-18 órás munkanapokkal zajlanak nagyon gyakran heti 6-7 napon át nagyon kevés pihenővel. A streamingcsatornák térnyerésével megugrott a produkciók száma is – a rengeteg munkából még több lett, amit úgy kellett elvégezni, hogy a munkaerőből kevesebb volt. A többletmunkát pedig egyáltalán nem tükrözte vissza a stábtagok fizetése.

Júliusban lejárt az AMPTA és az IATSE között több megállapodás hatálya, és egyértelmű volt, hogy a szakszervezet nem fog tágít attól, hogy jobb feltételeket harcoljon ki. A megállapodások megújításáról egész nyáron tárgyaltak, közös nevezőre azonban nem jutottak. A szakszervezet követelései elsősorban a dolgozók munkakörülményeinek javítására és a magasabb fizetésre irányulnak. Jelenleg négy olyan pontja van vitának, amivel kapcsolatban nincs egyetértés:
• ebédszünet és több pihenőidő,
• a műszakok közti szünetek meghosszabbítása,
• a kevésbé jól fizetett dolgozók bérének emelése,
• a streamingszolgáltatók számára gyártott produkciók esetében magasabb fizetések.

A közel 150 ezer főt tömörítő szakszervezetnél a múlt héten a tagok 90 százaléka adta le a szavazatát a kérdésben, és 98 százalékuk voksolt a sztrájk mellett. A szövetség 128 éves fennállása alatt ez lehet az első alkalom, hogy országos sztrájkba lépnek. Erre az elnök, Matthew Loeb szerint azért van szükség, mert még hónapokig húzódhatnak a tárgyalások valódi előrelépés nélkül, ha nem gyakorolnak keményebb nyomást a stúdiókra. A Los Angeles Timesnak elmondta: úgy érzi, a járványhelyzet is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek átértékeljék az életüket, idejüket, és minden eddiginél jobban érzik a változás igényét. Ennek megfelelően Loeb szerdán bejelentette az ultimátumot: hétfő éjfélig van lehetősége a stúdióknak, különben 60 ezer taguk sztrájkba lép. Ezt nyomatékosítja, hogy honlapjukon
egy visszaszámláló jelzi, meddig van idő egyezségre jutni – vagy mikor áll le Hollywood.

Mindez nem jelenti azt, hogy keddtől egy szöget sem tesznek majd odébb Hollywoodban, a produkciók ugyanis annak függvényében állnak le, milyen jellegű megállapodás hatálya alá tartoznak.

Háromféle szerződéstípusban lekötött produkciók az érintettek, ezek lefedik a többi közt a nagy stúdiók filmjeit, és a Netflix, az Apple TV+, a Paramount+ és a Disney+ produkcióit is. Nem tartoznak ide a még hatályos szerződések alá tartozó munkák, mint amilyenek a 15 millió dollárnál kevesebb költségvetésű produkciók, a reklámfilmek, az HBO, a Showtime, a Starz és a Cinemax prémium kábelcsatornák műsorai – az utóbbiak külön szerződést kötöttek az IATSE-vel, így aki a Sárkányok háza című Trónok harca-spinoff miatt aggódna, az ne tegye.

A sztrájk tehát a legnagyobb és legnézettebb produkciókat is érinti.

A munkamegszakítás már 2007-ben is komoly gondokat okozott, a pandémia utáni sokkból éledező iparág esetében azonban még súlyosabb következményekkel járna, ha tömegesen vonulnának ki hétfőtől a stábok a többmilliós produkciók forgatásáról.

Mit érzékel ebből a szakma és mit a néző?

A legutóbbi, a forgatókönyvírók céhe (WGA) által indított 2007-es sztrájk három hónapig tartott, és ugyan arról megoszlanak a vélemények, hogy mekkora kárt okozott – 350 milliótól 2 milliárd dollárig saccolják ezt –, biztosan több százmilliós kiesésről van szó, ami még egy olyan iparágat is megakaszt, ahol óriási mennyiségű pénzek forognak. Közvetve

Los Angeles gazdaságát is 2,5 milliárd dollárral rövidítette meg a sztrájk. Egy átlagnézőt nyilván nem hat meg az, hogy kevesebb pénz forog a filmiparban, az viszont igen, ha a kedvenc sorozata nem jön ki időben.

A sztrájk hatása 2007-ben nemcsak a stúdiók pénztárcájáig, hanem a nézőkig is elért. Lerövidült például az Így jártam anyátokkal, A szökés és a Family Guy, kimaradtak adások az olyan népszerű műsorokból, mint az SNL és a Late Show with David Letterman, a 24, a Hannah Montana és a Battlestar Galactica újabb évadát egy egész szezonnal halasztották. A televíziós műsorok érezték meg jobban a sztrájkot egyrészt rövidebb átfutási idő miatt, másrészt mert azokat szinte kizárólag WGA-s írók készítették, de olyan filmek bemutatására is kihatott a leállás, mint a Tom Hanks nevével fémjelzett Inferno.

Ha hétfőn valóban leteszik a lantot a stábtagok, annak még komolyabb következményei lehetnek, mint tizennégy éve, ezúttal ugyanis nemcsak a forgatókönyvírókról van szó, hanem szinte az összes stábtagról, az operatőrtől a sminkeseken át az utómunka-részlegig mindenkiről. Ezzel szinte minden munkafolyamatot megbénítanának, ami tényleg azt okozná, hogy elsötétülnek a képernyők.

Mindez a legsúlyosabban a televíziós showműsorokat érintené, melyeknél már egy kedd esti élő műsor sem valósulhatna meg stáb nélkül, de a sorozatok, majd végül a filmek csúszása is szembetűnő lenne az elkövetkező hónapokban, években. A megegyezés mindkét oldalnak erős érdeke, hiszen ha a szakszervezet tagjai nem hajlandók dolgozni, előbb-utóbb más megoldás után fognak nézni a stúdiók: például olyanokat szerződtetnek, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Vagy azt a bevett módszert alkalmazzák, amit egyébként is sok produkció csinál elsősorban a költséghatékonyság miatt: külföldön készítenék el a filmet, sorozatot. Nem árt megjegyezni, hogy a következmények első körben és a legsúlyosabban Amerikában éreztetik majd hatásukat. Az európai nézők számára közvetlenül a sorozatok, filmek csúszása lesz érezhető, közvetve viszont itt is megérezzük majd azt, ha az esetleges sztrájk elhúzódása miatt átalakul a szórakoztatóipar.

Forrás: 24.hu